Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Folytatja tanácskozását az MSZMP XII. kongresszusa Maróthy László beszéde­s ünnepi gyűlések külföldi küldöttségek részvételével Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában harmadik munkanapját kezdte meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Xll. kongresszusa. A magyar kommunisták küldöttei a Köz­ponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti együttes vi­tával folytatták tanácskozásukat. Az elnöklő Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elsőként Glanz Lászlónénak, a felsőszölnöki általá­nos iskola igazgatójának, községi párttit­kárnak, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége alelnökének, Vas megye küldöttének adta meg a szót. Felszólalások a szerdai vitában GLANZ LÁSZLÓNÉ: — A nemzetiségek, köztük a szlovének évszázados gazda­sági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nemze­tiségi gondjai a szocialista fejlődés, folyamatában ol­dódnak meg — mondotta. — Hazánkban a nemzetiségi po­litika végrehajtásában érvé­nyesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados elnyo­matás során kialakult bizal­matlanság leküzdése érdeké­ben a nemzetiségieknek ad­junk inkább többet, mint ami az egyenlőség alapján járna, mint­sem kevesebbet. Vas megyében a nemzeti­ségi politika igen fontos ré­sze a terület gazdaságfejlesz­tése. Ez egyrészt a városia­sodó Szentgotthárd iparának bővítésével, korszerűsítésé­vel, másrészt a szakszövetke­zetek erősítésével valósul meg. Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének és kultúrájának ápolására. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenysé­gének tárgyi és szellemi fel­tételei folyamatosan javul­nak. Megfelelő a könyvtárak helyzete. Kifogásolható azon­ban, hogy rossz a televízió pécsi stúdiója anyanyelven sugárzott műsorainak vételi lehetősége. GÉCZI JÁNOS, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Nógrád megye­ kül­dötte többek között megálla­pította: " Pártszervezeteink egyre inkább érzékelik, hogy a tegnapi teljesítmény nem elégséges. Megnőtt felelőssé­günk a határozatok végre­hajtásában, szervezésében, ellenőrzésében. Tudják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósításához adottságaikat, lehetőségeiket igényesebben kell számba venni. Felismerték, hogy a politikai nevelőmunka eszkö­zeivel minden eddiginél töb­bet kell tenni az egységes gondolkodás és cselekvés ér­dekében. A párttagok többsé­gére nálunk is az jellemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, ha­nem határozott intézkedése­ket kezdeményeznek. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a gazdálkodás fel­tételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb ki­használását. A sok hasznos kezdemé­nyezés ellenére sem lehe­tünk elégedettek. Mint az élet más területén, a párt­munkában, a politikai gya­korlatunk fejlesztésében is jelentős tartalékokkal ren­delkezünk. Az élet megköve­teli, hogy­ igényesebben ve­gyük számba a helyi adott­ságokat. Olyan politikai feltételeket kell biztosítani, hogy a bát­ran kezdeményező vezetők tevékenysége kapjon megér­demelt megbecsülést, elis­merést. Ugyanakkor nem szabad késlekednünk azok felmentésével, akik alkal­matlanok, nem tudnak lépést tartani a növekvő követel­ményekkel. BALÁZS PIRI ERZSÉBET, a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát sertéstenyésztési bri­gádvezetője, Bács-Kiskun megye küldötte volt a kö­vetkező felszólaló. Mi azt tartjuk — mondot­ta —, hogy ha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhető­en jól gondozzuk őket, az eredmény nem maradhat el. Sajnos, sok helyütt­ — nem­csak nálunk — a tervezők, építők nem gondolnak elég­gé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élet­tani tulajdonságaihoz, fordít­va nem várhatunk sikert. Ebből gondok származtak, folyamatosan cserélni kell a berendezéseket, és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter tejet, sok bort, hibridkukori­ca-vetőmagot és más termé­ket ad az országnak. Erősö­dött a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában 200 ezer hektáron szervezi, segíti a termelést. Néhány szót szeretnék mondani azokról az asszo­nyokról — a 41 tagú Zrínyi Ilona Szocialista Brigádról —, amelynek tagja, illetve vezetője vagyok. A mi dol­gunk, a malackák nevelése, nagy felelősség. Célul tűztük ki, hogy az elhullásokat to­vább csökkentjük, hiszen minden egyszázalékos javu­lás csaknem ezerrel több malac felnevelését eredmé­nyezi. Segítjük a háztáji ser­téshizlalást is, tavaly csak­nem 19 ezer malacot adtunk dolgozóinknak hizlalásra. Sertésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy végre felépült a Bajai Húskombi­nát. Ezután CZINEGE LAJOS hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, a néphadsereg küldötte következett szólás­ra: — Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a ma­gyar néphadsereg teljesítette a XI. kongresszuson "részére meghatározott feladatokat — mondotta bevezetőben, majd így folytatta: az elmúlt évek­ben a párt- és állami veze­tés által meghatározott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgon­dolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a szemé­lyi feltételek céltudatos fel­­használásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését. Ezután arról szólt a hon­védelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mé­lyültek, fejlődtek a hadsereg szocialista vonásai. Sorkato­náink döntő többsége becsü­lettel tesz eleget a szocialis­ta haza fegyveres szolgálatá­ból fakadó kötelezettségé­nek. Bár bizonyos fajta gon­dok vannak egyes katonák­nak a laktanyán kívüli ma­gatartását illetően. — Elég széles körben is­mert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat jobbára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadsereg­nek bizonyos előnyei szár­maznak, hiszen érettebb kor­ban levő fiatalok is vannak a sorállományúak között., Mégis, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond származik. Magas és növek­szik a nős, családos sorkato­nák aránya. A kései behívás zavarja a pályakezdést, a családalapítást. Jelenleg dol­gozunk azon, hogy ezt a fe­szültséget belátható időn be­lül feloldjuk. Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságá­ban, néphadseregünk fejlő­désében meghatározó szere­pe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Védelmi szövetségünk kere­tein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel és a többi szö­vetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jö­vőben is képes gátat vetni az imperializmus háborús mesterkedéseinek, szavatolni népeink alkotó munkájának békés feltételeit. THERNESZ VILMOS, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára, budapesti küldött hangsú­lyozta : Az értelmiség szerepének változásából egyenesen kö­vetkezik a képzésükre hiva­tott egyetemek és főiskolák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájá­ban is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés mennyire legyen elméleti, illetve gya­korlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek ket­tős feladatot kell ellátniuk: oktató, nevelő munkát vé­gezniük és kutatómunkát is kell folytatniuk. Elérkezett az idő, hogy ezt kiegészítsük a továbbképzés feladatával is. Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók ál­talános, ezen belül világné­zeti-politikai nevelésében. Nem elég hatékonyak a hi­vatástudatra, a szakmasze­retetre, a tudatos elkötele­zettségre való nevelés mód­szerei. Az a benyomásom — mondta —, hogy mi együtt, akik felelünk a fiatalok ne­veléséért, a család, az isko­la, a munkahely, a kelleté­nél jobban óvjuk gyermeke­inket a valóságtól, nem ösz­tönözzük őket jó küzdel­mekre, kockázatokra, nem adjuk át történelmi tapaszta­latainkat. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sem a csa­lád, sem a társadalom szá­mára nem jelenthet reali­tást. Mindez így együtt mint valami üvegházi hatás érvé­nyesül. Ezért mélységesen egyetértek azzal a kiegészí­téssel is, amely az irányel­vek vitája nyomán, a csa­láddal kapcsolatban beke­rült a határozati javaslatba. TAR IMRE, a Szabolcs- Szamár, megyei pártbizottság első titkára, Szabolcs-Szat­­már megye küldötte először arról beszélt, hogy a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtása további kedvező változásokat hozott megyéjében is. A gazdasági fejlettségben, a jövedelmek színvonalában, a szociális, kommunális és kulturális el­látásban közelebb jutottak az országos átlaghoz, minő­ségileg magasabb fokra lép­tek. Átalakult a megye gaz­dasági és társadalmi szerke­zete, amelyben a szocialista ipar és a munkásság lett a meghatározó. — Fiatal, tehetséges mun­kásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bázisa a pártnak, a szocia­lizmus építésének. A megyei pártbizottság el­ső titkára változatlanul lé­nyegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentősé­gét. A mezőgazdasági üze­mek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lényegesebb, végbement a nemzedékváltás.­­ — A korszerű gazdálko­dáshoz értő, többségében fia­tal dolgozók teljesítik a na­gyobb feladatokat, amelyek­ben a gazdaságosság, a mi­nőség kerül előtérbe — mon­dotta. — Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében és az egészségügyi ellátásban is. HORVÁTH JÓZSEF, a Csepel Autógyár szerelő­­szakmunkása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szűkebb kollektí­vájuk új gyártó bázist vett birtokába. Ebben az üzem­ben ma már olyan hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalagról az önjáró autóbusz-fenékvázak. Az át­állás nem volt könnyű. A legtöbb esetben vezeté­si, együttműködési problé­mák idézték elő gondjaikat. Feloldásuknál kommunistá­ink azon voltak, hogy a köz­ponti határozatokkal össz­hangban megértessék mind a kollektívával, mind a ve­zetőkkel — többek között — az egyenlősdire való törek­vés helytelenségét. Megval­lom azt is, eddig sajnos nem értünk el valami nagy ered­ményt ezen a területen.­­Ma még nincs kellő rang­ja annak, hogy valaki kizá­rólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szak­munkás. Így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát végzők lényegesen kevesebbet keressenek. A je­lentős fejlődés ellenére még megoldatlan az üzem- és művezetők bérezése, munká­juk alapján a jelenleginél is többet érdemelnek. BuDA ISTVÁN államtit­kár, az Országos Testnevelé­si és Sporthivatal elnöke rá­mutatott: a sport munkájáról és a további feladatokról szóló központi bizottsági ja­vaslat a testnevelés és sport­mozgalom előrehaladásának fontos kérdéseként a tömeg­sport támogatását, különö­sen az iskolai testnevelésnek és általában az ifjúságunk sportjának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sport­­mozgalomban dolgozó kom­munisták teljes mértékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megvalósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai test­nevelés, az ifjúság rendsze­res testedzése, az iskolában a versenyszellem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészséges, fizikailag edzettebb és akaratilag erő­sebb legyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dinami­kusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelessé­günknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység min­den szintjén biztosítjuk az egységes szemléleten alapuló, következetes végrehajtást. Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról, hogy a ki­jelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszk­vai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tet­tek, hogy mindent megtesz­nek az eredményes szereplés érdekében. Ezután hangsúlyozta: A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottsággal, a nemzeti olim­piai bizottságokkal és a sportvilágszövetségekkel összhangban azon munkál­kodunk, hogy a moszkvai olimpia bojkottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint ahogy már kudarcba fulladt az el­lenolimpia halva született gondolata is. A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy ma­gatartásukkal, eredményeik­kel minél több örömöt sze­rezzenek a magyar dolgo­zóknak — fejezte be felszó­lalását Buda István. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp József­nek, a Tolna megyei párt­­bizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének. (Telefotó) (Folytatás a 2. oldalon) A meghívott vendégek egy csoportja a kongresszuson Baráti szóváltás Kádár János és Andrej Kirilenko között

Next