Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
Új jogszabályok január 1-től Előtérben álló társadalompolitikai és népgazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1-ét jelölték meg. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jogszabályokat tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa. A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rendeződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességigyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint, s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből korábban számított havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A szövetkezetekkel kapcsolatos új szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása tekintetében, s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. Törvényerejű rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történhet. Az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor a mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egészségpusztításuk megakadályozásával, e törekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Alapvetően állampolgári, közelebbről személyiségi jogokat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megkötésére a házasulók egyikének lakóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A menyasszonynak legkésőbb a házasságkötés időpontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt könynyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltoztatási igényét az anyakönyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható, így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások például: lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött; ezután a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más rendelkezés — így a lakbérek emelése — július 1-től lép életbe. Valamennyi változtatás — közük a kormányhatározathoz kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegeinek, elsősorban a fiataloknak, javuljanak az esélyei a lakáshoz jutáshoz, arányosabb legyen a lakosság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintettek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődjenek az állam ez irányú kiadásai. Kormányhatározat rendelkezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének, a vállalati igazgatótanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgatótanácsainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő kiválasztására. Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmezőség színvonalától függ, a másikat, a központi bérszabályozást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Következetesebbé teszi az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a teljesítménynövekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormányrendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján, a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. Növelték például az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés, a tehéntej, a zsírosgyapjú felvásárlási árát, s hasonlóképpen a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. Az év első munkanapján (Folytatás az 1. oldalról) forgácsolóüzem művezetője. Így vélekedik: — Nálunk nincs munkahiány, ez megnyugtató, létbiztonságot jelent valamennyiünknek. Jó lenne, ha fiatalodna a szövetkezet, több fiatal szakmunkásra lenne szükség. Véleményem szerint az idén kevés lesz az, amit 1982-ben nyújtottunk — fejezte be a fiatal szakember. BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR A BÉKÖT központi üzemében az első munkanapot ott kezdték, ahol tavaly befejezték: előkészített anyaggal láttak munkához. Mint Lovas Imrétől, a gazdasági igazgatóhelyettestől megtudtuk, a vállalat tavalyi célkitűzései nem teljesen valósultak meg. Termelésük a tervezett szinten alakult, az export viszont valamivel kevesebb volt a tervezettnél. Az elmúlt évben a vállalatnál a gazdálkodás színvonalában a korábbi időszakhoz képest értek el eredményeket, több új termékkel, termékcsaláddal lepték meg a vásárlókat, egyes cikkeik még mindig az élvonalba tartoznak, termékeik állják a versenyt. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyártmányfejlesztés nyomán a vállalat a BNV-n nagydíjat nyert. Persze az elmúlt évnek is voltak tanulságai. Bebizonyosodott: a nehéz piaci gondok ellenére pontosabb szállítással, jobb minőséggel, a belső lehetőségek feltárásával talpon lehet maradni. A vállalat vezetői ez évben mintegy 650 millió forintos termelési érték elérését tűzték ki célul, s ennek megvalósításához rugalmas terv készül. A gyártmányfejlesztés nyomán a jobb, a divatosabb, de nem a drágább termékek előállítására törekszenek. A növekvő konkurrencia miatt nehezebbnek tűnik piaci helyzetük, éppen ezért több újdonsággal kopogtatnak, s bizony szeretnének egy-két meglepetéssel is előrukkolni. A Békéscsabai Kötöttárugyár 1982. június elsejétől — a megyében elsőnek — megkapta az önálló exportjogot, így a jövőben áttételezés nélkül, közvetlenül tartják partnereikkel a kapcsolatot, saját maguk irányítják értékesítésüket. A költséggazdálkodásban szeretnének előrébb lépni, fokozzák a kereslethez-kínálathoz fűződő alkalmazkodókészségüket, részletes intézkedési terv készül, illetve készült a belső tartalékok további feltárására, ami több millió forint. Az összeállítást készítette: Béla Ottó, Lónyai László, Verasztó Lajos, Szekeres András Szilveszteri mozaik Szilveszteren megtréfált minket az időjárás: alig esett a hó, s ami volt is, nem sokáig maradt meg. Ennek ellenére a legtöbben vidáman búcsúztatták az óévet. Voltak, akik otthon vagy baráti körükben, s voltak akik szórakozóhelyen köszöntötték 1983-at. Békéscsabán a Körös étteremben jó hangulatban telt el a szilveszter. A vendégeknek, köztük egy Budapestről éskét Romániából érkezett csoportnak nagyon ízlettek a változatos ételek: a sonkahab, a betyáros sült csirke és a rétes. A jó hangulathoz hozzájárult a jó zene is, így az idén 50 ezer forinttal több, mintegy 200 ezer forint volt az étterem bevétele. Első ízben rendeztek szilveszteri mulatságot a békéscsabai Korzó étteremben. Hasonlóan a Köröshöz, itt is vidáman telt az idő. Telt ház fogadta a Jókai Színház művészeinek kabaréműsorát, majd hajnal 4 óráig zene, tombola szórakoztatta a vendégeket. Gyulán többek között két étteremben — a Parkban és a Komlóban — is műsoros est várta az óévet búcsúztatókat. Mindkét helyen telt ház volt, és érkezett egy-egy lengyel és román csoport is. A Parkban az idén először rendeztek videodiszkót, mely nagy sikert aratott. A négyféle menü közül a legtöbben a Park-tálat részesítették előnyben. Békésen, a Dübögő étteremben 300-an köszöntötték az újévet. A Jókai Színház művészeinek szilveszteri műsorát vidám hangulatú tánc követte. A vendégeknek — köztük egy budapesti csoportnak — nagyon ízlettek az ételkülönlegességek: a libamájjal töltött sonkatekercs és a köröstáji villáspecsenye. Az est folyamán tombolát is rendeztek, melyen malacot, pezsgőt és hidegtálat is lehetett nyerni. Szarvason, az Árpád étteremben szintén 300-an töltötték a szilvesztert. A vendégeknek különösen tetszett a szarvasi betyárszelet, az étterem specialitása. A vidám hangulatot fokozta a jó zene is, melyet a gyulai Orient és a szarvasi Finish szolgáltatott. A tombola főnyereményeként pedig két élő malac talált gazdára. b. á. Szilveszter éjszakáján nagy költőnk, Petőfi Sándor születése évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank gyulai fiókjának dolgozói éjfélkor megkoszorúzták a Petőfi-szobrot Fotó: Béla Ottó 1983. január 3., hétfő o Ráncos kezek boldog új évet! — mondta az öregember, és kortyolt a vörös borból. Ült a falusi kocsma kopott asztalánál, görbe botját posztócipője mellé csúsztatta. Az arca pirospozsgás volt, a szeme élénken villant. Csak a keze! Nem, nem remegett, feszesen tartotta a poharat. Keze fején megbámult a bőr, és sűrű ráncok tarkították. A kezét figyeltem, míg 87 év távlatából, a dolgos hétköznapok eseményeit elevenítette fel. Derűsen mesélt, csak néha csuklott el a hangja az emlékektől. Semmi baja a világgal, kevéssel is beéri, csupán a megbecsülést hiányolja. Bortól nedves bajuszát törölgette, miközben dohogott. Mennyit, de mennyit küszködött a tszben, mióta nem dolgozik, rá se nyitják az ajtót. Évente egyszer meghívják nyugdíjastalálkozóra, ahol nehéz, zsíros birkapörkölttel kínálják. Az idősek már nem erre vágynak, hiszen az ünneplés is a fiatalabbaknak jó. Teletömik magukat hússal, isszák az erős pálinkát, és danolásznak. Nem megy ő már oda soha! Felállt, az ajtóhoz csoszogott, nemsokára jön a postás a nyugdíjjal. Az országgyűlés téli ülésszakán csak úgy röpködtek a számok. Nem csoda, mert az ez évi költségvetésről volt szó. Hallgattam a pénzügyminiszter expozéját, és a sok százezer ráncos kézre, a nagycsaládosokra, az egyedülállókra gondoltam. Nyílt, őszinte hangulat uralkodott a Képviselőházban. Reális számvetés közepette beszéltek az eredményekről, a gondokról. Az 1982-es esztendő nem kényeztetett el bennünket. Nagy erőfeszítések árán, olykor reménytelennek látszó helyzetben tudtunk talpon maradni, megvalósítani alapvető tervfeladatainkat. Ezt fejtegette a gumigyári munkásnő, a borsodi bányász, a megyei első titkár, a tanácselnök és a múzeumi igazgató. A szónokok és a képviselők kendőzetlenül, pátosztól és kétségbeeséstől mentesen, világosan fogalmaztak. Nincs értelme tagadni, hogy a belföldi felhasználás a teljesítményekhez képest a tervezettnél jobban növekedett. Még így is sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, ami mostanában nem is akármilyen teljesítmény. Ugyanakkor azt is látni kell: 1983-ban a lakosság fogyasztása a tavalyihoz képest mérséklődik. A fogyasztói árak színvonala jobban nő, mint az átlagbérek. Azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy így az országos összefüggések alapján szabad elgondolkozni közeli jövőnkről, hiszen ha akarjuk, ha nem, ezek befolyásolják a családok költségvetését is. Boldog új évet! — emelte poharát a volt tsz-tag. Anekdotázott, elérzékenyült, de amit mondott, komolyan gondolta, így, majdnem 90 évesen is az életre szavazott, amely bizony megtépázta, elnyűtte, a hite azonban soha nem hagyta el. Ünnep az a nap, amikor a postás leszámolja a valamivel több mint 2 ezer forintot. _Persze, hogy nem sok, aligha telik belőle színes tévére, talán még narancsra sem. Valamit azonban nem szabad elfelejteni. Aki olvasta, hallgatta a parlamenti beszámolót, emlékezhet rá, hogy az egészségügyi, az oktatási és a kulturális kiadások ebben az évben az átlagosnál jobban nőnek. Mit jelent ez? Azt, hogy több lesz a kórházi ágy, a bölcsődei, az óvodai hely, az iskolai tanterem. Nagyon lényeges: ma már az intézményi kiadások kétharmadával a tanácsok gazdálkodnak. Nem szeretem a számokat, mégis leírom: az idén nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási célokra 106,5 milliárd forintot fordítunk, 9 százalékkal többet, mint 1982-ben. Mi van a száraz adatok mögött? Többek között az, hogy az év derekától emelik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát, szeptember elsejétől pedig többet kapnak a kisnyugdíjasok. Ezzel párhuzamosan felemelik a helyi tanácsok szociális segélykeretét, amelyből mindenekelőtt az idős, beteg és egyedülálló emberek kapnak. Nem könnyű a rendelkezésre álló pénz igazságos elosztása. Valószínűleg tisztában vannak ezzel a hivatalok ügyintézői is. Mert nem mindegy az, ha valaki kér, vagy követel. Miért mondom ezt? Csupán azért, mert sok gyereket vállalni olykor felelőtlenség is. Közülük többen verik az asztalt, én hat gyereket nevelek az államnak, segítsenek! És az állam ad. Csakhogy nem mindig arra használják a pénzt, amire kapják. Soksok forint elgurul a kocsmák pultján, a gyerek, az idős néni meg meleg ételért kuncsorog a szomszédban. Mondom, a kisebb jövedelmű, a nehezebb körülmények között élő családok külön figyelmet érdemelnek, pedig jól jönne az ingyenes étkezés a napköziben, az új ruha, cipő, tanszer az iskolás gyereknek. A különböző rendszeres és rendkívüli, valamint szociális segélyek folyósításának megvannak a pontosan körülhatárolt feltételei. Ezek megtartása, a pénz felelősségteljes elosztása fontos tennivaló. Segélyt kérni nem megalázó, hanem természetes azoknak, akik önhibájukon kívül a jövedelemszerzés perifériájára szorultak. Új, nehéz év elé nézünk. De tudjuk, mire kell felkészülnünk, mit és miért kell tennünk. Ahhoz, hogy elképzeléseinket, közötte szociális terveinket megvalósítsuk együtt, közösen kell munkálkodnunk. Gyakran hangoztatjuk: bajaink egyik oka a kedvezőtlen külső hatás a politikában, a gazdaságban. Ez igaz. A Parlamentben viszont nagy hangsúlyt kaptak a belső hibák, amelyeket fegyelmezettebb, lelkiismeretesebb munkával megszüntethetünk. Most már kevés a szólam, a kinyilatkoztatás. Vérünkké kell, hogy váljon a jobbra való törekvés. Mindenkinek megvan a feladata. Az államtitkárnak, a vállalati igazgatónak, a marósnak a munkapad mellett. Csakhogy nem mindenütt teremtették meg a nyugodt, alkotó munka feltételeit. Tudom, nehéz a dolga a vezetőnek, a párt- és a szakszervezeti tisztségviselőnek. Mindenkinek. A dolgozók elvárják a munka örömét, hogy apró dolgokban is figyeljenek rájuk. Sok manapság a lehangoló, a nehézségeinket elemző írás és beszéd. Nem véletlenül. De merjünk végre örülni, lelkesedni nem kevés történelmi jelentőségű eredményeinknek is. Havasi Ferenc parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: „Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megvalósításának mikéntjével." Erre emelte poharát a ráncos kezű parasztember is, csak ő így fogalmazott: Boldog új évet! Ez vezéreljen bennünket, fiatalabbakat is, a mindennapok szürke, de jövőt formáló küzdelmében. Seres Sándor