Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

Földink volt. Ezen a napon született Békéscsabán 1909- ben Jakuba János Munkácsy­­díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Réti István tanítványaként vég­zett. 1935-től állított ki Pesten. Előbb az egri tanárképző főis­kola tanára, majd igazgatóhe­lyettese. Élete utolsó éveiben a szentendrei m­­vésztelepen dol­gozott. Képein a falusi táj, a munkás- és parasztfiguráik fi­nom színekben és szigorúan szerkesztett kompozíciókban jelentek meg. Budapesten a Csók István Galériában ren­deztek gyűjteményes kiállítást műveiből 1967-ben. Húsvéti játszóház. Szarvason március 31-én 15 órakor a napközi otthon ebédlő­jében és a Tessedik táncegyüttes próbatermében látványos prog­ramra hívják a gyerekeket Lesz mézeskalács-készítés, tojásfestés, locsolóversek tanulása, papír­­nyuszi-hajtogatás és táncház. Vendégszereplés. A me­zőberényi művelődési központ negyvenöt tagú népzenei együt­tese — pávakör, citeraegyüttes és népi zenekar — a hét végén nagy sikerrel szerepelt Buda­pesten a Mezőgazdasági Múze­umban. A herényi népzenei együttes a Kóta szervezésében már másodszor lépett közönség elé a rangos intézményben. Kiállítás: B. Jász Jolán gyulai festő első önálló kiállí­tása nyílik március 30-án 16 órakor a gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban. Dr. Havassy Péter megnyitóbeszéde után Gyalog Mária és Szabadi Netta olasz népdalokat adnak elő. A tárla­ton zömmel olaszországi él­mények ihlette tájképek kerül­nek bemutatásra. MEGYEI KÖRKÉP Bronz dombormű a vár falára Ha minden igaz, akkor ápri­lis 7-én gyönyörű bronz domborművet avatnak fel a gyulai vár falán. Ha minden igaz... A munkával Kiss László szobrászművészt bízta meg az önkormányzat. Amikor a Gyulán élő művész másfél hónappal ezelőtt elvállalta a megbízást, akkor a hozzáér­tők közül többen a fejüket csóválták, egyesek felelőt­lenségről beszéltek, mond­ván: ilyen rövid idő alatt mű­vészi igényességgel kivésni és bronzba önteni a 75x45-ös domborművet, ez szinte emberfeletti feladatot je­lent. Kiss Lászlót otthonában kerestük meg, hogy a készülő domborműről, em­léktábláról kérdezzük. — Hogy áll a munkával, hiszen maholnap április ha­­todika lesz? — Elvállaltam, tehát minden erőmmel azon va­gyok, hogy időben elkészül­jek vele. Hajnal 3-kor kelek és este 10-ig — gyakorlati­lag egyfolytában — vésem a gipszet, formázom az épüle­teket, alakokat. Látják, most itt tartok. Azt szeretném, ha évszázadok múlva is elisme­réssel szólnának a tábláról. — Úgy tudom, tegnap reggel vitték el az öntödébe a teljesen kész gipszmintát? Az öntő nem berzenkedett a szokatlanul rövid határidő miatt? — Dehogynem! De aztán sikerült meggyőznöm arról, hogy meg tudja csinálni! — A többit majd meglát­juk április 7-én. — A dombormű ott lesz... Lovász Sándor Gyula 1­722-ben. Rosenfeld mester 233 évvel ezelőtti metszete alapján Kiss László szobrászművész bronzból örökíti meg a város akkori látképét Fotó: Lehoczky Péter Egyházi iskolai találkozó A rendszerváltás óta az or­szágban egyre több azoknak az iskoláknak a száma, ame­lyek különböző egyházak ke­zelésébe kerültek. Orosházán a 3. számú általános iskola is ezen az úton halad. 3 éve ugyanis egyházi osztályokat indítanak, és a tervek szerint 1996-tól az evangélikus egy­ház tulajdonába kerül az in­tézmény. * Az iskola egyházi tagozata kapcsolatban áll az ország más hasonló iskoláival, amiket fel is kerestek már. Viszontláto­­gatásra március 24-én és 25-én került sor, amikor a Győri Evangélikus Ökumenikus „Reménység” Iskola nevelői látogattak Orosházára. A program keretében bemutat­kozott az egyházi tagozat, majd szakmai tapasztalatcse­rére került sor. Az evangélikus lelkészek részvételével teoló­giai témájú előadások, lelki­beszélgetések, áhítatok tették teljessé a találkozót. Sz.S. Megkérdeztük olvasóinkat Melyik korban élnének, ha választhatnának? Balogh Erzsébet, 70 éves, tót­­komlósi boltvezető: E század harmincas-negy­venes éveiben, úgy a háború előtt. Akkor nem volt ennyi feszültség az emberekben. A közbiztonság is sokkal jobb volt. Esténként szórakozni jár­tunk, ám éjfélkor akár a temető mellett is nyugodtan hazame­hettünk. Most pedig sötétedés után már az utcára sem lehet kimenni. Abban az időben az ifjúság hangulata is jobb volt, s mindenki tisztelte a másikat. Fenyvesi Istvánné, 64 éves, medgyesegyházi nyugdíjas: Én az 1957—89 közötti idő­szakot választanám. Akkor je­len volt a lelki biztonság, és a létbiztonság is. Nem kellett fél­ni a gazdasági gondoktól, min­denünk megvolt. A szólássza­badság pedig szerintem annyira relatív dolog. Mondhatunk ma nagy kutyafüléket, attól nem lesz több munkahely, nem kap­nak élelmet a szegények. Ma­napság mindenki csak sérteget­ni, vagy megsértődni tud. Locskai Rózsa, 33 éves, békés­csabai bolti eladó: Ismét a nyolcvanas években szeretnék élni. Akkor mindent jóval olcsóbban vásároltunk, a pénz értéke sokkal nagyobb volt. Még spórolni is tudtunk. Mindenki munkahelyhez ju­tott, a tanítás minden szinten ingyenes volt. Ma csupán egy szakkör ezerötszáz forintba kerül. Úgy vélem, szegények és a gazdagok között ilyen nagy különbség még sohasem volt, mint napjainkban. Tóth László, 35 éves, puszta­földvári takarmánykeverő. Én a hetvenes éveket szeret­ném viszontlátni. Akkor min­den olcsóbb volt, s mindenki­nek lehetősége a pénzkeresésre. A munkanélkülieket megvetet­ték, mert lett volna hol dolgoz­niuk. Ha valaki munkahelyén megmondta a véleményét, nem bocsátották el azonnal, hisz szükség volt rá. A közbiztonság is sokkal jobb volt, húsz forin­tért senkit sem öltek meg. (Magyar­) 1995. március 28., kedd Válságmenedzser közalapítvány Gyulán Február végén „Lobbiznak” a befürdés ellen címmel hírt ad­tunk arról, hogy a Gyulán mű­ködő Thermal Toursys Ide­­­ genforgalmi Közalapítványt (amelyet a város előző képvi­­selő-testülete azzal a céllal hozott létre, hogy elősegítse az idegenforgalom átfogó és összehangolt fejlesztését a fürdővárosban, valamint, hogy az alapítvány révén az idegenforgalomból befolyt adó egy része visszakerüljön az ágazatba) „elfelejtették” nevesíteni a város tervezett költségvetésében. A gyulai városatyák nemrégiben fo­gadták el a város költségveté­sét, melyben az időközben ne­vesített közalapítványnak egymillió forintot szavaztak meg — a tavalyi 6,4 millióval szemben —, míg az alapít­vány által működtetett Békés Megyei Tourinform Turista Információs Irodának 2,4 mil­lió forintot. De mivel megyei feladatokat lát el az iroda, így ehhez még hozzászámolandó 1 millió forintos megyei tá­mogatás is. Az elmúlt idő­szakban a közalapítvány részt vett számos nemzetközi és ha­zai idegenforgalmi szakkiállí­táson és tanulmányutat szer­vezett a városban tevékenyke­dő szakembereknek, vagyis tette a dolgát: propagálta a fürdőváros turisztikai érde­keit. — A pénzügyi döntés isme­retében tudja-e tovább folytat­ni munkáját a közalapítvány? — kérdeztük az idegenforgal­mi rendszer ügyvezető igazga­tóját, Jasik Mártát. — Talán ismeretes, hogy felmerült a lehetősége a köz­­alapítvány és a tourinform iro­da szétválasztásának. Ezért csak feltételes módban tudok a kérdésre válaszolni. Ha a két szervezet együtt maradna, ak­kor az alapítvány és az iroda— a kuratórium jóváhagyásával —­ összevont büdzséjéből megpróbálunk takarékosan és hatékonyan dolgozni. Bár ez az összeg a szinten tartáshoz is kevés lesz. Jogos az idegenfor­galmi szakemberek felháboro­dása, miszerint az ágazatból befolyt adó nem kerül vissza az idegenforgalomba. Úgy tű­nik, hogy ez az év a válságme­nedzselés jegyében telik majd. —Milyen érdekek állhatnak — ha állnak — a döntés mö­gött? — A közalapítvány létjogo­sultságát sokan megkérdője­lezték. Azonban az elmúlt év munkája igazolta életképes­ségünket. De természetesen minden döntés mögött van va­lamilyen csoportérdek. — Említette, hogy felvető­dött a közalapítvány és az iro­da szétválásának­ lehetősége. Mint az önkormányzat idegen­­forgalommal és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bi­zottságának is a tagja, milyen döntés várható? — A bizottság a Gyulai Ide­genforgalmi Egyesület kezde­ményezésére — hogy áttekint­hetőbb legyen az alapítvány és az iroda pénzügye — a követ­kező ülésén tárgyalja majd a szétválás gazdasági és jogi koncepcióját. De hogy hasz­nál-e egy esetleges szétválás, azt a jövő dönti el. (Mocsár) . Magángyűjtők kiállítása Tótkomlóson a helyi művelő­dési központ a városavatási ünnepség alkalmából április­ban kiállítást rendez a Komló­­son fellelhető érdekes magán­­gyűjteményekből. A szerve­zők várják mindazok jelentke­zését, akiknek több éves gyűj­tés eredményeként, vagy különleges hobbijuk révén ki­állításra érdemes anyaguk van (könyvritkaságok, bélyeg, ké­peslap, kőtetek stb.). A jelent­kezők szándékukat március végéig jelezték a művelődési központban. P­ÁLYÁZATI FELHÍVÁS Gyula Város Önkormányzata pályázatot hirdet az alábbi intézményvezetői állás betöltésére: ERKEL FERENC ZENEISKOLA, 5700 Gyula, Bartók Béla u. 3. A MEGBÍZÁS FELTÉTELEI: — felsőfokú iskolai pedagógus szakképesítés — öt év szakmai gyakorlat — büntetlen előélet. A PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL: ■— a pályázó szakmai életrajzát — az intézmény vezetésére vonatkozó programot —­ az istffilai végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát — erkölcsi bizonyítványt. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNAK VÁRHATÓ IDŐPONTJA: — az 1995. július havi képviselő-testületi ülésen. Az állás betölthető: 1995. augusztus 1-jétől. Az intézményvezetői megbízás öt évre szól. Bér, juttatás a közalkalmazotti törvény szerint. Esetleges előnyt élvezhetnek: házaspárok, karvezető. Szükség esetén ideiglenes elhelyezést biztosítunk. A pályázat benyújtásának határideje: a Művelődési Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap (1995. április 12.). A pályázatokat Lebenszky Attila polgármester címére kérjük benyújtani (5700 Gyula, Petőfi tér 3.). A pályázat iránt érdeklődők számára felvilágosítást nyújt. Gyula Város Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztálya.­­ (Telefon: [66] 362-155.)

Next