Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-05 / 233. szám

4. OLDAL - 2002. OKTÓBER 5., SZOMBAT Nyitott könyvtár Az orosházi Justh Zsigmondi Városi Könyvtár október 11­étől 16-áig számos színes programmal várja olvasóit és minden érdeklődőt. Orosháza A nyitónapon 17.30 órakor a könyvtár névadójára, Justh Zsig­­mondra és kortársaira emlékez­nek. Másnap, ugyancsak 17.30 órától Kovács Edit és Mészáros Mihály, a Békés Megyei Jókai Színház művészei zenés irodalmi összeállításra várják az orosházi­akat. Október 11-én 10 órától másnap 17 óráig folyamatosan le­het internetezni a könyvtárban. Október 14-én a megye könyvtá­rosainak rendeznek szakmai na­pot, október 15-én pedig, a fehér bot napja alkalmából, a Hangos könyvtárat adják át. A nyitott könyvtárhét zártónapján, októ­ber 17-én 17.30 órakor Fülöp Béla és Horváth János Tizenkét pilla­nat című könyvét mutatják be. A könyvtári héten ingyen le­het beiratkozni, azokat a köny­veket pedig, amiket a kölcsön­zők elfelejtettek visszavinni, ké­sedelmi díj nélkül lehet a „Bocsánat” ládikába dobni. Az orosházi gyermekkönyv­tár is külön programmal várja kis olvasóit­­k.­­ MEGYEI K­ÖRKÉP Pénzes kolbászok a Heti hetesnek Torgyáni hírt kommentálva kezdődött a kapcsolat Hat szál egy- és kétforintosokkal töltött pénzes kolbászt küldött a minap a Csabai Kolbászklub Egyesület a Heti hetes című tévéműsor tagjainak. Békéscsaba A kolbászklub és a Heti hetes kapcsolata akkor kezdődött, amikor még két éve Váncsa István seggvéghurkának nevezte a Csabait. (A szóös­szetétel első tagjával közel járt az igazsághoz, hi­szen sokan valóban a „fenéktől való” bélbe, azaz kaláréba töltik a kolbászt.) A seggvéghurka kife­jezés azon hírnél jött elő a műsorban, mely sze­rint Torgyán József akkori földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter a kolbászfesztivált meg­nyitó beszédében eredeti hungaricumnak nevez­te a Csabai kolbászt, és hozzátette: aki ennél evett jobbat, az Andersennél is nagyobb mese­mondó. A Csabai Szlovákok Szervezete és a Csabai Kolbászklub Egyesület nem volt rest és érzékle­tesen reagált. A Heti hetes hölgytagjának, Her­nádi Juditnak egy XXL-es kufáros mintadarabot küldtek, a férfialáiak pedig egy sertésvakbélbe, azaz dorkába töltött kolbászt. A viszontválasz sem késett a műsorban, Verebes István azt kifo­gásolta, hogy csak egy jött belőle, pedig ők he­ten vannak. A kolbászklubosok az idei fesztivál időpontjá­hoz közeledve most is léptek, és felvették a kap­csolatot a Heti hetessel. Egyik tagjuk, Elek Jutka kezdeményezésére és gyűjtése révén valódi „Csabai” kíséretében hat szál egy- és kétforintos­okkal töltött kolbászt is küldtek. Azzal a kísérő­szöveggel, hogy a csaknem 10 ezer forintot fordít­sa a műsor stábja jótékonysági célokra. Termé­szetesen a csomag egy kolbászfesztiváli meghívót is tartalmazott a Heti hetes szereplői részére. ________________________________ NY. L Uhrin Zoltán, a Csabai Kolbászklub Egyesület elnöke postázta a pénzes kolbászokat a Heti hetesnek. Az egy- és kétforintosok gyűjtését az egyik klubtag, Elek Jutka kezdeményezte, végezte pfetői lihoczky pétrn Az expószervező és a város esete A bíróság dönti majd el, hogy törvénysértő volt-e a pályázati kiírás Váradi Zoltán (képünkön) vállalkozóként ve­zette a békéscsabai sportcsarnokot 1993. de­cember 21-étől 2000. december 31-éig, határo­zott időre kötött szerződés alapján. Lejártával szerinte a városnál senki sem akart hallani a megújításról. Úgy gondolja, ezt a hozzáállást semmi egyéb nem motiválta, mint rosszindulat, irigység. Ráadásul az általuk felfuttatott Csaba Expóra, a város büszkeségére új rendezvényt „ültettek rá”, a siker kovácsa, cége, az Expo- Team Kft. háttérbe szorításával — mondja. Békéscsaba - Azzal az indokkal nem újítot­ták meg velem a szerződést - Váradi Zoltán a bonyodalommal kezdi a történetet -, hogy a város­nak tennie kell valamit a sport­­csarnokkal, mert ott egy vállalko­zó „saját hasznára basáskodik” jelenleg, „a polgárokért vegyük vissza” - hangoztatták. Ez még logikus is. Hozzá kell tennem azonban, hogy egy-két nagyváros már próbálkozott sportcsarnoka vállalkozásba adásával, de hamar kiderült, hogy a közszolgálat és a vállalkozás nem egyeztethetők össze. Egyedül a békéscsabai csarnok vállalkozásba adása tu­dott hosszú távon működőképes lenni. A debreceni sportcsarnok 100 milliót kap évente, a nyíregy­házi 57-et. Békéscsabán ezzel szemben úgy álltak hozzá, hogy minél kevesebbe kerüljön az üz­let. Népszerűtlen feladat volt az egyre csökkenő támogatásból na­pi 11 órán át a városnak járó szol­gáltatást biztosítani, és a koldus­szegény iskoláktól, egyesületek­től bérleti díjat kérni. 1988-ban 36 millióból gazdálkodtunk, amikor cégem vette át a működtetést 1993-ban, akkor 12 millióból kel­lett megoldani a feladatot, és ez az összeg évről-évre egy-egy mil­lióval csökkent. 2000-ben már csak öt milliót kaptunk. A műkö­déshez évente mintegy 50 millió kellett, így évente 40-45 milliót spórolt rajtunk a város, azt a tőkét pedig nem ide forgatta vissza. Rá­adásul, miután a saját hasznosí­tás szándékával elvette tőlem a város a sportcsarnokot, az üze­meltetéssel megbízott vagyonke­zelő rt. (Békéscsaba tulajdona - a szerk.) újra kiadta már két vállal­kozásnak is, miközben a támoga­tás hatszorosára növekedett. -Mi az összefüggés a sportcsar­nok visszavétele és a Csaba Expóval kapcsolatos panasza között ? - Azt hittem, a szerződés lejár­tával megnyugszik a dolog, de nem­ jött a Csaba Expo-ügy. Itt egy tudatosan levezényelt elbi­­torlás történt. Meghirdették ugyanarra az időpontra a sport­csarnok helyszínén sikerre vitt, majdnem tízéves Csaba Expo megrendezését. Azt, ami nem az övéké, ahogy nem az övéké a Csabai Kolbászfesztivál vagy a Városházi Esték sem. Kértem, hogy ne pályáztassák meg... Nem sikerült. Döntésüket még megfejelték azzal, hogy már a pályázati feltételeket is törvény­sértően írták ki. Olyan kitételeket tartalmazott a dokumentum, hogy nem lehet rosszabb, mint az előző évi, ugyanolyan jellegű le­gyen stb. Pontról pontra vissza­utaltak a mi korábbi rendezvé­nyünkre. Például a budapesti Uta­zás kiállításon a város legnagyobb rendezvényeként hirdették, az összes reklám ránk épült. Pénzt csak arra lehet kérni, ami létezik, aminek neve van. - Akkor miért indultak mégis a pályázaton? - Azért, mert nem volt más vá­lasztásunk: a várossal szembeni pereskedésnél egy csatában győz­hetsz, miközben a háborút bizto­san elveszíted. Törvénysértő volt az elbírálás is: öt pályázó jelentke­zett a kiírásra, úgynevezett „objektív” pontrendszert dolgoz­tak ki, amely a referenciákból, a pénzügyi kondíciókból és a szak­mai háttérből állt össze. Úgy lett utolsó minden szempont alapján az Expo-Team Kft., hogy a cégek zöme még vásárt sem szervezett és erre a célra alakult. Felajánlottunk 9 milliót a városnak: hat és felet bérleti díjként, valamint két és fél millióra értékeltük azt, hogy a vá­ros javára lemondunk a levédett, bejáratott Csaba Expo névről. A többieknek nem volt miről lemon­daniuk. Közöttük volt két kilenc­­milliós, nyolcat ajánlott a nyertes, és hetet az ötödik jelentkező. Az eredményhirdetés is érdekes volt, a bontás előtt a város képvise­lője köszöntötte azokat, akik a „Csaba Expo” megrendezésére be­érkezett pályázatok bontására ér­keztek. Majd felszólításra kijavítot­ta magát. A több mint száz oldalas pályázati anyagot pedig két óra alatt eldöntötték... Úgyhogy, ad­tunk egy elegáns választ, megcsi­náltuk a saját vásárunkat a Tescónál - amely egyébként jól si­került és egy kevésbé elegánsat, megtettük a lépéseket jogi úton az érdekérvényesítés felé. - Mit remélnek ezek után? - Megindítjuk a pert a régi ön­­kormányzat ellen, és reméljük, az új elgondolkodik azon, hogy ér­­demes-e rossz döntések mellett kiállni „csakazértis” okokból. Én továbbra is a megegyezés híve va­gyok. Most szeretnék bekerülni a békéscsabai képviselő-testületbe, többek közt azért is, hogy amikor nyíltan törvénysértő határozatot akar elfogadni a közgyűlés, fel­szólalhassak ellene. Az ilyen dön­tések mindig a választópolgárok zsebére mennek. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi városvezetést le kell váltani, és én ebben tevékeny részt akarok vállalni. VANCLIK JÁNOS Petőfi- és Sissi-emlékek Petőfi Sándor 1848-ban és 1849-ben átutazott - gya­logolt - Okányon. A falu urasági kocsmájából egy ízben ki is tessékelték a költőt. A nagykocsma he­lyén ma iskola áll, melynek falán tábla hirdeti. Itt járt Petőfi. Az iskola 1999-ben felvette a költő nevét. Ekkor márványtáblát helyeztek el az iskola falán Pe­tőfi Sándor arcképével. Okányt egy néhai uralkodó párhoz is tárgyi emlé­kek fűzik. Védett természeti érték az a község külte­rületén lévő (a vízügyi gátőrháznál) több mint 200 éves öreg (Sissi-fa) kocsányos tölgy, melynek árnyé­kában egykor Erzsébet királyné férjével, Ferenc Jó­­zsef császárral Gyula városából jövet pihent meg.­­ Településeink krónikája Dévaványa 1999. január 1-jétől a Békés Megyei Vál­lalkozási Övezet része. Az övezetben kiemelt befekte­tési és beruházási adókedvezmények érvényesítésére és plusz központi támogatási források megszerzésére ny­ik lehetőség, így remény van arra, hogy a jövőben új munkahelyek teremtődjenek Ványán.__________ Háromszáz vállalkozás Ványán Dévaványán a lakosság legfőbb megélhetési forrása ma is a mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi nö­vénytermesztés dominál. Az állattartás terén a sertés­­, szarvasmarha-, juh- és baromfitartás jelentősebb. Ványán a vállalkozások száma is jelentős. Több mint 300 magánvállalkozó tevékenykedik az ipar, a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szolgálta­tás területén. Egészségmegőrző hét Gyulán A Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthonában október 7-étől 12-éig egészségmegőrző hetet rendez­nek, melyre az érdeklődőket is várják. Hétfőn 9.30 órától tornával kezdődik a rendezvénysorozat, majd 10 órától Dolozim Emese beszél a dohányzás ártal­mairól és az influenza megelőzéséről. Másnap az egészség jegyében őszi séta lesz a városban, 10 órától dr. Hack Erzsébet tart előadást az aranyérről. Szerdán is tornával kezdődik a program, majd 10 órától Belinczky Imréné a gyógynövények hatásait ismerte­ti. Csütörtökön 10 órától a visszérbetegségekről be­szél dr. Hack Erzsébet, majd Nutricia-termékbe­­mutató, Túró Rudi-kóstoló lesz. Október 11-én 10 órától a gyomor és a nyelőcső betegségeiről tart vide­ofilm-vetítéssel egybekötött előadást dr. Márki-Fejes László. Az utóbbi két napot is torna vezeti be. Megkérdeztük olvasóinkat Az idős emberek közérzetéről Kovács Mátyás­áé, 87 éves, bé­késcsabai nyug­díjas: - A férjem­mel néhány napja költöz­tünk be a szoci­ális otthonba. Mindketten betegek vagyunk, kórházi kezelésre és segítségre szorulunk. Tíz év és négy hóna­pot dolgoztam, amiért harminc­­ötezer forint nyugdíjat kapok. Mindig spórolós voltam, beosz­tottam a pénzünket. Soha nem dohányoztunk, nem ittunk. A polgármester azt mondja, törőd­ni kell az öregekkel. A fiatalok viszont gyakran szabadulni akarnak az idősektől. Berakják őket az otthonba, eladják a há­zukat, autót vesznek, felélik a pénzüket. Jánosi Endre, 63 éves, békés­csabai nyugdí­jas: — Már hat éve szociális otthonban la­kom, tíz évvel ezelőtt ampu­tálták a lábamat. Otthon már nem tudtam ellátni magamat, itt viszont segítséget kapok, nagyon kedvesek a nővérek. Jó az ellátá­sunk. Az időmet tévézéssel, olva­sással és sétálással töltöm. Má­sok kevesebbet tehetnek meg, valaki nagyothall, mások nehe­zen mozognak. Nekem szeren­csém van, mert a motoros rok­kantkocsimmal a város más ré­szeibe is eljuthatok. A nyugdíjam legnagyobb része az ellátásomra megy, a maradékot az élelem pót­lására és gyümölcsökre költöm. Derkovics Já­nosáé, 90 éves, békéscsabai nyugdíjas: - Hat éve la­kom a Bankó András utcai szociális ott­honban, azóta többször is volt már felújítás az épületben. Sajnos én már olvasni sem tudok, az orvos azt mondta, nekem nem lehet szemüveget fel­írni. Hogy lehet az? A legtöbb időt fekvéssel töltöm, a közlekedés ma már csak járókával megy. Ko­rábban volt két jó sorozat a tévé­ben, alig vártuk, hogy kezdődjön, de már az sincs. Az ellátás majd­nem elviszi az egész pénzünket, de a nővérek azért gyakran el­mennek bevásárolni, gyümölcsöt és nápolyit hoznak. Jobb lenne otthon, de azért megvagyunk. Kneifer András­áé, 69 éves, békés­csabai nyugdíjas: — Harmincöt évig dolgoztam, kilenc éve halt meg a férjem. Akkor már a há­rom unokám is elég nagy volt, kezdtem bejárni a Deák utcai idősek klubjába. Min­dig is szerettem a közösséget. Ott­hon elvégzem a ház körül a kisebb munkákat, de bevásárolni és főzni már nem tudok. Hétvégén a gyere­keimnél ebédelek. A nyugdíjamat nem keveslem, megtanultam be­osztani. A város foglalkozik az öregekkel, több idősek otthonát és klubot is felújítottak. Sajnos, nem mindenki fordul segítségért, üldö­gélnek a ház előtt, ahelyett, hogy eljönnének a klubba. c*. z. IVFOTÓ: lihoczky péter Megújult a japán múzeum galériája A mai megnyitóra a festőművész is ellátogat Megújult a Füzesgyarmati Ja­pán Múzeum kiállító-helyisé­ge. Doma-Mikó István királyi udvari festőművész, a múze­um tulajdonosa panelokat sze­reltetett a Japán Kortársművé­­szek Galériájának falaira, s ez­zel megyei szinten is jelentős­re, több mint 50 méteresre nö­velte a kiállítóhoszszat. Füzesgyarmat A Füzesgyarmati Japán Múzeum galériájában a felújítás utáni első japán kiállítás megnyitóját ma 14 órakor tartják.­­ Ingyenesen látogatható mú­zeumunk, a japán kert és a galé­ria egyre több látogatót vonz, ez évben majdnem megduplázódott a számuk. Szerény lehetőségein­ken belül próbálunk mind többet nyújtani. Galériánkat persze nemcsak nagyobbá, szebbé is tet­tük. Watanabe Mikako művésznő lesz az első, aki a megújult galéri­ában kiállít - közölte lapunkkal Doma-Mikó István.­­ Watanabe Mikako kicsit későn, 22 évesen, autodidakta módon kezdett szita­­nyomat-készítést tanulni, majd a nyomatokhoz színes ceruzaképe­­ket tervezett. Aztán rátért a pasz­­tellre, rézkarcra és olajra. Kevés művészt láttam, aki ilyen bátran elegyíti a technikákat. Mágikus keze van, neki mindig valami nagyszerű sikeredik belőle. Watanabe Mikako tájképeinek a színes ceruza és a pasztell keve­rése adja hamvas, meseszerű jel­legét. Füzesgyarmaton minden­kit szeretettel várnak a megnyitó­ra, ahol családjával és hétéves kislányával a művésznő is megje­lenik és autogramot oszt. Kiállítá­sa pedig egy hónapig lesz megte­kinthető. _______M. B. ______________________________________________________BZ. M. Nemzetközi pályát építenek? Gyulán járt a magyar salakmotorsport egyik vezető­je, Nádasdi János, aki a nemzetközi szövetség ve­zetésének is részese. A városi és a helyi sportveze­téssel tájékozódó megbeszélést folytatott, mivel Gyula adottságai kedvezőek ahhoz, hogy nemzet­közi befektetéssel nemzetközi salakmotorpályát lé­tesítsenek. Dancs László polgármester szerint érde­mes előkészítő tanulmányt készíteni, hiszen az üz­leti haszon mellett a város hírnevét is öregbítené egy nemzetközi pálya. A befektetés két-három év alatt megtérülne, míg a reklámérték folyamatos hasznot hozna. Magyarországon egyedülálló salakmotorpálya létesítését célozta a tájékozódó megbeszélés.____________________________sz.n­. Diktatúrák áldozatairól Dobozon A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére - Dobozon, a Kossuth téren - a helyi polgári kör által állított kopjafát október 6-án 14 órakor, ünne­pélyes keretek közepette Domokos László, a me­gyei közgyűlés elnöke, Faludi Sándor, a kommu­nista diktatúra parasztáldozataiért mozgalom ötle­tének szülőatyja, Erdős Norbert, illetve Tóth Imre országgyűlési képviselő, valamint Puju János, a Dobozi Polgári Kör alelnöke, Fidesz-MDF­­MKDSZ-Gazdakörök Szövetség polgármester je­löltje avatja fel. 1944. október 6-án foglalta el a te­lepülést a 19 civil életét kioltó szovjet hadsereg. A kopjafát megáldja Balogh Lajos Barna református lelkész, felszenteli Vodnák József mezőmegyeri plébános._________________________________1. Szemétszállítás Szarvason A Szarvasi Komép Városgazdálkodási Kft. hulladék­szállítási szolgáltatását a szomszédos Csabacsüddel együtt közel tizenháromezren veszik igénybe. A na­pi 33 tonna hulladék begyűjtését jelenleg két tömö­rítő kocsi végzi. A folyamatos igénybevétel miatt a műszaki állapotuk leromlott. Amikor az egyik jár­mű meghibásodik, a másik nyújtott műszakban dol­gozik. A szolgáltatás zavartalansága, illetve a bérle­ti költség megtakarítása érdekében a szarvasi képvi­selő-testület indokoltnak látta, hogy harmadik szál­lítójárművet vásároljon. A 30 millió forintos vételár 60 százalékára állami pályázaton igyekeznek támo­gatást szerezni, a 12 millió forintos saját erőt az ön­­kormányzat állja. _________________________________________151

Next