Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-05 / 233. szám
4. OLDAL - 2002. OKTÓBER 5., SZOMBAT Nyitott könyvtár Az orosházi Justh Zsigmondi Városi Könyvtár október 11étől 16-áig számos színes programmal várja olvasóit és minden érdeklődőt. Orosháza A nyitónapon 17.30 órakor a könyvtár névadójára, Justh Zsigmondra és kortársaira emlékeznek. Másnap, ugyancsak 17.30 órától Kovács Edit és Mészáros Mihály, a Békés Megyei Jókai Színház művészei zenés irodalmi összeállításra várják az orosháziakat. Október 11-én 10 órától másnap 17 óráig folyamatosan lehet internetezni a könyvtárban. Október 14-én a megye könyvtárosainak rendeznek szakmai napot, október 15-én pedig, a fehér bot napja alkalmából, a Hangos könyvtárat adják át. A nyitott könyvtárhét zártónapján, október 17-én 17.30 órakor Fülöp Béla és Horváth János Tizenkét pillanat című könyvét mutatják be. A könyvtári héten ingyen lehet beiratkozni, azokat a könyveket pedig, amiket a kölcsönzők elfelejtettek visszavinni, késedelmi díj nélkül lehet a „Bocsánat” ládikába dobni. Az orosházi gyermekkönyvtár is külön programmal várja kis olvasóitk. MEGYEI KÖRKÉP Pénzes kolbászok a Heti hetesnek Torgyáni hírt kommentálva kezdődött a kapcsolat Hat szál egy- és kétforintosokkal töltött pénzes kolbászt küldött a minap a Csabai Kolbászklub Egyesület a Heti hetes című tévéműsor tagjainak. Békéscsaba A kolbászklub és a Heti hetes kapcsolata akkor kezdődött, amikor még két éve Váncsa István seggvéghurkának nevezte a Csabait. (A szóösszetétel első tagjával közel járt az igazsághoz, hiszen sokan valóban a „fenéktől való” bélbe, azaz kaláréba töltik a kolbászt.) A seggvéghurka kifejezés azon hírnél jött elő a műsorban, mely szerint Torgyán József akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kolbászfesztivált megnyitó beszédében eredeti hungaricumnak nevezte a Csabai kolbászt, és hozzátette: aki ennél evett jobbat, az Andersennél is nagyobb mesemondó. A Csabai Szlovákok Szervezete és a Csabai Kolbászklub Egyesület nem volt rest és érzékletesen reagált. A Heti hetes hölgytagjának, Hernádi Juditnak egy XXL-es kufáros mintadarabot küldtek, a férfialáiak pedig egy sertésvakbélbe, azaz dorkába töltött kolbászt. A viszontválasz sem késett a műsorban, Verebes István azt kifogásolta, hogy csak egy jött belőle, pedig ők heten vannak. A kolbászklubosok az idei fesztivál időpontjához közeledve most is léptek, és felvették a kapcsolatot a Heti hetessel. Egyik tagjuk, Elek Jutka kezdeményezésére és gyűjtése révén valódi „Csabai” kíséretében hat szál egy- és kétforintosokkal töltött kolbászt is küldtek. Azzal a kísérőszöveggel, hogy a csaknem 10 ezer forintot fordítsa a műsor stábja jótékonysági célokra. Természetesen a csomag egy kolbászfesztiváli meghívót is tartalmazott a Heti hetes szereplői részére. ________________________________ NY. L Uhrin Zoltán, a Csabai Kolbászklub Egyesület elnöke postázta a pénzes kolbászokat a Heti hetesnek. Az egy- és kétforintosok gyűjtését az egyik klubtag, Elek Jutka kezdeményezte, végezte pfetői lihoczky pétrn Az expószervező és a város esete A bíróság dönti majd el, hogy törvénysértő volt-e a pályázati kiírás Váradi Zoltán (képünkön) vállalkozóként vezette a békéscsabai sportcsarnokot 1993. december 21-étől 2000. december 31-éig, határozott időre kötött szerződés alapján. Lejártával szerinte a városnál senki sem akart hallani a megújításról. Úgy gondolja, ezt a hozzáállást semmi egyéb nem motiválta, mint rosszindulat, irigység. Ráadásul az általuk felfuttatott Csaba Expóra, a város büszkeségére új rendezvényt „ültettek rá”, a siker kovácsa, cége, az Expo- Team Kft. háttérbe szorításával — mondja. Békéscsaba - Azzal az indokkal nem újították meg velem a szerződést - Váradi Zoltán a bonyodalommal kezdi a történetet -, hogy a városnak tennie kell valamit a sportcsarnokkal, mert ott egy vállalkozó „saját hasznára basáskodik” jelenleg, „a polgárokért vegyük vissza” - hangoztatták. Ez még logikus is. Hozzá kell tennem azonban, hogy egy-két nagyváros már próbálkozott sportcsarnoka vállalkozásba adásával, de hamar kiderült, hogy a közszolgálat és a vállalkozás nem egyeztethetők össze. Egyedül a békéscsabai csarnok vállalkozásba adása tudott hosszú távon működőképes lenni. A debreceni sportcsarnok 100 milliót kap évente, a nyíregyházi 57-et. Békéscsabán ezzel szemben úgy álltak hozzá, hogy minél kevesebbe kerüljön az üzlet. Népszerűtlen feladat volt az egyre csökkenő támogatásból napi 11 órán át a városnak járó szolgáltatást biztosítani, és a koldusszegény iskoláktól, egyesületektől bérleti díjat kérni. 1988-ban 36 millióból gazdálkodtunk, amikor cégem vette át a működtetést 1993-ban, akkor 12 millióból kellett megoldani a feladatot, és ez az összeg évről-évre egy-egy millióval csökkent. 2000-ben már csak öt milliót kaptunk. A működéshez évente mintegy 50 millió kellett, így évente 40-45 milliót spórolt rajtunk a város, azt a tőkét pedig nem ide forgatta vissza. Ráadásul, miután a saját hasznosítás szándékával elvette tőlem a város a sportcsarnokot, az üzemeltetéssel megbízott vagyonkezelő rt. (Békéscsaba tulajdona - a szerk.) újra kiadta már két vállalkozásnak is, miközben a támogatás hatszorosára növekedett. -Mi az összefüggés a sportcsarnok visszavétele és a Csaba Expóval kapcsolatos panasza között ? - Azt hittem, a szerződés lejártával megnyugszik a dolog, de nem jött a Csaba Expo-ügy. Itt egy tudatosan levezényelt elbitorlás történt. Meghirdették ugyanarra az időpontra a sportcsarnok helyszínén sikerre vitt, majdnem tízéves Csaba Expo megrendezését. Azt, ami nem az övéké, ahogy nem az övéké a Csabai Kolbászfesztivál vagy a Városházi Esték sem. Kértem, hogy ne pályáztassák meg... Nem sikerült. Döntésüket még megfejelték azzal, hogy már a pályázati feltételeket is törvénysértően írták ki. Olyan kitételeket tartalmazott a dokumentum, hogy nem lehet rosszabb, mint az előző évi, ugyanolyan jellegű legyen stb. Pontról pontra visszautaltak a mi korábbi rendezvényünkre. Például a budapesti Utazás kiállításon a város legnagyobb rendezvényeként hirdették, az összes reklám ránk épült. Pénzt csak arra lehet kérni, ami létezik, aminek neve van. - Akkor miért indultak mégis a pályázaton? - Azért, mert nem volt más választásunk: a várossal szembeni pereskedésnél egy csatában győzhetsz, miközben a háborút biztosan elveszíted. Törvénysértő volt az elbírálás is: öt pályázó jelentkezett a kiírásra, úgynevezett „objektív” pontrendszert dolgoztak ki, amely a referenciákból, a pénzügyi kondíciókból és a szakmai háttérből állt össze. Úgy lett utolsó minden szempont alapján az Expo-Team Kft., hogy a cégek zöme még vásárt sem szervezett és erre a célra alakult. Felajánlottunk 9 milliót a városnak: hat és felet bérleti díjként, valamint két és fél millióra értékeltük azt, hogy a város javára lemondunk a levédett, bejáratott Csaba Expo névről. A többieknek nem volt miről lemondaniuk. Közöttük volt két kilencmilliós, nyolcat ajánlott a nyertes, és hetet az ötödik jelentkező. Az eredményhirdetés is érdekes volt, a bontás előtt a város képviselője köszöntötte azokat, akik a „Csaba Expo” megrendezésére beérkezett pályázatok bontására érkeztek. Majd felszólításra kijavította magát. A több mint száz oldalas pályázati anyagot pedig két óra alatt eldöntötték... Úgyhogy, adtunk egy elegáns választ, megcsináltuk a saját vásárunkat a Tescónál - amely egyébként jól sikerült és egy kevésbé elegánsat, megtettük a lépéseket jogi úton az érdekérvényesítés felé. - Mit remélnek ezek után? - Megindítjuk a pert a régi önkormányzat ellen, és reméljük, az új elgondolkodik azon, hogy érdemes-e rossz döntések mellett kiállni „csakazértis” okokból. Én továbbra is a megegyezés híve vagyok. Most szeretnék bekerülni a békéscsabai képviselő-testületbe, többek közt azért is, hogy amikor nyíltan törvénysértő határozatot akar elfogadni a közgyűlés, felszólalhassak ellene. Az ilyen döntések mindig a választópolgárok zsebére mennek. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi városvezetést le kell váltani, és én ebben tevékeny részt akarok vállalni. VANCLIK JÁNOS Petőfi- és Sissi-emlékek Petőfi Sándor 1848-ban és 1849-ben átutazott - gyalogolt - Okányon. A falu urasági kocsmájából egy ízben ki is tessékelték a költőt. A nagykocsma helyén ma iskola áll, melynek falán tábla hirdeti. Itt járt Petőfi. Az iskola 1999-ben felvette a költő nevét. Ekkor márványtáblát helyeztek el az iskola falán Petőfi Sándor arcképével. Okányt egy néhai uralkodó párhoz is tárgyi emlékek fűzik. Védett természeti érték az a község külterületén lévő (a vízügyi gátőrháznál) több mint 200 éves öreg (Sissi-fa) kocsányos tölgy, melynek árnyékában egykor Erzsébet királyné férjével, Ferenc József császárral Gyula városából jövet pihent meg. Településeink krónikája Dévaványa 1999. január 1-jétől a Békés Megyei Vállalkozási Övezet része. Az övezetben kiemelt befektetési és beruházási adókedvezmények érvényesítésére és plusz központi támogatási források megszerzésére nyik lehetőség, így remény van arra, hogy a jövőben új munkahelyek teremtődjenek Ványán.__________ Háromszáz vállalkozás Ványán Dévaványán a lakosság legfőbb megélhetési forrása ma is a mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés dominál. Az állattartás terén a sertés, szarvasmarha-, juh- és baromfitartás jelentősebb. Ványán a vállalkozások száma is jelentős. Több mint 300 magánvállalkozó tevékenykedik az ipar, a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szolgáltatás területén. Egészségmegőrző hét Gyulán A Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthonában október 7-étől 12-éig egészségmegőrző hetet rendeznek, melyre az érdeklődőket is várják. Hétfőn 9.30 órától tornával kezdődik a rendezvénysorozat, majd 10 órától Dolozim Emese beszél a dohányzás ártalmairól és az influenza megelőzéséről. Másnap az egészség jegyében őszi séta lesz a városban, 10 órától dr. Hack Erzsébet tart előadást az aranyérről. Szerdán is tornával kezdődik a program, majd 10 órától Belinczky Imréné a gyógynövények hatásait ismerteti. Csütörtökön 10 órától a visszérbetegségekről beszél dr. Hack Erzsébet, majd Nutricia-termékbemutató, Túró Rudi-kóstoló lesz. Október 11-én 10 órától a gyomor és a nyelőcső betegségeiről tart videofilm-vetítéssel egybekötött előadást dr. Márki-Fejes László. Az utóbbi két napot is torna vezeti be. Megkérdeztük olvasóinkat Az idős emberek közérzetéről Kovács Mátyásáé, 87 éves, békéscsabai nyugdíjas: - A férjemmel néhány napja költöztünk be a szociális otthonba. Mindketten betegek vagyunk, kórházi kezelésre és segítségre szorulunk. Tíz év és négy hónapot dolgoztam, amiért harmincötezer forint nyugdíjat kapok. Mindig spórolós voltam, beosztottam a pénzünket. Soha nem dohányoztunk, nem ittunk. A polgármester azt mondja, törődni kell az öregekkel. A fiatalok viszont gyakran szabadulni akarnak az idősektől. Berakják őket az otthonba, eladják a házukat, autót vesznek, felélik a pénzüket. Jánosi Endre, 63 éves, békéscsabai nyugdíjas: — Már hat éve szociális otthonban lakom, tíz évvel ezelőtt amputálták a lábamat. Otthon már nem tudtam ellátni magamat, itt viszont segítséget kapok, nagyon kedvesek a nővérek. Jó az ellátásunk. Az időmet tévézéssel, olvasással és sétálással töltöm. Mások kevesebbet tehetnek meg, valaki nagyothall, mások nehezen mozognak. Nekem szerencsém van, mert a motoros rokkantkocsimmal a város más részeibe is eljuthatok. A nyugdíjam legnagyobb része az ellátásomra megy, a maradékot az élelem pótlására és gyümölcsökre költöm. Derkovics Jánosáé, 90 éves, békéscsabai nyugdíjas: - Hat éve lakom a Bankó András utcai szociális otthonban, azóta többször is volt már felújítás az épületben. Sajnos én már olvasni sem tudok, az orvos azt mondta, nekem nem lehet szemüveget felírni. Hogy lehet az? A legtöbb időt fekvéssel töltöm, a közlekedés ma már csak járókával megy. Korábban volt két jó sorozat a tévében, alig vártuk, hogy kezdődjön, de már az sincs. Az ellátás majdnem elviszi az egész pénzünket, de a nővérek azért gyakran elmennek bevásárolni, gyümölcsöt és nápolyit hoznak. Jobb lenne otthon, de azért megvagyunk. Kneifer Andrásáé, 69 éves, békéscsabai nyugdíjas: — Harmincöt évig dolgoztam, kilenc éve halt meg a férjem. Akkor már a három unokám is elég nagy volt, kezdtem bejárni a Deák utcai idősek klubjába. Mindig is szerettem a közösséget. Otthon elvégzem a ház körül a kisebb munkákat, de bevásárolni és főzni már nem tudok. Hétvégén a gyerekeimnél ebédelek. A nyugdíjamat nem keveslem, megtanultam beosztani. A város foglalkozik az öregekkel, több idősek otthonát és klubot is felújítottak. Sajnos, nem mindenki fordul segítségért, üldögélnek a ház előtt, ahelyett, hogy eljönnének a klubba. c*. z. IVFOTÓ: lihoczky péter Megújult a japán múzeum galériája A mai megnyitóra a festőművész is ellátogat Megújult a Füzesgyarmati Japán Múzeum kiállító-helyisége. Doma-Mikó István királyi udvari festőművész, a múzeum tulajdonosa panelokat szereltetett a Japán Kortársművészek Galériájának falaira, s ezzel megyei szinten is jelentősre, több mint 50 méteresre növelte a kiállítóhoszszat. Füzesgyarmat A Füzesgyarmati Japán Múzeum galériájában a felújítás utáni első japán kiállítás megnyitóját ma 14 órakor tartják. Ingyenesen látogatható múzeumunk, a japán kert és a galéria egyre több látogatót vonz, ez évben majdnem megduplázódott a számuk. Szerény lehetőségeinken belül próbálunk mind többet nyújtani. Galériánkat persze nemcsak nagyobbá, szebbé is tettük. Watanabe Mikako művésznő lesz az első, aki a megújult galériában kiállít - közölte lapunkkal Doma-Mikó István. Watanabe Mikako kicsit későn, 22 évesen, autodidakta módon kezdett szitanyomat-készítést tanulni, majd a nyomatokhoz színes ceruzaképeket tervezett. Aztán rátért a pasztellre, rézkarcra és olajra. Kevés művészt láttam, aki ilyen bátran elegyíti a technikákat. Mágikus keze van, neki mindig valami nagyszerű sikeredik belőle. Watanabe Mikako tájképeinek a színes ceruza és a pasztell keverése adja hamvas, meseszerű jellegét. Füzesgyarmaton mindenkit szeretettel várnak a megnyitóra, ahol családjával és hétéves kislányával a művésznő is megjelenik és autogramot oszt. Kiállítása pedig egy hónapig lesz megtekinthető. _______M. B. ______________________________________________________BZ. M. Nemzetközi pályát építenek? Gyulán járt a magyar salakmotorsport egyik vezetője, Nádasdi János, aki a nemzetközi szövetség vezetésének is részese. A városi és a helyi sportvezetéssel tájékozódó megbeszélést folytatott, mivel Gyula adottságai kedvezőek ahhoz, hogy nemzetközi befektetéssel nemzetközi salakmotorpályát létesítsenek. Dancs László polgármester szerint érdemes előkészítő tanulmányt készíteni, hiszen az üzleti haszon mellett a város hírnevét is öregbítené egy nemzetközi pálya. A befektetés két-három év alatt megtérülne, míg a reklámérték folyamatos hasznot hozna. Magyarországon egyedülálló salakmotorpálya létesítését célozta a tájékozódó megbeszélés.____________________________sz.n. Diktatúrák áldozatairól Dobozon A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére - Dobozon, a Kossuth téren - a helyi polgári kör által állított kopjafát október 6-án 14 órakor, ünnepélyes keretek közepette Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke, Faludi Sándor, a kommunista diktatúra parasztáldozataiért mozgalom ötletének szülőatyja, Erdős Norbert, illetve Tóth Imre országgyűlési képviselő, valamint Puju János, a Dobozi Polgári Kör alelnöke, Fidesz-MDFMKDSZ-Gazdakörök Szövetség polgármester jelöltje avatja fel. 1944. október 6-án foglalta el a települést a 19 civil életét kioltó szovjet hadsereg. A kopjafát megáldja Balogh Lajos Barna református lelkész, felszenteli Vodnák József mezőmegyeri plébános._________________________________1. Szemétszállítás Szarvason A Szarvasi Komép Városgazdálkodási Kft. hulladékszállítási szolgáltatását a szomszédos Csabacsüddel együtt közel tizenháromezren veszik igénybe. A napi 33 tonna hulladék begyűjtését jelenleg két tömörítő kocsi végzi. A folyamatos igénybevétel miatt a műszaki állapotuk leromlott. Amikor az egyik jármű meghibásodik, a másik nyújtott műszakban dolgozik. A szolgáltatás zavartalansága, illetve a bérleti költség megtakarítása érdekében a szarvasi képviselő-testület indokoltnak látta, hogy harmadik szállítójárművet vásároljon. A 30 millió forintos vételár 60 százalékára állami pályázaton igyekeznek támogatást szerezni, a 12 millió forintos saját erőt az önkormányzat állja. _________________________________________151