Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-15 / 5. szám
Harmadik évfolyam: Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. 5-ik szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyvkereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési dijak és reclamatiók küldendők.BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvételnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettel 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési díjak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. — Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. —Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttériben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem ritika.etixi.els: vissza. Gyula január 15-kén 1871. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre . fél „ . negyed . Pest, jan. 13. 1871. (R.) A napokban jelent meg a közoktatási ministernek az országgyűlés elé terjesztendő jelentése a közoktatás országos ügyéről. Sajnos dolgok foglaltatnak e fontos okmányban. Látható abból közoktatási ügyünknek mennyi akadályai vannak, melyeket csak ügybuzgó kitartás lesz képes idő folytán elhárítani. Ez idő szerint sem elegendő pénz, sem tanerők nincsenek; számos esetben a tanító írni se tud. Az ügynek akadályai továbbá , hogy a tanszékeket betölteni nincsenek szakképzett vállalkozók, a szülők tudatlan indolentiája, a felekezeti féltékenység, az elöljáróság, a közönség közönye. A miniszer a tanfelügyelők számát kevesli, kik nagy területeiken hivataluknak kellőleg megfelelni nem képesek, holott egyelőre az ország legnagyobb részében ez érdekben csak annyi történik, amennyit a tanfelügyelők közvetlen tesznek vagy téteznek. Megyénk, hiszem, egyike azoknak, melyekben a közoktatás ügye nincs ép oly kétségbeejtő állapotban. De hiány van nálunk is igen sok, nincs község, mely a közoktatási törvény értelmében berendezve volna. Mégis, ezekkel a „Békés“ keveset foglalatoskodik. A megyei tanfelügyelő megkeresendő volna, hogy a közönséget az ügy állásáról időnkint s visszatérőleg részletesen értesíteni. Óhajtandó, hogy e lapok folyton gyűjtenék az adatokat, s azok ismételt közlésével a közönség folyvást tudomásával bírna a közoktatási ügy mibenlétének megyénkben. Rá kell mutatni a hiányokra és azokat az illetők szeme elé tartani mindaddig, míg idővel s lehetőség szerint, de végre a bajon segítve lesz. Sajnos, de úgy van, hogy nálunk a közügyek iránti érdeklődés csekély. Ily helyzetben a kormány és a sajtónak kell a közönség mulasztásait pótolni igyekezni, a sajtónak nevezetesen az ügyeket ha evidentiában tartani, a jogosulatlan érdek hencegését lefegyverezni, a balvéleményt felvilágosítani, az indolentiát felpiszkálni, a kötelességmulasztást megpirítani, átalában a közönséget saját érdekeinek felkarolására buzdítani. A fentebbi sorok tisztelt Írójának igazsága van, midőn lapunk azon mulasztását emeli ki, hogy a megyénkbeli közoktatási mozgalmakkal keveset foglalkozik , de mentségünkre fel kell említenünk, hogy ennek oka abban fekszik, hogy míg egyrészt megyénkben kevés oly mozgalmakkal találkozunk, melyek tanügyi életünk momentnosusabb fordulatait jeleznék, addig másrészt a vidéki indolentia azon átalános mérvénél fogva, mellyel a közügyek terén napjainkban találkozunk, nélkülöznünk kelletik a hivatottak támogatását a részben, hogy tanügyünk — e fontos közérdek — életjeleinek ha visszatükrözői lehessünk. Tudtunkkal Békés megye azon megyék egyike, hol a tanügy állapota bizonyos magaslaton áll; e mellett tanúskodik az, hogy megyénk több helyén, mint például Szarvason, Békésen, Csabán rendezettebb tanodák léteznek , s mégis vajmi keveset tudhatunk meg ez intézetek beléletéről, vajmi kevéssé igyekeznek az illető beavatottak dolgaikról a nyilvánosság, s különösen lapunk mint e vidék egyetlen lapja utján, egyet mást a közvetlenül érdekelt közönség elé juttatni. Pedig ez még csak pártkérdés sem volna. — A megyei tanfelügyelő úr szintén nagyon kevés figyelemre méltató eddigelé lapunkat s e körülmény nem kevésbé oka annak, hogy lapunk közoktatási viszonyaink tekintetében nem nagy tájékozottsággal bír. De hisszük, hogy ez jövőre nem így leszen, miután különben is szándékunkban van tanfelügyelő urat e részben megkeresni s bízunk ügyszeretetében, hogy kérelmünket figyelmére méltatni sziveskedend. Békés megye bizottmányának január hó 11-én, az árvízveszélyek elhárítása tárgyában tartott rendkívüli közgyűlése. Főispán ur ö méltósága az elnöki széket elfoglalván, előadja, hogy a mai rendkívüli közgyűlés egybehivására indokul azon köztudomású szomorú körülmény szolgált, mely szerint a megye területének jelentékeny része a rendkívüli mértékben mutatkozó árvizek által annyira veszélyeztetve van hogy nem csak egyes községek határai vannak a szokatlan mennyiségű víz által elborítva, hanem a Körös folyók mentén fekvő községek az önfentartás nehéz küzdelmére is vannak kárhoztatva. Ez után felsorolja mindazon intézkedéseket, melyek gyűlésen kívül a mutatkozó veszély nagysága és a felmerült szükséghez képest, részint általa, részint a hivatott tisztviselők által időközben megtétettek, ilyeneküt említvén fel azon intézkedését, mely szerint a fenyegető veszély elhárítására szükségelt pénzfedezetül a múlt 1870 ik évre megállapított megyei költségvetési összegből éven át megtakarított 5480 frt 60 krnyi maradványt jelölte ki oly képen, hogy az mint e célra szolgáló összeg pénztárilag külön kezeltessék, az e tekintetbeni szükségesség kimutatása mellett, m. kir. belügyminister ur ö nagyméltóságának jóváhagyása általa jelentésileg kikéretvén. Előadja, hogy tett intézkedéseinél azon szempontból indult ki, miszerint a veszélyeztetett emberélet és vagyon megmentése révén mindenekelőtt a feladat, ezen irányelvnek megfelelőleg a megye mérnökét mentő csolnakok beszerzése és a leginkább fenyegetett helyekre szállítására utasította. Előadja, hogy mig azon kérdés eldöntése : váljon a rendelkezés alá vett s részben felhasznált, részben felhasználandó fentebbi pénzösszeg ki által, vagy mily módon eszközlendő ? — ez úttal függőben tartandó, s későbbi határozat alá terjesztendő lenne, addig másrészről tekintve a fenforgó körülményeket és parancsoló szükséget, nem idegenkedik attól, hogy az esetben, ha az árvízveszélyek igényelte kiadások fedezésére rendelt azon összeg e célra elegendő nem lenne, a kormányilag közös szabályozási célokra adományozott s kezei közt lévő 30,000 frtnyi összegből is a szükséghez képest előlegként segélyezhessék. Előadja továbbá, hogy a közrend fentartása érdekéből Gyulára és Békésre katonai erő is hozatott, s kéri egyszersmind a közgyűlést, hogy ezen a fenforgó viszonyok, nevezetesen Dobozon a közlakosság közt lábra kapott féktelenkedés, s ennek kifolyásaként előfordult szabályellenes gázkivágások által igazolt intézkedést alig tudomásul venné, egyúttal a katonaság további rendeltetése iránt intézkedni szíveskedjék. Felemlíti egyszersmind, hogy a Dobozon előfordult rendellenességek megvizsgálására egy törvényszéki ülnök már kiküldetett s előadását azon kéréssel fejezi be, hogy a megye közönsége, tekintve a helyzetet s az ez által parancsolt sürgős szükséget bölcs tanácskozás útján a veszélyek elhárítását, illetőleg lehető enyhítését célzó intézkedéseit megtenni szíveskedjék. Főispán úr ö méltóságának ezen a fentebbiekben tett előterjesztését a megye közönsége tudomásul veszi, s az abban említett intézkedésekbeni megnyugvását kijelenti, s a míg egyrészről elismerését fejezi ki főispán ur ö méltóságának különösen a veszély elhárítására szükségelt pénzfedezet iránt tett rendelkezéséért, egyúttal a tényt magáévá teszi s a belügyminister úrhoz a kérdéses intézkedés által felmerülhető netáni nehézségek elhárítása tekintetéből felterjesztéssel járulni nem késik. Indokoltnak ismeri el továbbá azon intézkedést is, hogy rendfentartási tekintetekből katonai erő beszerzéséről is gondoskodás történt, s e részben kimondandónak találja, hogy mindaddig, míg a helyzet kedvezőbb s biztos fordulatot nem vesz, a beszerzett katonai erő a kijelölt helyeken készletben tartandó s az adott körülmények szerint felhasználandó lesz. — Ezek után felolvastatott a megye másod alispánjának az árvízveszély tekintetében tett eddigi intézkedéseit tartalmazó jelentése; továbbá Bodoky Lajos Körös-Berettyó-szabályozási főmérnöknek a vész lefolyásáról s az e részben szükségelt további teendőket javasló véleményes jelentése. — Határoztatok : Mielőtt a megye közönsége a rendkívüli veszélyek által igényelt rögtöni intézkedések megtételébe bocsátkoznék, indokolt elkerülhetlen égető szükségét látja annak, hogy törvényhatósági gondjait mindenek előtt a megye területét évenkint csaknem rendszeresen meglátogató s a pusztításnak legtöbb esetben rendkívüli mérvét magára öltő árvízveszélyek gyökeres orvoslására irányozza. E megye közönségének minden időben legfőbb teendőjét képezi, hogy ezen mind a gazdálkodás, mind az emberi élet és vagyonbiztonság szempontjából tűrhetlen állapot enyhítését elodázását lehetővé tegye, s a mily elengedhetlen s állásából kifolyó kötelességének tartotta minden lehető módot és alkalmat az e tekintetbeni orvoslásra megkísérteni, és oly lehangoló reá nézve a szomorú meggyőződés, miszerint cselekvései és őszinte igyekvésének végeredményei jobbulás és sikerre egyátalában nem vezethetnek. És e meggyőződés mérvadó akkor, midőn belátva e téren reménytelen törekvéseit, s kétkedve a felett, hogy a most