Békés, 1872 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-08-04 / 18. szám
Uj folyam. 18-ik szám Winkle Gábor könyvárus üzlete, V főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetitek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. ( ) Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: A dalárokhoz. — A gyulai dalárünnepély alkalmából. — Kik bírjátok a dal hatalmát, Mely olyan bűvös, oly szolid — Édesítsétek meg nekünk ti Az élet fájó terheit. Ébresszétek mit rejtve hordoz, Mit titkon érez kebelünk . . . — Rokon szívvel, varázsos ajkkal Oh halljatok nekünk! Hadd dobbanjon meg a nyomott szív A dal csapongó hangjain — Hadd táguljon a lét bilincse Lelkünk megtépett szárnyain. Hadd éledjen a múlt szerelme, Az édes perez, mely rég letűnt... — Rokon szivvel, varázsos ajkkal Oh halljatok nekünk! Mint tikkadó parázst a szellő, Szítson fel minket dalotok. S a régi érzelem szivünkben Arjára, újra fellobog. Eloszlik a gondok sötété, S üdébb, szebb tájra ébredünk ... — Rokon szivvel, varázsos ajkkal Oh halljatok nekünk!------ Sipos Soma. Szabályozási kalamitás és ellentétes kormány-rendeletek. Múlt hó végén, — nagy örömére az itten körülfekvő közös szabályozási érdekelteknek, megérkezett a ministeriumtól ez engedély a kettős-körösi Szanazugtól Békés városa alá terjedő nagy csatorna szélesbítésének, mely az országos költségbe csak jövő évre lett volna felveendő, és ezen munkálat végrehajtandó; de miután ez egy oly életkérdés az itteni környékre, különösen Dobozra nézve, hogy belátva ezt, a királybiztos úr ő méltósága fáradozása és sürgetése folytán mint említem ezen munkálat az idénre megengedtetett, és azonnal meg is kezdetett. Az előmunkálat a működő mérnökök által vasárnapot, ünnepnapot figyelem nélkül hagyva, rögtön végrehajtatott, s számtalan vidéki, úgyszintén ide való munkások a munkálatba belé vezettettek; már-már végre hittük, hogy elérjük óhajunk azon pontját, hol gyönyörrel szemlélhetjük a szabályozás üdvös eredményét, s aggodalom nélkül láthatjuk lefolyni a nagyobb mérvű áradások rohamait is. De ez mind csak egy optikai csalódás volt, mert már ismét itt van egy felső rendelet, mely a munkálat azonnali megszüntetését rendeli el. Nem valóságos farsangi bohózat ez ? A sok munkások, Szeged, Mindszent, Vásárhely stb. tájékáról ide lettek csőditve, (országos költségen) s most a munkálat azonnal megszüntessék ? Erre egy szegedi munkás, midőn nekik az emlitett rendelet hirül adatott, azon helyes megjegyzést tette — de uram nem jöttünk mi két utra s koldulni, — hanem ha dolgozni hittük, adjanak munkát. De tekintsük meg kissé a tények állását. A környékbeli szabályozási érdekeltség tudva azt, hogyha a gyula-békési nagy-csatorna meg nem szélesbbittetik mielőbb, a Fekete-Körös Dobozon keresztül folyó ágának eltöltése meg nem engedtetik, hogy ez által Szanazugnál a Fekete-Körös a Fehér-Körössel egygyesittessék, minden áron sürgette tehát ezen munkálatot, mert külömben a Fekete-Körösnek balparti töltését, mely meghaladja a két és egynegyed mérföldet ki kell épitenie, már pedig úgyis tudva van, hogy 1873-ra a Szana-zug békési szélesítés országos költségen eszközlése elhatároztatott és akkor ezen, körülbelöl 9000 öles töltés feleslegessé válik. Hogy tehát ezen csak egy évre terjedő biztositástól, mely ezen különben is a legsanyarubb körülmények között sijlődő környéknek roppant kiadásába kerülne, megkiméltessék, minden megmozduttatott, hogy a fentebbi munkálat az idén végrehajtassák. A kormányon levő férfiak is belátva ezen munkálat e vidékre kiterjedő életfontosságú lényegét, ezen szélesítés oly módon rendeltetett el, hogy miután e munkálatra sehonnét pénzfolyóvá nem tétethetik, hanem ha az alsóbb egyesült Körösök átmetszetési munkálatára szánt összegből annyi nélkülözhető lenne, hogy az említett Szanazugi szélesítés végrehajtattatok, hogy az ezen pénztárból eszközöltessék. Az alsó átmetszési munkálatokra szánt összeg tényleg még alig fogyasztatott, mert azon munkálatok csak rendkívüli kis víz alkalmával eszközöltethetők, most pedig folyton oly magas vízállásaink voltak, hogy egész nyáron semmit sem lehetett az alsóbb vonalakon dolgoztatni. Annál jobban lehetne a szanazugi szélesítésen működni, a vízállás kedvező, munkás van annyi, hogy lehet egy évtizeden keresztül nem kapunk ily tömegesen munkásokat, az aratás végkép meghiusitá a szegény nép reményeit, hol a télire való élelmet remélte megszerezni, s ezerenként tódult a fent emlitett földmunkálatokhoz daczára annak, hogy most áll az aratás javába; s oly kedvező feltételek mellett lehetett dolgoztatni, hogy keveset számitva 100 ezer frtot meg lehetett volna takarítani s azon, — ezen vidéknek életkérdését képező munkálat egy kis idő alatt végre lett volna hajtva. S most minden szép reményeink füstbe mentek, mert ki tudja, hogy alakulnak jövőre a körülmények; ha a mezei gazdaság körül talál a szegény ember foglalkozást, akkor a földmunkához csak rendkívüli áremelés mellett nyúl, s amit most ki lehetett volna kötni egy forinttal, lehet hogy ahol jövőre kettő, sőt elég1, három sem lesz S honnét származik mindez a baj, csakis egyedül Tisza miniszere excellentiájának vagy határozatlansága, vagy a tények miben állásának meg nem tekintéséből; mert ha ő excellentiája a tények állását bővebben megvizsgálja, valóban nem maradhat meg az a munkálat beállítása mellett. Azon viz — ha netalán ezen okoskodásból indult ki — mely a szanazugi szélesbitett átmetszésen levezetendő részen, az alvidékre károsnak hiszi, attól nyugodt lehet. Ez az alsóbb környékre semmi káros befolyást nem gyakorolhat ugyan, — azon víztömeg ott folyt le eddig is és szélesbitett medren is csak ugyanazon tömeg fog lefolyni, csak hogy eddig a meder szűk lévén a viz tükre feljebb emelkedett, s igy ezen vidéket is örökösen sakkba tartotta, de a szélesbités által sem fog több lefolyni, mint az eddig történt, hanem az a jótékony hatása lett volna a környék, hogy a partok a kiemelt földtömegből megerősittettek volna, s a víztükre ezen mederbe a szélesítés által lejebb szálván, minden más káros befolyástól menten, biztosította volna ezen környék földterületeit az oly gyakori kitörések ellen. Különben reméljük, hogy azon környékünkre káros s kiszámíthatlan rész utókövetkezménytszülő letiltása a munka folytatásának mielőbb vissza fog vonatni, annál is inkább, mert semmi remény sincs, hogy az alsóbb átmetszésekre szánt összeget feldolgoztatni lehetne, s így pénz is volna bőven, csak az engedély kell, s ahoz pedig nem kell egyéb jóakaratnál. — Gyula augusztus 4-én 1872. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft v.________J Szabályrendelet [Gyula városának 1871. évi 18-ik t. ez. értelmébeni nagy községgé rendezése tárgyában. (Folytatás: 26. §. A községi gazda ki egyúttal esküdt is: a) A tanács és biró felügyelete alatt a községi ingó és ingatlan vagyont — a jegyzői tisztség által készített leltár mellett átveszi, s a községi szabályrendeleek által megállapított utasítás szerint kezeli, az év végével vagy szolgálati idejének leteltével ugyancsak leltár mellett utódjának átszolgáltatja. b) A községi vagyonoknak mikénti kezeléséről, minden évről, külön-külön rendes naplót és okadatolt számadást vezet, s azt minden év február hó 1-éig a tanácsülésnek beadni köteles. c) A községi összes vagyonra s különösen a tűzoltó szerekre, s mindennemű ingóságokra szigorú felügyeletet gyakorol, s a tapasztalt hiányokról felelősség terhe mellett a bírónak azonnal jelentést tenni köteles. d) A községi összes cselédek, külső pásztorok és csőszök szolgálatára felügyel, s azok kötelességeik pontos teljesítése felett őrködik. 27. §. A jegyzői tisztség teendői általában: a) Felügyelni az irodai segédszemélyzetre, s azok munkakörét megszabni. b) A jegyzők szerkesztik, az egyesek részére kiszolgálandó bizonylatokat, ajánlatokat, és végrendeleteket. c) Felügyelnek a községi levéltárra, s szükség esetében hiteles másolatokat saját aláírásukkal, s a község pecsétjével ellátva szolgáltatnak ki. d) Minden általuk szerkesztett hivatalos okmányok avagy kiadott hiteles másolatokról pontos jegyzéket vezetnek, s azt félévenként a tanácsülésnek bemutatni tartoznak. e) A marhás járlatokról külön jegyzőkönyvet vezetnek, s a járlatokat aláírásuk mellett az illetőknek kiszolgáltatják. f) A hivatalos leveleket, beadványokat, a hivatalban legidősebb jegyző veszi át, s a megállapított munkakör szerint kijelölve iktatás végett az igazgatónak átadja; A pénzes levelek azonban a biró közben jöttével bontatnak fel, s adatnak át az igtatói hivatalban. g) Az időszaki jelentéseket és kimutatásokat nyilvántartják és foganatosítják. b) A pénztárnokok megkeresésére, ezek hivatalos jelentéseit s számadásaikra tett észrevételek folytáni válaszaikat szerkesztik. b A pénztári időszaki kimutatásokat az irodai személyzettel leíratják. Ezeken kívül az egyik jegyző kötelessége: A községi vagyon leltár és előirányzatnak készítése, az összes adó-összeírások teljesítése, az állami és községi adó, valamint a közmunka összeállítása , illetőleg kivetése, a birtokváltozások nyilvántartása; továbbá: a bíróval együtt a községi és árvagyámi összes pénztárak feletti felügyelet gyakorlata, végre pedig az ezen szakmába vágó hatósági rendeleteket, és megkereséseket elismervény mellett átveszi, s azokat a bíróval közösen felelősség terhe mellett elintézi. A másik két jegyző pedig: a) Egyéb hivatalbeli elfoglaltatásokhoz képest felváltva részt vesznek a képviseleti és tanácsüléseken, azon a jegyzőkönyvet szerkesztik s mindegyik az általa szerkesztett jegyzőkönyvből saját aláírásával a hozott végzéseket jegyzőkönyvi kivonatban kiadja, s illetőleg azok helyes és szabályszerű kiadmányozására felügyel.. b) Az érkezendő rendeleteket és megkereséseket, valamint egyéb beadványokat — amint azok közöttök felosztattak — átveszik, azok átvételét az igtató által vezetendő külön jegyzőkönyvbe, sajátkezű aláírásukkal elismerik, s azok végrehajtásáért, az átvevő jegyző a bíróval közösen felelős, az annak folytán felmerült írásbeli munkálatokat szerkeszti, s azt a bíróval együtt aláírja. E két jegyző közül különös teendője még az egyiknek : Az ujonczozási, s az ebből kifolyó összes munkálatok teljesítése, a katonák, honvédek és idegenek szabályszerű nyilvántartása. A másiknak pedig, a haláleset felvétele s a törvénykezési rendtartás 9 czime alatt a községre ruházott községi bíráskodásbani részvét, s az ottan felmerült írásos munkálatok teljesítése. Általánosan azonban, ezen elősorolt összes teendőkért, a jegyzői tisztség közösen felelős. 28. §. A pénztári tisztség áll: két egymásnak alá nem rendelt pénztárnokból, kik közül az egyik, az állami, a másik pedig a községi adót szedi, s illetőleg kezeli; és pedig: a) Az állami adóbeszedéssel megbízott pénztárnok kezeli az állam adón kívül: — a szegények (ápoldai) pénztárát, a szegények földje jövedelme pénztárát, és a fogyasztási adó pénztárát. b) A községi adó beszedéssel megbízott pénztárnok, kihez a községi ingatlan vagyonok utánni jövedelmek, s egyéb községi jövedelmek tartoznak, — a községi adó és jövedelmek beszedésén kivül, kezeli még a honvéd laktanya és szépitészeti alap pénztárait. c) A pénztárnokok a községi és államadók beszedése és azok kezelése körül, szigorúan kötelesek a szabályrendeletek, és hatósági meghagyások azon szabványaihoz alkalmazkodni, melyek a pénztári kezelés és számvitel tárgyában megállapittattak. d) Kötelesek a pénztárnokok mindannyiszor ahányszor az szükségesnek mutatkozik, de mulhatalanul legalább egyszer havonként a pénztárak állásáról a hátralékosok különös kimutatása mellett, a tanácsnak, s illetőleg a bírónak jelentést tenni. e) Kötelesek a zárszámadásokat a törvényszabta idő alatt jelesen, minden év február hó 1-éig a tanácsnak bemutatni. f) A pénztárnokok a befolyt s a pénztárban elhelyezett pénzekért közösen felelősek, s ebből kifolyólag köteles mindegyik pénztárnok — betáblázás, elfogadható kezesség, kéz-