Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-08 / 14. szám
E szerint az 1882. év végével a folyó évre 235,076 lélek esik. A házasultak pár száma 2616. Ezen kimutatást a múlt havi jelentésemben a megye tiszti főorvosa jelentése alapján összeállított hason tárgyú kimutatással összehasonlítva, kitűnik, hogy a jelen kimutatás szerint az elmúlt évben 262 fővel több született, és 418-al több halt meg. II. Közbátorság. A megyebeli állami közbiztonsági közegek tevékenységéről hiteles tudomással nem birván, a közbiztonsági állapotot illetőleg a járási szolgabirák és Gyula város polgármestere jelentései alapján általában jelenthetem, hogy a közbátorság nagyobb bűntények által meg nem zavartatott ; egyedül Orosháza községében merült fel több házbetörés anélkül, hogy az állami közbiztonsági közegeknek a tettesek kinyomozása sikerült volna, mely körülmény a járási szolgabírót arra indította, hogy a közbiztonság fentartása és megóvása érdekében saját hatáskörében erélyes rendszabályokat alkalmazzon, mi a megháborított közbiztonsági viszonyoknak megnyugtatóbb alakot kölcsönzött. Sajnosan kell megjegyeznem még azt is, hogy Orosházán Friedmann nevű gyümölcskereskedő megfojtása által a személybátorság megtámadtatok, mely bűneset orvosrendőri bonczolás után, mely által a kül— erőszak nyomai kideritettek, az illetékes kirí járásbíróságnál bejelentetett. III. Védtöltések. Hidak. Közutak. A Körös folyók az utóbbi napokban beállott havazás és esőzés folytán hirtelen áradásnak indultak ugyan, de az áradás aggodalomra okot nem szolgáltatott, mert a majdnem teljesen kiépített védtöltések ennél már nagyobb árvíznek is ellent állottak, sőt kivált a szeghalmi járásban a Sebes-Körösnek fokközi hídon aluli jobbparti gázmunkálatok sem lettek az árvíz áltamegszakítva, amely vonalon a munkálatok 1200 embernyi erővel vannak folyamatban. Egyedül az Élővíz-Csatorna alsó torkolati zsilipének lezárása vált szükségessé, minek folytán a járási helyettes szolgabiró jelentése alapján a gyulai kir. folyammérnöki hivatalt a felső torkolati zsilip lezáratásának elrendelése végett kerestem meg. Ezen felül megemlitendőnek tartom, hogy miután a Vésztő alatti sebes-körösi holt meder, melynek alsó torkolata elzáratott, a beözönlő belvizek által veszélyesen felduzzasztatott, a könnyen beállhatott veszély elhárítása czéljából a felügyelettel megbízott Bihar megye alispánját az elzárt torkolat kivágatásának elrendelése és eszközöltetése végett megkeresni el nem mulasztottam. A fent jelzett időjárás a közutak állapotára nézve kedvezőtlen befolyást gyakorolván, az útkaparók a megrongált útvonalak kijavításával foglalkoztak. A hidak a dobozi kivételével, mely a járási szolgabiró jelentése szerint javítást igényel, tűrhető állapotban vannak. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak szabályszerűen megvizsgáltatván, kifogástalan rendben találtattak. 2. A tek. közigazgatási bizottság múlt havi 294. kb. számú határozatában nyert megbízatáshoz képest tek. Haasz József kir. főmérnök úrral együtt eljárván, az indóházakhoz vezető kőutak kiépítése tárgyában megkötött szerződés leküldése és egyúttal a vámszedési jog elvi engedélyezésének kieszközése iránti feliratot a nagyméltóságú közmunka- és közlekedési m.kir. miniszter urnak múlt hó 9-én személyesen kézbesítettük, aki a tek. közigazgatási bizottságnak a kőutak kiépítése körüli eljárását melegen üdvözölve, minket úgy a jóváhagyás alá terjesztett szerződés gyors leküldése, valamint a vámszedési jog megadása iránti felterjesztés kedvező elintézéséről biztositani kegyeskedett, mit oly hozzáadással van szerencsém bejelenteni, hogy a kérdéses szerződés egynéhány nem lényeges észrevétel kíséretében még a húsvéti ünnepek előtt leérkezett és végrehajtás végett a megyei államépítészeti hivatal főnökének átadatott. Kelt B.Gyulán, 1883. év április hó 1-én. Jancsovics Pál, alispán. Az egyházi hatóságoktól beérkezett anyakönyvi kivonatok szerint az elmúlt évben a megye területében : Született róm. kath. . . 3048. 1 helv. hitv. . . 3880. „ ágost. hitv. . . 4453. „ gör. kel. . . . 4241 izraelita . . . 234. Összesen 12039. Meghalt róm. kath. . . 2236. „ helv. hitv. . . 3290. „ ágost. hitv. . . 3645. „ gör. kel. . . . 390. 1 izraelita . . . 142. Összesen 9703. E szerint az 1882. évben született ....................... 12,039. Meghalt . . . . . • 9703. A népszám tehát szaporodott 2336-tal. Az 1880. évről 1881. évre általjött a népszámlálás alapján 229,757. Ehhez hozzáadva 1881. évi szaporulatot . . 2983. 1882. évi szaporulatot 2336. Levelezés. M.-Berény ápril 4. 1883. Megyénk köztiszteletben álló földbirtokosainak egyikét, méltóságos báró Wenckheim Viktor urat és kedves leányait kimondhatatlan újabb gyászos csapás érte; amidőn angyali jóságo s művelt, nemes és széplelkű feleségét, az áldott gyöngéd jó anyát, született nagyapponyi Apponyi Mária grófnőt, Pozsonyban, a közelebb múlt márczius hó 29-én, a kegyetlen halál kiragadta a példányszerű hű férj és forrón szerető leányai ötét éjjel-nappal híven ápoló karjaik közül. A legközelebb vett gyászjelentés, e szomorú eseményről következő: „Báró Wenckheim Victor saját, valamint leányai, báró Wenckheim Leontine, férjezett csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Aladárné, csillagkeresztes és palota-hölgy és báró Wenckheim Terézia, férjezett gróf Hoyos Miksáné csillagkeresztes hölgy nevében szomorodott szívvel jelenti forrón szeretett elfelejthetlen feleségének, lletőleg anyjoknak méltóságos báró Wenckheim, szül. nagy-apponyi, Apponyi Mária grófnőnek, csillagkeresztes- és palotahölgynek, f. évi márczius hó 29-én, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, 61 éves korában végelgyengülés következtében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei saját lakásában „anya Ecola is szándékozik újat építtetni, engemet kért, hogy annak rajzolatját szerezném meg. Mivel azért tudom, hogy azon rajzolata „f.-gyarmati Sz. Ecclánál meg van, kimeteket „requirálom, hogy azt biztos embertől, sőt ha „más alkalmatosság hirteleniben nem adná elő „magát, egy lovas ember által ide Debreczenbe, „egyenesen bátyám senator Domokos „Imre uramhoz levél mellett, minél elébb „küldjék be. Hogy az haladék nélkül teljesíthetik, annyival bizonyosabb vagyok benne, a „mennyivel nagyobb becsületire szolgál azon „Sz. Ecclának, hogy vagyon benne olyan valami, „mely ezen anya Ecclának is szolgálhat musthaul. Közölje ktmetek ezen levelemet t. prédikátor urammal is.“ .Egyébiránt áldást és békességet kívántán, vagyok kegyelmeteknek Debr. 13. ápr. „1803. szives jóakarója Domokos Lőrincz mp. „Elvárom a ktmetek tudósítását Gyulára, „hogy teljesittetett-e és mikor ezen dolog I Kivül: „A füzes-gyarmati reformata szent „eklézsia érdemes elöljáróinak adassék. F.I Gyarmaton, p. h. „Gyula, Békés, Ladány küldje mindent sietséggel die 18. ápril. 1803. reggeli 7 órakor. Emlékezzünk régiekről, Békésmegyének, e folyó század elején volt egy sokoldalú tudományáról, a diák nyelv classikai leírása mellett még több európai nyelvekben való jártasságáról, — s mindezekhez járult tiszta jelleméről, úgy e megyében, mint különösen szülőmegyéjében, Biharban, tekintélyben álló hires, református hitvallású főjegyzője Domokos Lőrincz, aranysarkantyús vitéz,*) akit én, kisebb tanuló k' r inban, Debreczenben, — mint ahol ő már akkor állandóul lakott volt, — személyében ismertem. Még most is emlékemben van tisztes, egészen borotvált arczu ősz feje, sötét sárga tobák szinü rokba öltözött — mindenkit tiszteletre ösztönző megnyerő alakja. Ezen derék, már porladozó s dős férfiúnak, a napokban bukkantam régi irataim között, egy — megyei főjegyző korában, a füzes-gyarmati ref. egyház elöljáróihoz intézett, saját kezével írott eredeti hivatalos levelére, mely — az egér által lett némi megrágcsálás mellett is — következőképen olvasható : „Isten minden jókkal áldja meg Kimenteket ! „Elhatván Debreczenbe is a hire, hogy »a f--gyarmati Sz. Ecclatsinos Templomot építgetett, minthogy a megégett helyébe, ezen *) Azon időben a megyei tisztikarban református vallása alighanem egymaga volt, s az akkori alispán, Vid michetét is igyekezett onnét kitúrni. Közli: Bonyhai Benjámin.*) *) A „Békésmegyei Közlöny“ tek. szerkesztőségét tisztelettel kérem e czikknek jeles lapjába is lehető átvételére. Q f. évi márczius 31-én, délutáni 2 órakor fognak beszenteltetni. Az engesztelő szt. mise áldozatok április hó 2-án a Ferencziek templomában helyben fognak délelőtti 11 órakor, úgymint a kegyúri templomokban a Mindenhatónak bemutattatni. Pozsony, 1883. márczius hó 29-én.“ Értesülés szerint a dicsőült földi maradványainak Posonyból, k.-ladányi családi sírboltba örök nyugalomra leendő letétele végetti leszállításáról, a körülmények szerint, az intézkedés pótlólag tétetik meg; azonban az üdvözült lelki üdvéért, az engesztelő szt. mise áldozatok már, valamint Pozsonyban, úgy a mező-berényi és k.-ladányi kegyúri templomokban f. ápril hó 2-án a Mindenhatónak bemutattattak. Az általános mély részvétnyilvánulás kiséri, a bárdi főúri család ezen bánatos helyzetét; — a kegyelem istenétől azt esdvén, hogy az ő vigasztaló ereje által támogassa a gyászba borult hit életfelét vesztett ősz férjet és a keserűségben osztozó családot, ezen megmérhetetlen mélységű bánatnak, keresztényi hitben való elviselhetésére. B. B. Békés-földvári vasút. A békés pusztaföldvári helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában a r. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter a következő jelentését mutatta be a képviselőház ápril 2-án tartott ülésében : Békés város közönsége még az 1879. év folyamán tárgyalásokba bocsátkozott a volt tiszavidéki vasuttársulat igazgatóságával, hogy Szolnok-aradi vonalából Mezőberény és B.-Csaba állomásai közt Puszta-Földvártól Békésig egy szárnyvasutat építsen ki. A tiszavidéki vasúttársulat hajlandó volt a vasút kiépítését elvállalni oly feltétel alatt, hogy részére Békés városa évenként 6200 frtot, 33 éven át fizessen jövedelem-biztositásképen. Időközben a tiszavidéki vasút az állam részéről megvétetvén, Békés város közönsége a magyar államvasutakkal indította meg a tárgyalásokat a mondott vonal kiépítése iránt s kedvező eredményt érvén el a kiépítés és üzletbentartás tekintetében, múlt év szeptember havában azon kéréssel fordult hozzám, mikép részére az általa bemutatott tervek és költségvetés alapján a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalából Mezőberény és Csaba állomások közt, e vasutak 1142. számú szelvényénél kiindulva, Puszta-Földvártól Békés városig vezetendő helyi érdekű mozdonyvasútra az építési és üzleti engedélyt adjam meg. A bemutatott tervek az engedélyezés alapjául elfogadhatóknak találtatván, az engedélyezés részletes feltételei, illetőleg az idezárt engedély-okmány szövege megállapittatik s a vasút tényleges építési tőkéje 170,000 frtban határoztatott meg. Ezen építési tőkének egyharmadrészét a kormányi jóváhagyást nyert szerződés értelmében gr. Wenckheim Frigyes vállalta magára, további kétharmadrészét pedig az építtető város kölcsön utján fogja beszerezni; és pedig akként, hogy e kölcsön műveletet a nevezett gróf vállalta magára a lehető legjutányosabb feltételek alatt keresztül vinni. E vasút engedélyezését azon kívül, hogy az mint a magyar államvasutak tiszavidéki vonalából kiágazó szárnyvasút forgalmát mindenesetre emelni fogja, még más igen figyelemre méltó körülmények indokolják. Békés városnak ugyanis, mely város 23,000 lakossal 3 mezőgazdasági terményekben gazdag határral bír, nem állanak rendelkezésére jó közlekedési utak, sőt e város az év igen nagy részében — tava2szal és ősszel — a csaknem járhatatlan országutak miatt a forgalmi fővonalaktól, s így különösen a magyar államvasutak tiszavidéki vonalaitól annyira el van zárva, hogy legnagyobb részt tömegárukból álló terményeit sokszor épen nem, vagy a fuvarozásnak azon vidéken alig elviselhető drágasága miatt, csak rendkívüli nagy áldozatokkal értékesítheti. Ezen okoknál fogva , mert a vasút épitéséből az államkincstárra semminemű teher nem hárul, teljes készséggel engedtem tehát a város kérelmének, — s tekintettel arra, hogy a békéspusztaföldvári vasút két, már forgalomban levő vasutat össze nem köt, sem egy fővonalnak főirányában való folytatását nem képezi, s ennélfogva e vasút építésére és üzletére az engedély az 1880. XXXI. t.-cz. alapján adandó meg, s az engedélyezés ugyanezen t. er. 2. §-a alapján a kormány hatáskörébe tartozik, a minisztertanács hozzájárulásával, Békés város mint engedélyes részére a másolatban bemutatott engedély-okmányt folyó évi márczius hó 2- ik napján kiadtam. Midőn erről az idézett 1880. XXXI. t1 ez. 1. §-ban foglalt rendelkezéshez képest kötelességszerű jelentésemet megtenném : van szerencsém a t. házat tisztelettel kérni, hogy ezen jelentésemet tudomásul vedoí méltóztassék. Újdonságok. A megyei közgyűlés az újjászervezés tárgyában valószínűleg bizottságot fog választani, mely bizottság a megye háztartásának a törvény alapelvei figyelembe vétele mellett leendő berendezésére vonatkozó javaslatát ujabbi közgyűlésnek fogja beterjeszteni, s eme közgyűlés leend hivatva a megye uj szervezete fölött végérvényesen dönteni. Az 1883. évi XV. t.-cz. 69,200 frtot engedélyez Békés vármegye háztartására, tehát mintegy hétezer frttal nagyobb összeget a mai dotatiónál, s eme összeg lehetővé teszi, hogy a vármegye tisztviselői és szegődményesei továbbra is tisztességes javadalmazásban részesüljenek, sőt — az esetben ha a gyomai járás, amint irányadó körökben terveztetik, megszüntetnék —kevés takarékosság mellett kulturczéloknak is jókora összeg marad fen, anélkül, hogy a törvény által engedélyezett 300 pótadót kellene a megyének igénybe venni. Karácsony János békési róm. kath. káplán, városunk szülötte, aki a gyulai vár és uradalom keletkezéséről lapunk múlt évi folyamában egész terjedelemben közölt s méltó feltűnést keltett felolvasást tartott a megyei régész és művelődéstörténelmi társulat évi közgyűlésén, ujabbi nagyszabású munkálattal igazolta történetbúvári hivatottsága iránt táplált nézetünket. Nevezetesen Karácsony János a délmagyarországi történelmi társulat legközelebbi ülésében „Alsó Eperjes helyfekvéséről“ czímű alapos dolgozatában a leujabban felszínre hozott okiratok alapján, mindazoknak, akik Alsó Eperjest, a Patócsyak hajdani várát, majd Arad — vagy mint különösen érdemes régész tudósunk Haan Lajos Békés vármegyének vindikálták, tévedését helyreigazítja és a kérdéses kastélynak Lippa és Hos- SzÚszó között, a mai Temes vármegyében való Maros parti fekvését, történeti, megdönthetően bizonyítékok sorozatával végérvényesen beigazolja. A zajosan megéljenzett, jeles értekezés állításainak igazságát nyomban az ülés folyama alatt Rácz Athanáz alelnök felvilágosításai nemcsak kétségen kívül helyezték, de azt is kiderítették, hogy ama Lippától keletre, mintegy órányira, félreeső helyen fekvő és azért eddig senkitől tüzetesen meg nem figyelt várnak omladékai ma is még fenállanak, mire nézve a helyszínen szerzett közvetlen tapasztalatai után, annak topográfiai kérdését eként tisztába hozta. Elsősorban mindazáltal Karácsony Jánost illeti az érdem, hogy kimutatta a Patócsyak ősi fészke melyik megyébe tartozott. A délmagyarországi történelmi társulat titkárai rögtön el is határozták, hogy ama helyre legközelebb kirándulván annak fölvételét munkába veendik. April tizenötödike nincs messze s ezért figyelmeztetjük választó elvtársainkat, hogy f. hó 16-ig adójukat fizessék be. A legszebb polgári jog gyakorlása lévén az adótól függővé téve, kiki tehetsége szerint igyekezzék leróni e súlyos kötelességet. A közös ügyes Moloch halámolja ugyan föl a polgárok keserves keresményét, hanem azért nincs más választás, mint vagy fizetni vagy lemondani arról a jogról, mely a jogfosztások korszakában még tartja magát. A függetlenségi pártban minden szavazó polgárnak nagy feladata van. Folyton résen álljon pártunk minden tagja a hatalom elbizakdott többségével szemben. Nekünk nincsenek eszközeink szavazatok vásárlására, mint a kormánynak, mely a politikai erkölcs hiányában az érdekpolitika által tartja össze pártját. Minket csupán a kötelesség közös érzete kapcsol össze s a függetlenség eszméjében vetett rendületlen hit. Annak a pártnak, mely e nagy nemzeti traditiót képviseli, nem szabad apadni. Egyetlen szavazó kidőlése nagy erkölcsi kór, mert nekünk nincsenek módjaink hasznos és titkos szolgálatok által szerezni proselytákat. Az adófizetés nem valami paradicsomi gyönyör, a birodalmi kétfejű sast tömni sem üdvösség, hanem azért a mondott napig siessen megyénkben minden pártunkbeli polgár eleget tenni annak a kvótás, hazafi kötelességnek, nehogy e miatt kimaradjon a választói lisztából. A gyulai sportklub f. hó 1-én tartotta évi rendes, egyszersmind tisztújító közgyűlését. Ez alkalommal a ii. évi számadások megvizsgálása s a f. évi költségvetés megállapítása után Kövér László egyhti elnök tudomására hozta a közgyűlésnek, miszerint egy hozzá illetékes helyről érkezett magánlevél szerint a helyben állomásozó honvédség térparancsnoka, Oberkamp Gyula alezredes a honvédtiszteknek a sportklub látogatását megtiltotta. Ennök ezen bejelentése megdöbbentő meglepetést idézett elő, mert tudvalevőleg a katonai szolgálati szabályzat szerint a tiszteknek csak politikai jellegű és oly egyesületeket vagy nyilvános helyeket nem szabad látogatniok, amelyek látogatása a portepée becsületét elhomályosítaná, holott a sportklub egyrészt nem politikai egyesület, másrészt nem hogy összeegyeztethető nem volna a tiszti becsülettel, de sőt éppen a lovagiasság, gavallérság istápolására, fejlesztésére, védelmezésére alakult s ez irányban alkotott alapszabályaihoz mindeddig hű maradt. A kínos be-