Békési Élet, 1971 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1971 / 1. szám - SZEMLE
eredményeiről, a eabai helyiipar problémáiról, a békési duzzasztóműről, a tógazdasági kutatásokról, a mezőgazdasági munkaerőellátás kérdéseiről, az altalajlazítás tennivalóiról stb. stb. Összefoglalót olvasunk a megye mezőgazdaságának 1961 és 1965 közötti fejlődéséről, a Körösök 1966. évi árvízének tanulságairól, melyeket nyilván jócskán kiegészítettek az idei árvíz tapasztalatai. Átfogó városrendezési, urbanisztikai írások is a jelent, sőt a jövőt szolgálják. Békéscsaba központjának rendezési terve, ugyancsak Csaba általnos városfejlesztése mellett Gyula és Orosháza, sőt a községek közül Békés, Endrőd, Gyoma, Szarvas, Szeghalom és Telekgerendás fejlesztése is a folyóirat nyilvánossága elé került. Kardoskút és a szarvasi arborétum mint értékes természetvédelmi terület. Nagyszénás pedig parkfürdője révén került a Békési Élet lapjaira. Gyopárosfürdő százéves múltja és jelene is idetartozik. In I Gazdag mind történeti, mind leíró anyagban a megye kulturális élete. 3 [ Először csak szaladjunk végig azon a névsoron, mely díszére válik a megyének: kik is azok a kiváló személyiségek, akik a megye szülöttei, vagy valamiféle kapcsolatuk volt életük, munkásságuk során Békés megyével, s akikről — nyilván nem teljes tervszerűséggel, mégis, akaratlanul is, kiválóan reprezentálva a megye nagyjait — a Békési Élet eddig írt. Áprily Lajos szeghalmi kapcsolatai révén), Arany János (Békésen), Banner Benedek, Bereczki Máté, Győry Vilmos, József Attila (Mezőhegyesen), Justh Zsigmond, Kner Imre (róla, nyomdájáról többször is, teljes joggal), László Elek, Molnár Béla, Réthy Lipót (szintén egy fejezet a megye nyomdászattörténetéből), Sinka István (pályakezdése kapcsolódik a megyéhez), Szabó Pál (róla is többször; a dél-bihari tájat, népet megörökítő szépirodalmi munkáit sem téveszti szem elől a Szemle rovat, sőt közölte a folyóirat az író elsőként megjelent cikkét is, 1927-ből), Szendrey Júlia (mezőberényi kapcsolatai), Tatay István (48-as honvédtiszt és pedagógus), Tessedik Sámuel, Tevan Andor (a harmadik nagy nyomdász), Tüköry Lajos, Vajda Péter. Talán csak Munkácsy hiányzik, de a gyulai sakk-hagyományokról szóló írás szinte még ezt is pótolja. Művelődési mozgalmak, mint a tótkomlósi szlovák műkedvelő színjátszás, a szarvasi építőmunkások dalköre, szintén a folyóirat lapjaira kerültek. A megye iparművészeti emlékei, sőt — legalább képekben — műemlékei is szerepeltek. Történeti, vagy leíró méltatást olvashattunk a százéves gyulai könyvtárról, a megyei és a békési járási könyvtárról, a csabai általános iskolák, a Kulich Gyula kollégium, a Bartók Béla Zeneiskola, az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum, az orosházi Petőfi Dalkör múltjáról, jelenéről. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulásának történetét is, azt hiszem, itt dolgozták föl először folyóiratban. A helyismeret egyik legkedveltebb tudományága a néprajz. A megye 4 kutatói a Békési Életben is szépen publikáltak. Elvi-módszertani, feladatkijelölő írások latolgatták Békéscsaba és Gyula kutatásának tennivalóit, és kisebb-nagyobb, de egyaránt hasznos, értékes adatközlések szóltak a népi építkezésről, a körösi faúsztatásról meg a vízi merítő eszközről, a koponyáról, a sárréti pákászokról, a szarvasi csárdások világáról, az orosházi jubásszűcsök művészetéről, a Csanádalbertiben és Nagybánhegyesen megtelepült negyediek meghonosította káposztatermesztésről, a tótkomlósi kelengyéről, a természeti jelenségekhez fűződő csabai és környéki hiedelmekről, babonákról. A nyelvészeti kutatás a csabai zsargonszótárt fedezte föl a nyilvánosságnak, a csanádapácai névadási szokásokat, Gyula utcaneveit, és hírt adott a szeghalmi járás földrajzinév-gyűjtő munkálatairól. Más tudományágak is megtalálhatják a helyi tennivalókat, nemcsak a történelem a néprajz, a nyelvészet. A fiatalkorúak bűnözését a megyei adatok tükrében két tanulmány is vizsgálta: a tanyavilágot, a tanyarendszer múltbeli és mai problémáit, sőt — itt is — jövendőjét, szintén két írás tárgyalta. A középiskolás ifjúság szabadidejének fölhasználását" Tótkomlóson és Csorváson egyaránt föl <117