Békésmegyei Hírlap, 1940. április (3. évfolyam, 38-49. szám)

1940-04-03 / 38. szám

2 Békésmegyei Hírlap 1940 ÁPRILIS 3 Nagy siker és meleg, csa­ládi hangulat a magyar ruhabemutatón Március 30-án, szombaton dél­után a Pavillon nagyterme szoron­gásig megtelt és 6 óra körül még sokan voltak olyanok, akik már nem tudtak bejutni a minden talpalatnyi helyig megtelt terembe. A felfokozott érdeklődés minden tekintetben teljes kielégülést nyert az Egyesült Női Tábornak a gyulai vitézek nemzet­­asszonycsoportja által rendezett ma­gyaros ruhabemutatóján. Elöljáróban elmondjuk, hogy na­gyon jófelé érzést váltott ki a jelen­levőkből az a fesztelen közvetlenség, ami az egész estét jellemezte, úgy hogy meleg családias hangulatban kapcsolódott össze a társadalom kü­lönböző rétegeiből egybesereglett ha­talmas közönség. Mintha a magya­ros ruhacsodák gyönyörködtető ha­tása alatt a magyar testvériség érzete szabadult volna fel a telkekből s amig a teremben együtt vol­tunk, el is hittük, hogy testvérek va­gyunk, hogy szeretnünk kell egy­mást, össze kell fognunk és meg kell becsülnünk minden magyar ér­téket, mert így egységbe tömörülve, nemzet sajátosságainkat drága kin­csekként megbecsülve tudunk csak erősek lenni és a történelem, a ma­gyar sors minden eshetőségei köze­pett megállni és jövőnket biztosítani. A magunk részéről ennek a lelki­ségnek a kialakításában látjuk a szép este egyik legfőbb értékét. Mindenki örömmel és mégis mint­egy magától értetődőnek találva lát­ta, hogy a fővárosi telkes hölgyek mellett Erőss Páln­é, Almásy Emma grófnő, a főispánná, a főispán és Gyula asszonyainak és leányainak olyan szép koszorúja szegődött a nemes cél szolgálatába, hogy kelle­mes és büszke meglepetéssé­ vettük tudomásul, mennyi bajos „sikk“ szépség van a gyulai női társada­lomban. Mindezt látva eszünkbe ju­tott, hogy várjon mindez a szépség, áldozatkészség, mindaz a magyar összefogás, ez a nagy érdeklődés minden iránt, ami magyar, nem le­hetne-e állandó? Ez a gyönyörű este nem lehet-e kiindulópontja egy lüktető, értékes gyulai, magyar kul­túréletnek ? Mi azt mondjuk, hogy lehet. A vezetőkön semmi esetre se múlik. Hiszen a ruhabemutató egyik aktív szereplője Almásy grófnő volt, a másik grófnő, főispánunk ifjú hitvese a helyszínen történt felkérésre köz­vetlen készséggel vált nézőből sze­replővé és mindenkit elbájolva mu­tatott be két ruhacsodát, Vármegyénk főispánja pedig, hogy a bemutató akadálytalanul pöröghessen tovább, minden teketória nélkül nekitámasz­­kodott a vármegye nemzetis főj­ey­zőjével a hatalmas zongorának és eltaszították a dobogó közepéről. Lelkes tapsot is kaptak a helyzet közvetlenségét értékelő közönségtől. A bemutató, mint jeleztük volt, műsor keretében történt. A műsort a Református Énekkar nyitotta meg a Nemzeti Hiszekegy eléneklésével Kertész Lajos karnagy vezetése mel­lett. A magasztos ének elhangzása után barczai Beliczey Miklós főispán mon­dott megnyitóbeszédet. Aki ismeri a főispán megnyerő, h­ameur — jobb szót nem találunk rá előadásmódját, mellyel nagy problémákat is úgy tár­gyal, hogy a hallgatóság azonnal azirt be fogadja, az megérti, hogy főispánunknak a komoly időkhöz méltó anúrái hatalmas h­iszcai atat­­tak. Lesznek sokan felületes szemlélők, — mondotta többek közt a főispán akik azt fogják mondani, hogy a mai nehéz időkben nincs más prob­lémánk, minthogy ruhákkal foglal­kozzunk. Igaz, hogy nem a ruha teszi az embert, még kevésbbé a ma­gyar ruha a magyar embert, mert egy paszomány a pruszlin­on, vagy akár száz zsinór a dolmányon nem elég ahhoz, hogy magyarokká tegyen. Ha azok az ujjak, melyek a ruhát szőnek, magyar álmokat is szőttek bele, ha azokban a lányokban, akik a csipkét verték, magyar szív dobo­gott, ha azzal a tudattal végezték munkájukat, hogy a magyar hazának akarnak szolgálni. A jövendő feltá­madásunk vezérfonala a szentistváni gondolat kell legyen, melynek lényege, melynek vezérgondolata, hogy itt a Kárpátok medencéjében európai éle­tet éljünk, vagyis legyünk európaiak is amellett magyarok. Történelmi feladataink mellett meg kell őriznünk tradícióinkat. Ez alkalommal azt jöt­tünk ünnepelni, ami örök magyar művészet és örök magyar géniusz. Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg a magyaros ruhabemutatót és nem mulaszthatom el — fejezte be szavait hatalmas tetszés mellett a főispán — amivel kezdenem kellett volna, hogy köszönetet ne mondjak az Egyesült Női Tábor itt megjelent illusztris tagjainak, akik fáradságot nem kimélve közöttünk megjelentek és Isten hozottat ne mondjak az egész város nevében. Az Egyesült Női Tábor ügyvezetőjének beszéde A főispán hatalmas tetszést kiváltó és a bensőséges emelkedett magyar hangulatot megteremtő, hatalmas tapssal fogadott beszéde után az Egyesült Női Tábor ügyvezető el­nöknője , vitéz Bodorné Czeke Vilma mondott nagy figyelemmel hallgatott beszédet, tolmácsolva az országos elnöknő vitéz Keresztes-Ficher Fe­­rencné üdvözletét, köszönetet mon­dott a főispán meleg szavaiért és ismertette a Egyesült Magyar Női Tábor célkitűzéseit. Minden nagy­szerű gondolat — mondotta többek közt — amelyet a férfiak csak meg­álmodhatnak, a női szívek ütőerén keresztül válik valósággá. Majd be­szélt a család fontosságáról, meg­hajtobta az elismerés zászlóját a finnek hősiessége előtt. Hangsúlyozta hogy a finnek példájára Isten és nemzet szolgálatában kell egymásra találni, ha azt akarjuk, hogy nem­zetünk örökéletű legyen. Ki kell épí­teni a honvédelem belső arcvonalát. Meg kell őrizni és biztosítani kell a lelkek nyugalmát, békéjét, a terme­lőmunka és az élet folytonosságát. Ehhez akarja megszervezni az Egye­sült Női Tábor a magyar nők mun­kaközösségét. A továbbiak során vázolta, hogy az Egyesült Női Tábor a meglevő hatósági és társadalmi szervek mun­kájába bekapcsolódva, azt támogatva elsősorban szociális téren kíván mű­ködni és különösképen a háziipart kívánja felkarolni. Felvonulnak a gyulai hölgyek A nagy hatást kiváltott beszéd után megkezdődött a gyulai hölgyek ruhabemutató felvonulása. Erről a felvonulásokról és bemutatott ruhák­ról csak felsőfokú jelzőkkel lehetne méltán megemlékezni. A falvonulás­­nak csodás mély, magyar értelmet adott, hogy ezeréves hazánk minden vidékének viselete adott vonalat, m­o­­tívumot, csipkét, zsinórozást, rátétet a bemutatott eléggé nem méltatható ruhákhoz. Amit Kalotaszeg, To­rockó vidéke, a palócság, Sárköz, Kalocsa, Kárpátalja stb. fütidárujju asszonyai, leányai csipkékben, hímzésben, dí­szítésben szépet csak alkottak, az mind ott volt látható a bemutatott pályadíjnyertes m­odeleken. A ruhák bemutatását egy kedves magyar úri­­asszony, vitéz Ottóffy Ottóné végezte olyan diszkrét nőies finomsággal és hozzáértéssel, hogy a jelenvoltak nem győztek betelni szakszerű, értékes magyarázataival. Az igaz, hogy a felvonult gyulai nők, akiknek név­sorát alább adjuk, ugyancsak ma­gukra vonták a közönség gyönyör­ködő figyelmét. A két már említett hölgyön kívül alábbi gyulai asszonyok és leányok vonultak el a bemutatott ruhákban: Ambrus Juliánna, dr. Berényi Jó­zsefné, Biszak Emilia, Bodoky La­­josné, dr. Buday Barnáné, dr. Bu­­rián Józsefné, Csige Varga Edit, Csordás Izabella, dr. Csotja Gyu­­láné, Draskovics Magda, Dubányi Viktória, Endrész Márta, Bethlenfalvi Erőss Pálné, dr. Érsik Lajosné, Fel­földi Katalin, de Gárdony Lászlóné, Georgevits Mária, Hesz Mária, dr. Inotay Béláné, dr. Jánossy Gyuláné, Kiss Magda, Koperniczky Imréné, dr. Kozocsa Jenőné, Ludvig Katalin, dr. Ondrus Pálné, Pinc­zél Katalin, dr. Pogány József­né, Prágh Mára Sipos Éva, Sipos Katalin, dr. Varga Lajosné. A sok „Jaj de gyönyörű ! Jaj da édes!“ felkiáltás bizonyította a ha­tást. A hölgyeknek háromszor kellett átöltözniök. Szünet közben Scheibert Lászlóné szavalta el Ady egyik gyö­nyörű versét kiváló átérzéssel és előadókészséggel. Dr. Kovalszky Róbert ügyvéd ismert nagyszerű művészetével magyar dalokat zon­gorázott. Mindketten hatalmas tet­szést arattak. Ennek az estének a megrendezése több volt egy két-három órára ter­jedő kellemes szórakozás biztosítá­sánál. Tudjuk, hogy sok fáradtságba, szellemi és idegmu­tkával, gonddal kellett előkészíteni, de akik ezt a munkát magukra vállalták és el is végezték, a siker tanúsága szerint nagyon értékes munkát végeztek. Köszönjük ezt a szép magyar­ estét Gyula nemzetes asszonyainak, kö­szönjük az Egyesült Női Tábornak és mindazoknak, akiknek ebben a nemes és szép munkában részük volt. Kérjük őket, tekintsék ezt az estét elindulásnak a jobb magyar jövendő kiépítéséhez vezető úton és fáradtságaikért legyen meg a jól végzett, nemes munka felemelő tu­datának méltán megérdemelt jutalma. Míg a kereskedő alszik, ff FPjflHfH flfilufl/lll m­mmmmmmm U­IGitlUIII UUlsUfelH Hirdessen a bmskendhihap hasábjain. Egy jóm­enetelű, bevezetett, forgalmas fek­ereskedés más vállalkozás miatt teljes felszereléssel eladó*-bérbeadó. Érdeklődni lehet Klebelsberg­­utca 17. szám alatt. A vetési munkák késedelme a vetésterületben lényeges eltolódást okoz. Valószínű, hogy növekedni fog a tengeri vetésterülete s ez év­ben eléri a harmadfél millió holdat. A burgonyaterület Kárpátaljával együtt meghaladja az ötszázezer holdat. Erőteljesen fokozni kell a takarmány­­termelést. Az elmúlt hetekben külö­nösen Tolna­ és Sopron megyében üllett katasztrfális­­ méreteket a ta­karmány­hiány. Az új lisztőrlési ren­delet százalékaránya miatt nagyon lecsökkent a korpt mennyisége, olaj­pogácsa pedig nem kapható Búza­termésünk az idén valószínűleg ki­sebb lesz a tavalyinál. A fagy miatt kiszántott földekre a kormány gon­doskodott elegendő és jó minőségű vetőmagról.

Next