Békésmegyei Közlöny, 1909. július-december (36. évfolyam, 52-104. szám)
1909-09-12 / 73. szám
o gadták. Ilyképen remény is van arra, hogy a felső kereskedelmi iskola pár éven belül létesülni fog Csabán. Dr. Osváth igazgatónak az a terve, hogy ugy a polgári, mint a felső kereskedelmi iskolát internátussal köti össze. Erre a célra ki is lett már szemelve a Műbútorgyár épülete, melynél alkalmasabbat kellő átalakítás után keresve sem lehet találni. Mindenképen kívánatos volna, hogy a dr. Osváth által megkezdett akció sikerrel járjon. Erre azonban egy ember ereje kevés. Sorompóba kell lépnie elsősorban a község képviselőtestületének, azután az egész kereskedőtársadalomnak is. De a pénzintézeteknek és a szomszédos községeknek sem szabad elmaradniuk. Az ő érdekük elsősorban, hogy a csabai felső kereskedelmi iskola mielőbb létesüljön. Az élelmesebb Orosháza már határozott ebben a kérdésben. Vigyázni kell, mert különben kiveszi Csaba szájából a sült galambot ! . . . BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY hogy a bizottság Nádasynak ítélje oda a színházat, amely javaslat egyhangúlag elfogadásra is talált. Nádasy november és december hónapokban fog Csabán tartózkodni társulatával. A feltételek a következők: 1. Meg kell maradni a régi helyáraknak. 2. Olyan napokon, amelyeken két előadás van, az igazgató tartozik az egyik előadásért 10 koronát a bizottság pénztárába befizetni. 3. A szokásos színházfűtési kedvezményben ez az igazgató is részesül. 4. Az előadandó darabok irányításával az elnök van megbízva. Ez ügy letárgyalása után néhány kisebb ügyet intézett el a bizottság. Darabos Lajos hódmezővásárhelyi kántornak abbeli kérelme, hogy a tavaszon tartott hangverseny alkalmával a színház átengedéséért kért 30 korona elengedtessék, elutasításra talált. Dr. Fáy Samu pénztáros jelentése, mely szerint a szinügyi alap, 5506 korona, tudomásul szolgált. Ezzel aztán a bizottsági ülés befejezést nyert. Békéscsaba, 1909 szept. 8. A szinügyi bizottság ülése. Nádasy az uj csabai direktor. A magyar szinügyi viszonyok meglehetős ziláltságáról tanúskodik az a körülmény, hogy még olyan kis színházért is, mint a csabai és az itt szokásban levői két hónapos színiszezonért is valóságos versengés folyt a direktorok között. Előkelő, nagy színházak direktorai valóságos búcsújárást rendeztek Csabára a nyáron, hogy a színügyi bizottság és a sajtó támogatását maguk számára kikérjék. Elsőrangú, nagy társulatokat fenyeget az a veszedelem, hogy állomáshely nélkül maradnak. Ennek oka főképen abban keresendő, hogy újabb időben nálunk gombamódra szaporodnak a színtársulatok. Ha egyik tönkremegy, 3—4 új alakul helyébe. Minden, valamelyes vagyonnal rendelkező és vállalkozó szellemű színésznek az egyik fő ambíciója, hogy minél előbb direktor lehessen és társulatot vezethessen. Pedig Magyarország kulturális tekintetben még nem áll azon a fokon, hogy ily sok színtársulatot képes legyen pártfogolni és a művészetet megérteni Vannak nagy népes városok, amelyekben úgyszólván éhenhalással kell küzdeniök a színészeknek. Ilyen körülmények között egészen természetes, hogy minden megüresedő állomáshelyre, amelynek csak valamennyire jó híre van: valóságos hajtóvadászatot rendeznek a színigazgatók. A csabai színháznak, úgy látszik, elég jó híre van színészkörökben, mert mihelyest a Mezey színtársulat feloszlott egyszerre négy direktor is akcióba lépett elnyerése érdekében. Pályáztak Palásthy Sándor, dr. Farkas Ferenc, Nádasy József és Miklóssy Gábor. Valamennyien jónevű vidéki igazgatók. Különösen kiválik azonban közülök dr. Farkas Ferenc, ki az ország nagyságra nézve harmadik városában Szabadkán működött éveken keresztül. A szinügyi bizottság szerdán délelőtt 11 órakor tartott ülést a pályázat ügyében. Az ülésen jelen voltak Ha an Béla elnöklete alatt: Varságh Béla dr. Fáy Samu, Wagner József, dr Debreceni Lajos bizottsági tagok és dr. Kociszky Iván titkár, jegyzőkönyvvezető. Ennök az ülés megnyitása után részletesen ismertette a beérkezett pályázatokat. Leghosszabban foglalkozott Nádasy Józseffel, a soproni színház igazgatójával, aki jelenleg Orosházán működik társulatával. Jelentette, hogy dr. Kociszky Iván titkár megtekintette a társulat egyik előadását és igen jó véleményt alkotott róla. A Nádasy társulata mindenesetre sokkal jobb a Mezeiénél. Ezek alapján azt javasolta, I A kisiparosság helyzete. Szabó-iparosok tömörülése. Értekezlet Csabán. A kisiparosság helyzete, ha ugyan helyzetnek nevezhető ez a mai ferde viszonyok között levő tengődés, hazánkban a legrosszabb. A nagy üzemek, a technika legújabb vívmányaival felszerelve, az anyagi erőkkel csaknem korlátlanul rendelkezve, mindig kisebb é s kisebb térre szorítják a kisiparos működését s mindig nehezebbé teszik azok megélhetését. Azonkívül a munkásjólétet célzó intézkedések terhei is nagyban sújtják a kisiparost, amely terhek, habár kicsinynek látszanak, mégis a más államfentartó terhekkel együtt egyre nehezebbé teszik a kisiparos életét. Igaz, hogy a mai kormány, belátva a kisipar pusztulásának nemzetkárosító voltát, minden módot felhasznál, hogy anyagi erejéhez mérten, úgy a szakoktatás fejlesztése, mint ipari gépek adományozása által a kisiparost a gyáriparral szemben versenyképessé tegye. A következmények azonban azt bizonyították be, hogy az egyes emberek, lettek légyen azok kitűnő képzettségű és szorgalommal bíró iparosok, a támogatás dacára is csak elvétve értek el olyan sikert, ami által lényegesen hozzájárultak volna hazánk gazdagságának az idegen áruk kiszorítása által való növeléséhez. Mi lenne más a tanulság ebből, ha nem az, hogy amit egyes emberek nem bírnak elérni, azt többen összefogva vállvetett küzdelemmel próbálják meg. Vagyis az egymással való szövetkezés az, mely képessé fogja tenni a kisembereket arra, hogy a nagy külföldi gyárosok tőkéi ellen tőkét, gyáraik ellen pedig gyárakat állítsanak fel. De amint az egyes helyeken lakó kisiparosoknak, ha célt akarnak érni, szövetséget kell alkotniok, az egyes szövetségeknek is újabb szövetségbe kell tömörülniök, vagyis a szövetkezést országossá kell tenni szakonkénti központtal, honnan a kellő tehetséggel megáldott szakemberek vezessék és irányítsák a mai kor kereskedelmi szelleme szerint, az így feltétlenül hatalmassá fejlődő s idegen gyáripart legyőző szövetségeket. Az ilyen áldást hozó szövetségekre leginkább szükség van a szabóiparban, ahol napról-napra jobban tengődik a kisiparos, akinek szájából mind inkább kiveszik a kenyeret, az anyagi erővel, üzleti szellemmel, ízléssel és tagadhatatlan nagy kereskedelmi érzékkel bíró osztrák és cseh ruhagyárosok. Hitelviszonyaink rosszak, a kisiparosnak nincs tőkéje, még hitele sem, vagy ha hitelt élvez, azt nagyon meg kell fizetnie úgy, hogy végeredményében a pusztulás vár reá. Tehát éppen a 12-ik órában vagyunk. Úgy a kis iparosságnak, mint az államnak be kell látniok azt, hogy véget kell vetni nyomorúságos állapotainknak ; a kereskedelmi minisztérium ugyan a legmesszebb menő erkölcsi és anyagi támogatást biztosította arra az esetre, ha az ország kisiparosai egy táborban egyesülve, kérik támogatását. A szabó iparosság országos szervezése érdekében fáradhatatlanul küzd Vikár Béla, budapesti előkelő szabó iparos, aki mindent elkövet arra, hogy szabó kisiparosait boldogulni lássa s ezáltal a nemzetnek magának is, nagy szolgálatot tegyen. Vikár meg van győződve arról, hogy a szaktudásban, fegyelmezettségben és takarékosságban elmaradt magyar iparos, csak ugy veheti fel a versenyt a külföldi iparral s csak úgy teljesítheti társadalmi kötelezettségeit, ha egymással szövetkezve, megteremti a tőkét, mely az ipar fejlődését és jólétét szolgálva, vissza fogja hódítani az ország piacát a hazai terméknek, meghozza a vállalkozási kedvet s a pontosságot szerető becsületességet. A békéscsabai szabóiparosság is megértve a kor szavát, szerdán délután körülbelül hatvan tag jelenlétében az ipartestületben értekezletet tartott, melynek különösebb nyomatékot adott Bálint országos szakoktatási ellenőr és Ultmann lapszerkesztő jelenléte, kik az ipartestület áldozatkész és fáradhatatlan elnöke kíséretében jelentek meg, hogy szép és tanulságos beszédben jelezzék a szabóiparosságot érintő bajokat s ismertették azokat a módokat, melyek felhasználásával a bajokon segíteni lehet, amire törekedni minden szabóiparosnak ugy a maga, mint a családja és hazája érdekében kötelessége. Reámutattak a budapesti szabóiparosok szövetkezete által elért fényes eredményre, hol a kezdő év csekély forgalma után rohamos emelkedés van, ugy hogy már az 1907. évben négy és félmilliót tett ki az üzleti forgalom, 120 ezer koronát fizetett ki tagjainak munkadíjakban s 370 ezer korona áru hazai szövetet és bélést dolgoztak föl; azonkívül tagjainak olcsó kölcsönöket adott, hogy a szükséges nyersanyagokat készpénzen vásárolhassák, mikoris az elért árkülömbözetben az általuk fizetett kamat tízszeresét is megnyerték , számláikat leszámítolja, azok behajtását eszközli, szóval el sem sorolható előnyöket nyújt tagjainak. Most, mikor az ország szabóiparosainak szervezés confectio (készáru) ipar meghonosítása által a külföldről behozott kész ruhák kiszorítására törekszenek, elvárják, hogy minden szabóiparos mellettük legyen. Békéscsaba szabóiparossága lelkesen határozattá emelte, hogy az országosítás nagy munkájában részt vesz, a szervezés fáradhatatlan apostolát, Vikár Bélát táviratban üdvözli. A tanulságos értekezlet d. u. 4 órától este 7-ig tartott. Azután a megjelentek legnagyobb része a „Fiume"-ban vacsorára jött össze, hol még számos szakkérdés kerülvén szőnyegre, a jövőbe vetett reménnyel oszlottak szét a résztvevők. Könyves T. Kálmán. gók. Ez azonban még nem történt és igy a vasút közegeinek vétkes gondatlanságára lévén visszavezethető, a vasút az okozott kárt megtériteni tartozik. § A kereskedősegéd fogalma. A kereskedősegéd a legvitásabb jogi fogalmak egyike és ez a bizonytalanság már számos haszontalan pernek volt a szülő oka. Tudvalevő, hogy a kereskedősegédnek munkaadója elleni igényét elsősorban az iparhatóságnál kell érvényesítenie és csak az iparhatóság határozatával meg nem elégedő fél fordulhat a bírósághoz. A legfelsőbb bíróság az e téren uralkodó fonákságnak véget vetendő, következetesen azt a felfogást juttatja érvényre, hogy a kereskedő üzemében állandóan alkalmazott személy, ki összes tevékenységét egy munkaadósnak szenteli, kereskedősegédnek tekintendő. Ez alapon az üzletvezetőt épp úgy kereskedőnek minősítette, mint egy banknak vezérigazgatóját és ugy ezek az urak is, ha legfőbb principálisukkal bajba keverednek, az iparhatóságnál kénytelenek orvoslást keresni. § Lehet-e egyesületet megsérteni? A gyulai törvényszék ezt a kérdést semlegesen döntötte el és vádlottat, ki egy olvasókör címtábláját, ennek feliratát gúnyolva, sárral megdobálta, azzal a megokolással mentette fel, hogy vádlott cselekményével sem az egyesületet, sem az egyesület tagjait becsületükben nem sértette. A koronaügyész a Curia elé vitte a kérdést, mely kimondta, hogy a felmentő ítélettel meg lett sértve a törvény, mert a becsületsértés nemcsak gyalázó kifejezés használatával, hanem oly cselekménnyel is követhető el, mely akár egyes személy, akár egyesület irányában a megvetés, vagy kisebbítés kifejezésére alkalmas. Dr. H -g H-k. Érdekes ítéletek. in. § A Mtv. mint alperes. A Máv. a legszerencsésebb alperes a világon. Annyiféle szabályzata, pót- és mellékhatározmánya, pontja és alpontja van ennek az intézménynek, hogy még a szakember is csak nehezen igazodik el a szakaszok labyrinthusában. Hát még a laikus. Próbálja csak meg valaki egy per indítását a Máv. ellen ; a t. alperes mindjárt annyi kifogással hozakodik elő, hogy a felperesnek megfájdul tőle a feje és inkább leteszi a pert, semhogy ily rizikóval járó vállalkozásba belemenjen. Csakhogy szemesnek áll a világ. Vannak, kik még az üzletszabályzat elől sem retirálnak és bíznak a bíróság igazságosságában, pártatlanságában és méltányosságában. És a legtöbb esetben sikert is érnek. Így járt nemrég egy földbirtokos, kinek a vasút cséplőgépet szállított. A cséplőgép megrongálódott és hasznavehetetlenné vált azáltal, hogy egy állomáson beleütközött az úgynevezett rakmintába. Az áru beraktározásánál ügyelnie kell a feladónak arra, hogy a vasúti rakomány ne haladja túl a megengedett magasságot, azaz, hogy a sínek felett elhelyezett rakminta alatt akadálytalanul átmehessen. Így szól az üzletszabályzat. Igen ám, de a Curia kimondta, hogy ez csak az esetre áll, ha a feladó kellő gondossággal előre tudhatta a vakminta magasságát. Ha ezt nem tudhatta, akkor a vasúti közegek kötelessége, hogy a feladót erre figyelmeztes- Vidám esetek. - Külön fővárosi tudósítónktól. - [Imaház R.-T.) Zsidó vallású felebarátaink most készülődnek az őszi nagy ünnepekre. Budapesten, ahol az ország zsidóságának körülbelül kéttizedrésze van együtt, a templomok nem tudják magukba fogadni az ájtatoskodókat s ezért úgynevezett pótimaházakat állítanak föl. Volt eset rá, hogy vendéglőket és kávéházakat alakítottak át hevenyészett templomokká, amelyekben mellüket bűnbánóan veregetve böjtöltek a hívek. Az ilyen topográfiai kapcsolatok révén esztendőről-esztendőre megterem a pesti humor. Az idén egészen különös módon helyeztek el egy lipótvárosi imaházat. Először is tudni kell, hogy a Valuta Bank Részvénytársaság, amelynek Váczi körút 48. számú házban van az a üzlete, felszámolt. A felszámolást az Általános Bank végzi, amely a zsidó hitközségnek adta bérbe a Valuta Bank helyiségeit. A hitközség csakhamar imaházat csinált belőle, kitette a cégért, de ott maradt a régi is, úgyhogy most ekként fest a fiók-templom : IMAHÁZ VALUTA BANK A FŐÜNNEPEKRE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ezen a nyomon tovább haladva, a jövő évben talán eljutunk a pótimaház M. Sz.-ig. • (A Vajda meséje.) Balatonszemesen mesélte a Vajda az Abbázia-kávéházból lerándult híveinek : Volt egyszer egy jómódú parasztember, annak volt egy egyetlen fia. Gondolt egyet a jó ember: minek legyen a Jancsiból paraszt, aki élete fogytáig túrja a földet? Kapja hát magát és a nagyiskolába küldi a fiát. Jancsi neki is feküdt a tanulásnak. Vagy tizenhét iskolát tanult végig nagy buzgósággal. Ki is tanulta a doktorságot , kapott is róla nagy pecsétes levelet. Akkor hazament a szülőfalujába. Látja , ám, hogy az apja gazdasága nagyon megcsappant, mert bizony az iskoláztatás sok pénzbe került. Kérdi az öreg : — Tudsz-e gyógyítani, fiam ? — Tudok bizony, édesapám. — Nohát akkor gyógyíts ki engem a bajomból. Nagyot sóhajt a Jancsi doktor: — Az ilyen bajra nincs orvosság a patikában. Hanem törje el egyszer, édesapám, a kezit-lábát, majd meglátja, JIJMEUJA AUTTAfj Budapest, VII., Hársfa utca 31/a. sz. kim templomfestő és oltárépitő Elvállalja bármely stylusban épült templom díszítő, feskő, oltárkép festését, mindennemű márványozási munkálatait, templomok teljes berendezését, szobrok felállítását. Epit: oltárt, szószéket, keresztelő kutat. Ugyanezeket - régieket - újjáalakítja és aranyozza. Ajánl: remek fából faragott, művészies kidolgozású, függő feszületeket, fényes és matt beosztással valódi 22 karátos arannyal aranyozva. 54 cm. magas feszület valódi aranyozással K 12. 41 cm. magas feszület valódi aranyozással K 9. 5 drb vételnél bérmentve, IC darab vételénél egy darab ingyen adatik és frankó szállittatik. *