Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-08-08 / 64. szám
Békéscsaba, 1920 augusztus 8 Sféai évrt félévre — Hegyedévree$y hónapra — — 120— korona — — 60 — korom — — 30— korona — 10'— korona Arja 1*50 Vasárnap mi wt ks i éh Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön POLITIKAI LAP és vasárnap reggel XLVII. évfolyam, szám « - - pld .) Cserke aztónég és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc József tér (Búzapiac) 20. ss Megyei telefon : 7. szám. A hirdetési díjak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési díja : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. E V és / ftft&Jjl Megint gyűjtés lesz, még pedig ennek a hónapnak a vége felé Oroszországban sínylődő hadifoglyaink hazaszállítása javára. Ennek a gyűjtésnek a propagálásában a sajtó szerepének tulajdonképen ki kellene merülnie a cél ismertetésében. Mert minden magyar ember, sőt minden ember előtt egyáltalán, akinek szívében; hat évi háború, forradalom, vérfürdők és borzalmak még egy szemernyi nemesebb érzést és indulatot hagytak, világos kell hogy legyen, hogy erre a célra adakoznia nemcsak szép és dicséretreméltó cselekedet, de egyenesen erkölcsi kötelesség. És engedjék meg, hogy ezzel a gondolattal kapcsoltban rávilágítsunk kissé a ma már túlzásba menő és idestova lehetetlenné váló gyűjtési akciókra. Úgy hisszük, nagyon sok polgártársunk felfogását tolmácsoljuk. A hadifogoly-hazaszállítási mozgalom bizonyára olyan, amelyet nemcsak a sajtónak és minden testületnek, de minden egyes honpolgárnak is egész anyagi és erkölcsi erejével támogatni kell. Az előbb mondottuk, hogy ez erkölcsi kötelesség. De éppen azért, mert ez igenis kötelesség, az államnak és minden hatalomnak feladata volna, rászorítani a polgárokat, hogy ennek a kötelességüknek tehetségükhöz képest eleget tegyenek, hogy ennek teljesítése alól senki ki ne bújhasson. Itt nem kérni kell, hanem követelni. És ebben rejlik a dolognak a nyitja. Nem szabad ezt a kérdést úgy mint egy társadalmi akciót, mint beállítani, egy jótékonysági cselekedetet, hanem igenis mint egy nemzeti kötelességet, mint egy adósság lerovását. A nemzetgyűlésnek kötelessége lett volna ezt az összeget, legyen bármilyen nagy is, közpénzekből előteremteni és a terheket adó alakjában behajtani. Mert gondoljuk csak meg, mi történik, ha ez a társadalmi gyűjtés nem jár kellő eredménnyel ? Ami bizonyos is, tekintve az összeg rendkívüli voltát. Foglyainkat csak haza fogjuk hozni, mert haza is kell hozni. A hozzá szükséges összeget, ha máskép nem megy, adó alakjában fogják behajtani. Így azután az adakozókkal az történik, hogy kétszer is lerójják a maguk adóját. Először önkéntes adományaikkal, mert ők átérezték ennek erkölcsi kötelesség voltát, másodszor adójukkal az államhatalom parancsa folytán. És már az előző gyűjtésekből nagyon jól tudjuk, hogy az az elem, és az a réteg, amely adakozik és amelyben ez a morális imperatívusz élénken él, az rendesen ugyanaz marad épúgy, mint azok, akik közönyösen viseltetnek minden altruisztikus mozgalommal szemben, mert a maguk önös érdekei foglalják le őket. Hogy a pénz legtöbbször nem az előbbi csoportnál van, az mindannyiunk előtt tudott dolog. Mintha az arany csörgése süketté tenné a füleket s elvakítaná a szemeket. A gyűjtésre felhívó belügyminiszternek nagyon is tudnia kellene, hogy ezektől az emberektől nem kérni kell, de rájuk kell parancsolni. Viszont azokat, akik mindeddig adakoztak, nem szabad a végletekig kimeríteni, mert ha egyszer ezek is kimerülnek, ugyan ki fog még nálunk a közjóval is és a közérdekkel törődni. Gyűjtés helyett az adókivetést kellett volna itt csinálni s akárhogy történjen is, mi így fogjuk fel a dolgot. Mi ehelyütt és a lap belsejében felszólítjuk a polgárságot az adakozásra, helyesebben adózásra és igenis számon fogunk tartani minden réteget, sőt minden tehetős embert, hogy ez alól a kötelessége alól ki ne bújjon. Mondják, hogy ez zsarolás, de olyan zsarolás, amelyet nemessé és szentté avat a cél, sinylődő és értünk sinylődő honfitársaink iránt való legelemibb kötelességünk. Békésmegyei Közlöny táviratai (Saját tudósítónktól.) TI kir. ügyészség vádirata a Tisza-féle perben. Budapest aug. 7. A kir. ügyészség julius 31.-én elkészült a vádirattal melyet gróf Tisza István gyilkosai ellen emelt A vádiratot maga Váry Albert dr. kir. főügyész készítette. Hosszan foglalkozik benne az összes forradalmi mozzanatokkal, melyek 1918 őszén lejátszódtak. Összesen tiz személy ellen emel vádat a terjedelmes irat. Dobó Istvánt, Sztanykovczky Dánielt és a megugrott Horváth Janovicsot továbbá Pogány Józsefet gyilkossággal, A éri Pált Fényes Lászlót gyilkosságra való felbujtással, Lengyel László gyógyszerészt bűnrészességgel vádolja Az akkori politikai helyzet részletes vázolásán kívül a vádirat a vádlottak egy részének érdekes jellemrajzát nyújtja. A vádirat megemlíti hogy Friedrichnek, mint bűnrészesnek a szerepe Hüttner vallomásán nyugszik. Ez a vallomás azonban egyrészt nem tartalmaz kellő pozitívumot, másrészt pedig egy részében máris valótlannak bizonyult Tisza megölését két napig tárgyalták Kéri kidolgozta a tervet, Fényes helyeselte, míg Friedrich csupán jelen volt ezeken a megbeszéléseken Ebben a puszta jelenlétben pedig nem lát a főügyész kellő alapot arra, hogy vádat emelhessen. Hüttner vallomásának az a része, mely a lánchídi eseményekre vonatkozik, Friedrichre vonatkozólag valótlannak bizonyult, minthogy Friedrichnek sikerült alibijét bizonyítani. Tudniillik okt 29 én és 30 án nem is volt Budapesten, hanem csak 31 én tért vissza a fővárosba. A polgári ügyészség nem tekinthet bele azokba az adatokba melyek a hadbíróság mostani tárgyalása alkalmával felmerültek, így tehát nem is használhatja fel azokat. A vádirat négyszáz tanú megidézését kéri, az Hét millió korona Tlrmentesitőnek. Budapest, aug 7. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter két millió koronát utalt ki a Körös—Tisza és a Hosszufoki Ármentesítő Társulatnak a védőgátak rendbehozatalára A fő cél azonban a munkátlanoknak munkához való juttatása. Ellentámadásba mennek át a lengyelek. Bécs: A Neue Freie Pressének jelentik Mariawerdenből. A lengyel hadsereg mindinkább erősödik. Dobrudzinnál a lengyelek heves harc után kényszerítették a Bugon való átkelést, Midnicnél pedig erős ellentámadást indítottak meg. Revízió alá kerül a gabonarendelet. Budapest aug. 7 Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter ma oda nyilatkozott, hogy a gabonarendeletet amely általános elkeseredést váltott ki, revízió alá veszik s ennek megtárgyalására egy 9 tagu bizottságot küldenek ki. A megoldásra két mód kínálkozik Az egyik az, hogy a gabonát községenkint maga a község szedi be és ez gondoskodik ellátatlanjainak szükségleteiről, a másik pedig az, hogy az állam az összevásárolt gabonát olcsóbb árban bocsátja az ellátatlanok részére Ebben az esetben 600 millió koronát kell ráfizetnie, melyet a nagyvállalatokon és nagytőkéseken akarnak behajtani. Felmerült még az a terv is, hogy csereforgalmat létesítsenek ipar és mezőgazdaság között, vagyis, hogy a gazdák beszolgáltatandó gabonájukért ipari cikkeket kapjanak cserébe, ennek keresztülvitele azonban hosszú ideig tartana és körülményesen, míg a kérdés maga sürgős megoldást igényel Hadvánszky báró vallomása a Tisza-perben, Budapest, aug . A hadbíróság előtt folyó tárgyalásnak mai érdekessége Radvánszky Béla bárónak, gróf Tisza István unokaöccsének vallomása volt. Elmondotta, hogy a gyilkosság megtörténte előtt már röpcédulákból értesült róla, hogy nagybátyját el akarják tenni láb alól. Tiszát figyelmeztette is erre és a család fel is szólította, hogy menjen vidékre, de ő szokott gúnyos és lekicsinylő modorában visszautasította ezt az ajánlatot nyes Nem gondolta azt, hogy a merényletet fénappal kövessék el, azért nem is készült csak éjszakára a Tisza villába menni és azt megerősíteni a támadás ellen Amikor Tiszáékhez érkezett, nagybátyja véresen feküdt a pamlagon amelyre fektették, mellette felesége és Almássy Denise grófnő siránkoztak. A gróf még élt. Halálát szerinte elvérzés okozta VILLAMOS berendezéseket a legjutányosabb áron vállalja Wittaszek Ernő és Társa Békéscsaba, Andrássy út 7. (Kocziszky ház) Mindennemű villamosanyagok kaphatók. Ugyanott egy ügyes fiú tanulónak felvétetik