Békésmegyei Közlöny, 1932. október-december (59. évfolyam, 215-289. szám)

1932-10-01 / 215. szám

«pa IU ?nier Békéscsaba, 1932 október 1 Szombat 59-ik évfolyam, 215-ik szám BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak 1 Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonuum i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Békéscsaba II. ker. Ferenc József­ tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Három gyűlés A héten három gyűlést volt alkalmunk végighallgatni. Hét­főn, háromhónapi szünet után a városi közgyűlésen, kedden három vármegye molnárainak, gabonakereskedőinek és sütő­•iparosainak panaszáradata zú­gott fülünkbe, míg csütörtökön órákig „szórakoztunk" a vár­megye évnegyedes közgyűlésén. Nézzük sorjában, vajjon mit ermeltek ki magukból a vá­rosatyák ? Rengeteg kérdés ke­rült szőnyegre a város par­lamentjében. Mindjárt leszö­gezhetjük : közérdekű problé­mákat vetettek felszínre, ame­lyek nagy érdeklődésre tart­hatnak számot Már most csak az a kérdés, hogy megvalósí­tásra kerül a SOK idea Közül csak egy is. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a tél elé Békéscsaba lakossága nagy várakozással tekint. Szeretné már most tudni hogy mi lesz. Mit hoznak az elkövetkezendő idők ? Mit rejteget méhében a tél ? Erről a gyűlésről azzal az érzéssel távoztunk, hogy a város vezetősége módot találni arra, hogy megoldja fog felmerült kérdéseket, orvosolja a a tengernyi panaszt. Hogy mi­lyen lesz a mód és eszköz, amelyet világra jön az operá­tor, azt a polgármesterünk bölcs belátására bízzuk. Neki kell megbirkózni, hogy a gor­diusi csomót átszakítva lehig­gassza a felcsigázott kedélyeket — tompítsa a nyomort, amely mérhetetlen arányokban jelent­kezik városunkban. A másik gyűlésen három órán át csapkodtak az elége­detlenség sötét hullámai. A molnárok és gabonakereskedők, továbbá pékek, olyan példák­kal illusztrált, pénzügyi ano­máliákat sorsoltak fel, amelyek mellett nem lehet simán el­menni. A pénzügyi hatóságok vegzatúráit rakták sorba s ecsetelték megdöbbentő szí­nekkel. A pénzügyi hatóságok egyformán sújtják a kis és nagy egzisztenciát. Olyan bír­ságokat varrnak a csekély ki­hágást elkövetők nyakába, hogy az egyenesen katasztró­fáld és végbe dönti az embe­rek százait. Így nem mehet tovább ! Ez volt a mottója az éleshangú — de tárgyilagos — felszólalásoknak. Valóban szo­morúan hallgattuk falusi kis­emberek siránkozását, akik ak­ták tömegével bizonyították, hogy lehetetlenséget követelnek tőlük. A helyzet egyszerű : ha a pénzügyigazgatóság megbün­tetet valakit, az akta felleb­bezéskor a riumhoz kerül. pénzügyminiszte­ Innét vissza­megy a pénzügy igazgatóság­hoz, természetesen ritkán re­dukálják a büntetést, mert hi­szen az nem dezavuálhatja önmagát, aki a büntetést ki­szabta, még kevésbé az, aki a rendeletét szerkesztette. A keddi molnárgyűlést a fenti szem­szögből nézve, a jogos pana­szok gyűlésének kell nevez­nünk. A tegnapi megyegyűlés vi­haros volt. A vihart a szociál­demokraták produkálták, akik élesen bíráltak minden köz­érdekű dolgot és nyiltan meg­mondottak : cselekedjenek sür­gősen, mert így nem maradhat tovább. A szónokok tempe­ramentumosan sorakoztatták fel érveiket, amelyeket a túl­oldal viharos ellentmondások közben utasított vissza. A polgárság képviselői harcoltak a párttal. A szociáldemokrata­párttal, amelyről Szeberényi Zs. Lajos azt mondotta : Önök azt szeretnék, ha csak egy párt lenne Magyarországon , jogi párt egy tagjával töltik be. Ebben az esetben Thury Béla kerül a kultuszminiszteri székbe. Az ellenzéki pártok oldaláról Res­say Károly azt mondotta, hogy folytatjuk a küzdelmet, amelyet ezzel a rendszer­a szociáldemokrata párt. Más­nak nem is szabad élni. A zaj akkor kulminált, amikor a statárium megszüntetéséről volt szó Szerencsére a főispán angyali türelmével átlavíroztak a feltörő hullámokon és le­higgadtak a kedélyek, amelyek már ökölrázásban és asztalve­résben is kifejezésre jutottak. Nem képez vitát, hogy amit a megyei képviselők előadtak, feltártak, azokon kell. A gondolkozás gondolkozni fonalának mielőbb szövődnie kell és tett­ben kell befejeződnie. Olyan tettben, amely megnyugtatja az emberiséget és elhajtja mindenki feje felől a feltor­nyosult vészes fellegeket . . . rel szemben 12 év óta vívunk. A független kisgazdapárt csütör­töki értekezletén újból megállapí­tották, hogy a pártot formában nem érinti a semmilyen válság, tovább fog a párt kormány­válto­zatlanul küzdeni a gyökeres rend­szerváltozásért. Gömbös kapott megbízatást kormányalakításra Budapestről jelentik. Az egy­séges párt tegnap esti ülésén Gömbös Gyula bejelentette, hogy a kormányzó megbízta kormány­alakítással. Gömbös Gyula dezignálásával kapcsolatban politikai körökben arról beszélnek, hogy az egysé­ges pártban rövidesen eltolódások lesznek. Arra lehet számítani ugyanis, hogy néhány képviselő kilép a pártból, ezzel szemben várják azoknak a képviselőknek a csatlakozását, akik még a füg­getlen kisgazdapárt tagjai, de régi személyes kapcsolatok fűzik őket Gömböshez. Gömbös Gyula, hogy az egy­séges pártban a fagyos hangulatot enyhítse, némi módosítást tett kormánylistán. A változtatás után a az új kormánylista a következő­képen alakulna : Miniszterelnök Gömbös Gyula, külügyminiszter Tomcsányi Vilmos Pál, belügymi­niszter Keresztes Fischer Ferenc, kultuszminiszter Korniss Gyula, igazságügyminiszter Lázár Andor, földmivelésügyi miniszter Kállay Miklós, pénzügyminiszter Imrédi Béla, kereskedelemügyi miniszter Kozma Miklós, honvédelmi mi­niszter Gömbös Gyula. Ez a lista sem teljesen végleges, mert az egységes párt kisgazdacsoportja változatlanul Marschall Ferencet kívánja földmivelésügyi miniszter­nek. Ugyancsak a tárcának szakemberrel kereskedelmi való be­töltését kívánják. A kultusztárcára nézve felmerült az , hogy a keresztény gondolat, gazda­ Uj Tomboló vihar, sorozatos rendre­utasitások a tegnapi megyegyűlé­sen, amely a statárium érvényben tartása mellett foglalt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ritkán tapasztalt ember­csoportot látott tegnap a Már kilenc óra előtt vármegyeháza, gyülekeztek a bizottsági tagok s feltűnt, hogy Békéscsabáról milyen sokan men­tek át Gyulára. A gyűlés lefolyásáról — mely­ről már tegnapi számunkban meg­emlékeztünk, — az alábbiakban számolunk be. Az alispáni jelentéshez, amely minden esetre kiterjedő s a Köz­löny esetenként mindig közli, Berthóty Károly dr. szólt. Beszé­déből kitetszett, hogy nem érzi már magát kormánypártinak. Pe­dig nem is olyan régen Tót­komlóst képviselte egységespárti programmal. Azt kívánta, hogy vegyék revízió alá a községi tiszt­viselők nor­mál státusát. Venczel József szarvasi kath. lelkész hig­gadtan adta elő, hogy a szarvasi községházán elbocsátották a fele tisztviselőt, sok adóügyi teendőket a községi főjegyzőnek kell vé­gezni. Meg kell változtatni a nor­mál státust a fiatalság érdekében is. Kéri, hogy minél előbb teremt­senek munkaalkalmakat. Beszédét a szocialisták is tapssal honorál­ták. Biró Emil dr. pénzügyi vegza­turákat sorol fel. (Két esetről kü­lön cikkben emlékezünk meg.) Korossy György főispán vála­szol a felszólalásokra s utal arra, hogy a pénzügyminiszter sohta, hogy kit választanak kifogá­meg az adófelszólamlási bizottság tag­jának. (Nagy zaj.) Tiltakozik az ellen, hogy beszédekbe politikát keverjenek. a Márky Barna dr. válaszában kiemeli, hogy ne küldjenek feliratot *a normál státus mert úgy sem lesz ügyében, ered­ménye.

Next