Belügyi Közlöny, 2009 (20. évfolyam, 13-18. szám)

2009-09-18 / 17. szám

3264 BELÜGYI KÖZLÖNY 17. szám A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelete az Egri borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés i) és j) pontjá­ban kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meg­határozott feladatkörben eljárva - a következőket rende­lem el: Az Egri borvidék védett eredetű borainak listája 1.§ (1) Az Egri borvidék e rendeletben meghatározott vé­dett eredetű borai csak védett eredetű borként és a rende­letben meghatározott feltételekkel hozhatók forgalomba. (2) Az Egri borvidék védett eredetű borai: a) „Debrői Hárslevelű”, b) „Eger”, c) „Egerszóláti Olaszrizling”. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt bormegne­vezések önálló eredetmegjelölések. (4) Az Egri borvidék védett eredetű borainak klasszifi­­kációs szintjei: a) védett eredetű klasszikus bor, b) védett eredetű superior bor. I. Fejezet AZ EGRI BOR­VIDÉK VÉDETT EREDETŰ BORAINAK SZAKMAI SZAB­ÁL­YAI ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Szőlőtermesztés 2­§ (1) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő szőlőültet­vényen termett szőlőből a térállástól és a művelésmódtól függetlenül bármely, az 1. §-ban meghatározott bor előál­lítható, ha az ültetvény tőkehiányát és fajtaidegen tőkeál­lományát felmérték, a tőkehiány mértéke nem haladja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át és ezt a hegyközségi nyil­vántartásban rögzítik. A hegyközségek hegybírói felmé­rést kötelesek évente elvégezni. Ha a felmérés azt állapítja meg, hogy a tőkehiány nagyobb mértékű a nyilvántartás­ban rögzítettnél, a termelő védett eredetű borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat. (2) Védett eredetű klasszikus bor előállítására alkalmas új ültetvény létesítésének szakmai követelményei a követ­kezők: a) hektáronkénti 3700 feletti tőkeszám, b) legalább 0,8 méteres tőketávolság, c) alacsony kordon, középmagas kordon, ernyő vagy más alacsony tőkeformának megfelelő művelésmód alkal­mazása. (3) Védett eredetű superior bor előállítására alkalmas új ültetvény létesítésének szakmai követelményei a követke­zők: a) hektáronkénti 4000 feletti tőkeszám, b) legalább 0,8 méteres tőketávolság, c) Gugot, középmagas kordon, valamint ezeknél ala­csonyabb tőke­művelésmódok alkalmazása. Tőketerhelés, termésmennyiség 3.§ (1) Az Egri borvidék védett eredetű borai termelése ese­tén a metszéssel kialakított tőketerhelés legfeljebb 6 rügy/m2 lehet. (2) A szőlő termesztésekor a művelésmódoknak és a faj­táknak megfelelő tőketerhelést kell alkalmazni. (3) A hektáronkénti termésátlag a­ védett eredetű klasszikus borok esetén nem halad­hatja meg a 90 hektolitert, b) védett eredetű superior borok esetén nem haladhatja meg a 60 hektolitert. A szőlő minőségére vonatkozó általános szabályok 4.§ Az Egri borvidék bármely védett eredetű borának előál­lításához szüretelt szőlő származási bizonyítványa csak a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja után, helyszíni szemle alapján adható ki. A szőlőfürtnek, épnek, egészségesnek és a fajtára jellemzőnek kell lennie. A szüret kezdési időpontját a szőlőültetvény fekvése sze­rint illetékes hegyközség határozza meg. Szőlőfeldolgozás és borászati technológia 5.§ (1) Védett eredetű bor előállítása kizárólag a hegyköz­ség által ellenőrzött, az Egri borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet.

Next