Bereg, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-08-26 / 34. szám
Tanügyi értesítés. A munkácsi kir. államgymnásiumban a beiratások az 1883/4-ik tanévre 1. évi auguszt. hó 29, 30 és 31-ik napján fognak megtartatni. Ugyan e napokon tartatnak meg a fölvéti-, pót- és javító vizsgálatok is. A magántanulók vizsgája aug. 28-án leend. A tanév szeptember elsején veendi kezdetét. A később jelentkezők mulasztásaik indokolása mellett fognak bejegyeztetni. Munkács, 1883. augusztus 20. FANKOVICH, igazgató. A budapesti állami középipartanoda igazgatójától. A budapesti állami középipartanodában ("Vill. kér’ bodzafa-utcza 28-ik szám) a beiratások szeptember hó elsején kezdődnek és 15-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanulókat felvétetnek: 1. Azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; 2. a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek ; 3. iparos segédek és mindazok, akik a kívánt előkészültséget felvételi vizsgálat utján*bizonyítják. Azon tanulók, akik valamelyik középiskola négy alsó osztályának elvégzése után lépnek az intézetbe, jogosítva vannak az egy évi önkéntességre. VEGYES HÍREK. • A városi felügyelő bizottság a f.,jun. 30-ról 55. sz. a. nyert megbízatásához képest — mint értesültünk — legközelebb egy terjedelmes memorandumot szerkesztett s nyújtott be a városi képviselőtestület elé. Ez emlékirat leginkább a város pénzügyi viszonyok reconsruálásával, a régibb számadások megvizsgálásából kitűnő anyagi helyzet feltüntetésével foglalkozik s végül a városi ügyek vezetésére vonatkozó czélszerű intézkedések behozatala iránt terjeszt elő elfogadás végett indítványokat. Volt szerencsénk ez emlékiratba futólag bepillanthatni s örömmel jegyeztük fel abból azon jelentést, hogy a városnak a kölcsön kamathátralék törlesztésére szükséges 23000 frt fedezéséül csak futólag összeszámítva s a kétes követeléseket felenyi értékben véve is fel, 38515 frtja van künn, melyből a követelés kifizethető volna. Megnyugtatására szolgálhatna a kimutatás minden városi polgárnak, ha biztosítva volnánk a felől, hogy ezek biztos számítási alapul elfogadhatók. Azonban úgy hisszük: e kimutatás csak illusórius, amennyiben a kimutatott követelések legnagyobb része nagyon kétes értékű s nemcsak ez év folyamán, de talán soha sem lesz behajtható. — — Helyeselnünk kell azonban a felügyelő bizottságnak a városi közigazgatás reformálására vonatkozólag tett indítványait, melyek röviden a következőkben foglalhatók össze: 1. A polgármester a kiutaló könyvön kívül végrehajtási nyilvántartási könyvet is vezessen. 2., A tisztviselők lelkiismeretesebbek és a képviselőtestületi tagok a gyűlések látogatásában szorgalmasabbak legyenek. 3. Inditványoztatik, hogy minden hónapnak egy erre előre meghatározott napján a megyei közigazgatási bizottság mintája szerint képviseleti közgyűlés tartassák s ennek első és főtárgya legyen mindig a polgármesternek a városi közigazgatás minden ágára kiterjedő jelentése. 4., Minthogy a városi pénztárnok sokféle természetű pénzek kezelése miatt túlterhelésről panaszoskodik, a városi tanács ez iránybani előterjesztéssel és javaslattétellel bízassák meg. — A benyújtott jelentés a legközelebbi képviseleti közgyűlésen kerül tárgyalás alá. Felhívjuk arra előlegesen is a városi képviselőtestületi tagok figyelmét. * Eljegyzés: Dr. Lukonics Sándor, homonnai ügyvéd, legközelebb eljegyezte városunkban Ekkel Szilárdka kisasszonyt, Ekkel György hitelintézeti ügyvéd műveit lelkű, kedves leányát. Az ég áldása kisérje frigyüket ! * A városi tanács f. hó 25-én tartott ülésében megrendelte a Tót utczai utón a már egy éve kihordott alapkövek lerakását. Szép határozat, csak legyen az is, a ki végrehajtsa! * A beregszász-badalói útvonal kiépítéséhez dicséretes buzgalommal láttak hozzá nyár elején úgy a kir. mérnöki hivatal, mint a községek. Most azonban a munka teljesen szünetel, hozzá még a földmunkából egy kapavágást sem teljesittetett. Felkérjük az államépitészeti hivatalt e földmunkák minél előbb leendő teljesítésére, mert ha e munka késő őszre halad, az útépítésnek majdnem egy évig ismét szünetelni kellene a kedvezőtlen talajviszonyok miatt. * „Mit iszik a közönség“ czimü, lapunk múlt számában foglalt közleményre vonatkozólag azon értesítést vettük, hogy megyénk alispánja f. év julius hó 18-án 6518. sz. alatt valamennyi szolgabiróhoz és a két rendezett tanácsú város polgármesteréhez egy rendeletet bocsátott ki, melyben felhivatták, hogy a savanyuvizzel űzött házalást azonnal tiltsák be, és hogy a vegyelmezés alá nem vett ilyen vizek árulását meg ne engedjék, a rendőri, illetve csendőri közegeket utasítsák, hogy ezen betiltásnak érvényt szerezzenek, és akit ily házaláson érnek, azt a visszaélés megtorlása végett azonnal a szolgabirónak, illetve a városi rendőri hatóságnak jelentsék be; végül: ily vizek árulása a fogadókban és korcsmákban is szigorúan eltiltandó. — Felhívjuk mi is közigazgatási illetékes hatóságainkat, hogy e rendelet legszigorúbb foganatosításáról annyival inkább gondoskodjanak, mivel ez nézetünk szerint igen fontos közegészségügyi érdek s az ez irányban tudomásunkra jövő hivatalos mulasztást épen ezért mi mindenkor kötelességünknek tartatandjuk a legkiméletlenebbül köztudomásra hozni. * Kigyult az Utcza. E hó 23-án az Ardó-utczán vastagon szétszórva levő gaz kigyuladt, melyet azonban sikerült beoltani, mielőtt a szél szétszórhatta volna a tüzet. "Valóban megrovásra méltó azon rendetlenség s tisztátalanság, mely a városban egy idő óta napi renden van. Gaz, szemét, piszok és rondaság lepi el az utczák egy részét, mely némely helyeken, például a br. Uray-féle telek környékén undorral tölti el a szemlélőt. A városi középületek a legrondábbak. A városi közkorcsma udvara undorító látványt nyújt, a színházba járó közönség szeme és orra is kellemetlen benyomásnak van kitéve. A fő utczákon betiltott pálinkaégetési üzletek tulajdonosai oda se hederítenek a tilalomnak, a tűzbiztonsági szabályok sem tartatnak meg. Mindezen rendetlenségekre — miután a városi tanács azok megszüntetésére elég erélylyel nem bír — felhívjuk az alispáni hatóság figyelmét. * Kossuth Lajos névestélye múlt pénteken szépen folyt le városunkban. A namény-utcza rendes szokás szerint általánosan ki volt világítva, más utczákon is lehetett látni kivilágított ablakokat. A „vasúthoz“ czímzett szállodában pedig nagy számú közönség gyűlt egybe s Fátyol Károly művészi gordonkajátéka s Fátyol Lajos zenetársulatának lelkesítő zenéje mellett kedélyes estélyt rögtönöztek az agg nagy hazafi tisztelői. * Gönczy Pál miniszteri tanácsos úr, ki a vallás és közoktatási minisztériumban a nép- és polgári iskolai szakosztály vezetője, mint értesülünk, e hó végén vagy a jövő hó elején személyesen jön városunkba, hogy a helybeli polgáriiskola államivá tételét foganatosítsa s egyszersmind a gazdasági szaktanfolyamot létesítse. E jel arra mutat, hogy közönségünknek gymnasium nyerése iránti óhajainak teljesítése végleg levétetett a napirendről s felsőbb kinevelő intézetünk jövőjének biztosítása a jelenlegi alapon vétetik foganatba. Megelégedésünkre szolgálhat azonban a tudat, hogy közoktatási kormányunk a lehető módon mégis igyekszik segélyünkre menni tanügyi érdekeink ápolásában. Örömmel fogadhatjuk e törekvést a jelenben s nincs okunk akadályokat gördíteni e nemes szándék teljesülése elé. Ha jelenleg többet nem érhetünk el, a szebb jövő reményébe vetett szilárd hittel igyekezzünk a jelent biztosítani a jövő számára!... * Lászi és Munkács. Munkácsról értesülünk, hogy ottan Lászi társulata oly jó emléket hagyott, hogy e napokban mozgalom indult meg a társulat visszahivására s már negyvenen felül van azok száma, kik a bérletre magokat előjegyezték. Dicséretére válik a derék munkácsiaknak, hogy a szinügyet úgy felkarolják, de a színtársulatnak is, mely oly rövid idő alatt annyira megtudta magát kedveltetni. * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Putz Kálmán díjas fogalmazó gyakornokot a bereg- és ugocsamegyei m. kir. adófelügyelő mellé II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. * Tanítónő választás. A helybeli ref. elemi iskoláknál újonnan rendszeresített tanítónői állásra f. hó 19- én a budai tanitónőképezdében kitünőleg képesített Fröhlich Julia tanítónő választatott meg. * Próbabál: Blajer József táncztanitó folyó hó 18-án egy próbabálban mutatta be növendékei előmenenetelét a legújabb tánczokban. Körülbelöl Vall óráig tartott,a jelenlevő szülők teljes megelégedését kiérdemelt tünczpróba. Sajnálni lehet, hogy a szülők oly kevéssé érdeklődnek az ily gyermekmulatságok iránt, hogy a mintegy 70—80-ra tehető tanítványok szülői közzül alig 10—12 jelent meg e próbabálon is. Ily nagy mérvű közöny egyáltalában nem érthető s nem helyeselhető. * Az Ungváron f. évi szept. hó 8—11-én a kassai ipar és kereskedelmi kamara s az ungmegyei gazd. egyesület által gróf Széchényi Pál közgazdasági miniszter ur védnöksége alatt rendezendő gazdasági és borászati kiállítás sikere érdekében a rendezőség serényen buzgólkodik. A bejelentések sűrűn érkeznek a rendező bizottsághoz. A felső magyarországi borok, gazdasági gépek, tenyészállatok, ipartárgyak nagy mennyiségben lesznek feltalálhatók e kiállításon s a kisebb birtokosokon felül az ungmegyei nagyobb birtokosok, valamint Bereg megyéből grf Schönborn Ervin munkácsi uradalma is nagyban lesznek képviselve a kiállításon. A kiállításra vasúton beküldendő tárgyak szállítására nézve az államvasutak s a magyar északkeleti vasút azon kedvezményt nyújtották, hogy a kiállítási áruknak Ungvárra való szállításáért a szabályszerű díj fizetendő ugyan, a visszaszállítás azonban díjmentesen eszközöltetik. Ami a személyjegyeket illeti, a m északkeleti vasút a következő kedvezményt nyújtotta: szept. 6-tól bezárólag szeptember 20- ig a kiállítást látogatók mindazon állomásokon, melyeken a szobránczi fürdőbe szóló (Ungvári állomásig) mérsékelt áru mallet-tarti jegyek vannak, ezen jegyek válthatók oly formán, hogy azokat visszautazás előtt a gazd. egylet által láttomoztatni s annak bélyegével ellátni tartoznak. A kiállításra menő idegenek elszállásolásáról a rendezőség gondoskodik, aki ezt igénybe venni óhajtja, jelentse bejó eleve Mihalkovich József egyl. titkárnál. A kiállításra szóló bejelentések még mindig elfogadtatnak. A kiállítás megnyitása szept. 8-án leend. Felhívjuk megyénk gazdáit és bortermelőit, hogy termékeikkel minél nagyobb számban részt venni s megyénket e kiállításon, méltóan képviselni siessenek. * Kígyó a fürdőkádban. Egy hires fürdőben a minap egyik fürdőszobából heves csengetés hallatszott. A fürdő személyzete összefutott s már a fürdőszoba előtt vallották e rémes sikoltást: „Segítség! segítség! kígyó! kigyó!“ — Borzadva törik be az ajtót. A nő félig ájultan a kád egyik szögletébe húzódott. Nem bírt már beszélni sem s csak kezével mutatta a kádban úszkáló hosszú fekete kígyót. Az egyik leány nagy elszántsággal megragadja azt, míg a többiek még lélekzetöket is elfojtva ijedten nézték a veszedelmes jószágot — ami nem volt más, mint az illető hölgy ezopfja. Ezt nézte ijedtében kígyónak. — A hölgy hosszú szép haját a fürdőben mindenki csodálta; azóta a fürdőleányok fecsegése miatt csak „kígyós hölgy“-nek nevezték, de nem sokáig, mert még másnap elutazott a fürdőből. * Lelkiismeretes borivó. E napokban Párisban egy 70 éves agg halt meg, ki 50 éven át az elfogyasztott folyadékokról pontos könyvvezetést vitt. A bor nem fogott ki rajta úgy, mint Noén, mert hajnali harangszóra, vagyis éhomra naponta 4 liter bort ivott meg, mi 50 éven keresztül 73000 litert tesz. A háromszori napi étkezések mindenike előtt két pohár absintot nyelt le, tehát egy félszázad alatt ez is a nem megvetendő 109 500 pohárkára szaporodott fel. De ahol az alap meg van vetve, gondosan el van takarva, hogy a nap sugarai az üregbe be ne hatolhassanak. A deszka korláton kívül már látni a hó és jég képződést, mely a nap heve daczára sem képes felolvadni. Az ajtó felett levő vastáblán dombor aranyos betűkkel a következő felirat örökíti a barlang felfedezőinek neveit: „E barlang felfedezőinek Buffing Jenő, Méga Endre és Láng Gusztávnak elismerésül a városi közönség. Felfedeztetett 1870. év junius 15. A mint az ajtó előttünk föltárul, mindjárt érezzük a hideg légáramlatot, mintegy 8—10 fokú lépcsőn haladunk le, melynek mindkét oldalát vastag jég képződések borítják és elérjük a „kis termet“. Ez egy nagy körterem, melynek talaját vastag jégkéreg borítja, boltozatjáról pedig mind megannyi csillagként ragyog a a hóval vegyes jégcsillár. A bemenettől sokra egy temetőszerű helyiség vonja magára figyelmünket; több különféle nagyságú jéggulák emelkednek itt ki a talajból, melyek e kísérteties üregben a lámpák fényei által megvilágítva sík emlékek gyanánt tűnnek fel. Ezzel kapcsolatban van a „nagy terem“. Megragadó látvány tárul itt szemünk elé. A szemkápráztatólag ragyogó óriási boltozatot egy oldalról a hegynagyságú jégtömeg, más oldalról a talajjal összeforrva óriási jégoszlopok látszanak tartani. Egy óriási amphitheatrumba képzeli itt az ember magát, melynek padlója kristályból, boltozata és oldala gyémántokból van kirakva. Néhol a boltozat tündhöz hasonló alakzatokat mutat, azt hinnék, hogy a hópehely csak az imént borította el, másutt hatalmas jégcsapok csüngnek alá a levegőbe s minden lépten lezuhanással fenyegetve, egyik fülében pedig egy szabályos négyszögű alapon nyugvó gömbölyű jégszobrot világít meg a lámpa, mely négy év óta képződött s tüköroszlopnak neveztetik. Alig tudunk megválni e tündérpalotától, lábunk szinte hozzátapad a tükörsima padlóhoz, oly jól esik itt álmélkodni a természet nagyszerűségén. A vezető hangja ráz fel most már merengésünkből; ha megmutatta a paradicsomot, most már be akarja mutatni a poklot is. Sötét mély üreg tátong előttünk, melyből a lámpák fényes csillárok gyanánt ragyognak fel. Borzadva tesszük lábainkat a síkos lépcsőre, kezeink idegesen kapkodnak a jéggel borított karfához, 142 lépcsőn kell lemennünk, hogy talajt érjünk. A látvány ami itt elénk tárul, kárpótol minden kiálláti félelmet. Először is magára vonja figyelmünket az a nagy megfagyott vízesés, mely a nagy teremből omlik alá a mélységbe; oly hiven és meglepően tükrözik ez vissza a vízzuhatagot, mintha csak szemünk előtt fagyott volna meg. Ehez közel látható a „lugas“, melyet a meredek jéghegyek miatt ugyan nem közelíthetünk meg,de a vezető, magnesium szalagjai segítségével eléggé megvilágítja, hogy fogalmat szerezhessünk annak nagyszírűségéről. Még eddig mindig óriási űrben haladtunk, de most utunkat egy jéghegy zárja el. „A jégtunnel“ hangzik a vezető szavabeli kabátainkat, horzsolja a jégsima tükre,mint a darvak egymásután lépegetünk fokról fokra feljebb a jéghegy bensejében, lélegzetünk csaknem elfojtódik mire a mágnesinm vakító fénye ismét kigyulad, a magas jégfal, mintha a legügyesebb mester vésője metszette volna ki, oly egyenlő rovátkákra van e helyen felosztva. A jégtunnelből kiérve ismét egy nagy űrben találjuk magunkat, mint egy 6 ölnyi magas kecskelábakon nyugvó pallóD vezet most utunk, balra a nagy hőszakadás, jobbra a meglepőnél meglepőbb jégalakulások kötik le figyelmünket. Itt a „jégfüggöny“ amott az „orgona“ ragad csodáltatra természetes hasonlósága által. Annyi meglepő, annyi változatos mindenfelé, hogy a szem nem tudja, merre tekintsen. A nagyterem lámpa fényei már ragyognak a magasból, elértük a felmeneti lépcsőt,némán és óvatosan haladunk egymásután, a nagyterem ragyogó boltozata hívogatólag int és biztat bennünket, s midőn az utolsó lépcsőfokról leléptünk, észrevétlenül is hála lebben el ajkainkról. Egy óra telt bele, míg a barlang belsejében a körutat megtettük. Ismét itt vagyunk a természet a nagy templomában, hogy csodáljuk az Isten nagyságát és megfoghatatlan teremtő erejét. Mikor a barlangba bementünk, borús idő volt, most hogy az ajtó utánunk becsapódott, ismét melegen süt a nap, áldó sugarai szászszorosan jótékonyan hatnak most a hidegség után dermedt tagjainkra. Sz. K,