Az Őslakó, 1942. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-11 / 1. szám
Nagyfontosságú értekezlet Munkács fejlesztése érdekében Dr. Engelbrecht István polgármester, dr. Erdei József miniszteri titkár, a város pénzügyi ellenőre felkérésére a munkácsi közületek vezetőit december 30-án , értekezletre hívta össze, hogy megbeszéljék a város érdekében álló kérdéseket, s kezdeményezést tegyenek a városfejlesztés további munkája javára. — A meghívottak szép számban jelentek meg s az értekezletnek azok számára, kik szívügyüknek tekintik Munkács boldogulását és fejlődését, maradandó hatása volt. — Az értekezleten több komoly és értékes kérdést vetettek fel, tisztán a városvezetéstől, a városi ügyosztályok dolgozni akarásától függ, hogy mi fog a megbeszéltekből megvalósulni. Az értekezlet egyhangúan állást foglalt amellett az elgondolás mellett, hogy meg kell alakítani Munkács Barátainak Szövetségét, mely mind itt helyben, mind Budapesten minden vonatkozásban a város érdekeit szolgálva, a városvezetéssel együttműködve, arra lenne hivatott, hogy Munkács jó hírét, értékelését és fejlődését biztosítsa. Az értekezlet megnyitása után dr. Eddei József előadta, hogy tervbe van véve a villanytelep és az OTI székház közti telken egy olyan háromemeletes bérház építése, melynek alagsorában és földszintjén egy városi gőz- és kádfürdő nyerne elhelyezést. Keresik lehetőségét annak, hogy miként építsen a város bérházat a Kossuth utca 1. szám alatti telkén (a »régi gimnázium« épületének helyén). Szükséges hogy a város úttesteinek megfelelő burkolattal való ellátása minél nagyobb mértékben folytatódjék. A továbbiakban a kisebb, de a város tisztaságát és modernizálását jelentő terveket ismertette. Eddei József dr. után elsőnek R. Vozáry Aladár szólalt fel, ki mindenek előtt köszönetet mondott a pénzügyi ellenőrnek azért, a nagy és teljes sikerű munkásságért, melynek révén a csehek után lehetetlen anyagi helyzetben maradt város két év alatt olyan körülmények közé került, hogy már nagyobbszabású építkezéseket is tett, hogy a pótadó 800 százalékról 100 százalék körülire szállott, le. — Az előterjesztett kérdésekkel kapcsolatban R. Vozáry Aladár a következő megjegyzéseket tette: — A városvezetés és a képviselőtestület, valamint a város közönsége között egy sajnálatos távolság, eltávolodás van, — ez ,a közönség részéről bizalmatlanságot szül a városvezetéssel szemben, — módot kell adni a képviselőtestületi tagoknak, hogy közelebbről és közvetlenebbül megismerkedjenek a városvezetés különböző kérdéseivel, a városházi ügyekkel, — módot kell adni a közönségnek, hogy panaszát, kívánságait (panaszok, panaszláda, fogadás révén) közölhesse a városvezetéssel, — a polgármesternek több időt és lehetőséget kell találnia arra, hogy a közönséggel közvetlenebbül és többet foglalkozzon. — Munkács város életének, eseményeinek nincs kedvező visszhangja a budapesti sajtóban. Munkács megint Magyarország legrosszabb hírű városa kezd lenni. Feltétlenül biztosítani kell tehát azt, hogy Munkács megtartsa acseh megszállás alatti renomméját, ne halványuljon, el történelmi patinája, hogy helyesen ismert és értékelt legyen az ország közvéleménye előtt. A város vezetésének meg kell tehát szervezni a sajtószolgálatot, azonkívül pedig egy megfelelő, jól megírt leírást kell adni városunk múltjáról, életéről. — Ennek az érdekében máris meg kell alakítani Munkács Barátainak Szövetségét, Bertók Béla püspökkel, vitéz Simonkay Gyula vezérigazgatóval, a polgármesterrel az élen, a szövetségnek munkába kell kezdenie, hogy pótolják az utóbbi években elmulasztottakat. — Nem szabad tovább halasztani a kis világháború munkácsi hősi halottai, avolt két háziezred emlékművének felállítását, a cseh rabság alóli felszabadulás nagy napját megörökítő emléktábla készíttetését. A Legutóbbi nyár folyamán azt kellett megállapítani, hogy Munkács köztisztaság szempontjából visszafejlődött. Piszkosabbak voltak az utcák, a gyalogjárók, nagyszámban az üzletiek is, mint voltak a felszabadulás utáni első két évben. A városi tiszti főorvosi hivatalnak a közegészségügyi és köztisztasági razziákat szüneteltetni egy napra sem szabad. A megrongált, megkopott házak tatarozását erőszakolni kell a jobbmódú háztulajdonosoknál. — Folytatni kell a kiskockaköves útburkolást, legalább a város központirészein, valamint a csatornázás további építését. (Egyenesen botrányos, hogy a Nyomorék Gyermekek Otthona körül nincs csatornázás, ezért a kórház belgyógyászati épületre nagy esőzések idején földszintjén víz alatt áll). — A mellékutcákban, felként a Latorca-Zsidó utcában a házak külsejét, belsejét, udvarát tekintve tűrhetetlen állapotok vannak. (Másutt is! Szedő). — A város fejlődését és szépítését mindenek előtt az biztosítaná, ha lebontanák a Csillag sarkot, s e részen új szálló és kávéház épületet emelnének. A Schönborn grófi család mindig jóindulattal viseltetett Munkács iránt, fel kell tehát kérni Schönborn György grófot és Tréger László igazgatót, hogy ezt a régen tervbe vett, építkezést mielőbb valósítsák meg. — A Latorca rt. most majdnem teljes egészében magyar kézben van. Sajnos, nem látjuk, hogy a központi, budapesti igazgatóság Munkács várossal s az uradalom területének vidékével sokat törődne. Még csak igen gyenge hangok szólnak arról, hogy építkezéseket terveznek majd Munkácson. A Latorca rt.-nek feladata elsősorban az legyen, hogy keresetét, hasznát, mely különösen nagy a mostani időkben, e vidék fejlesztése, iparosítása, kultúrálása és magyarosítása érdekében gyümölcsöztesse. A Latorca rt. az itt szerzett jövedelmét itt költse el, itt fektesse be a lakosságnak munkát s kenyeret adó új vállalkozások alapításával, ne távoli megyékben vásároljon újabb földbirtokokat. Munkács város, ha kell, forduljon a kormányhoz magához, azt kérve, hogy a Latorca rt. vezetésének ilyen irányban adjon utasítást. Azért is szegény Munkács város magyar közönsége, a magyar vidék lakossága, mert a Latorca rt. hibás politikája folytán is, nincs elég munkaalkalma, s kenyérkereseti lehetősége. — Munkács magyarsága számban és anyagiakban nagy veszteséget szenvedett a megszállás alatt. S azóta még nem tudott megerősödni, nincs jobbmódu magyar s keresztény középosztálya. Ennek a rétegnek megteremtését és megerősödését kell biztosítani. — Ha anyagiakban nincs is meg a lehetősége annak ma, hogy a Nagy- Munkács megteremtődjék, mert hiszen Oroszvéget, Várpalánkát, Podheringet, Klastromalját nincs miből a háborús viszonyok között városi kultúrnívóra emelni, de mindent el kell követni annak érdekében, hogy Mukács önálló törvényhatóságú jogú várossá legyen, ennek révén gyorsabb, a helyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, a város magyar jellege számára több eredményt biztosító kormányzás,a, Bertók Béla mindenben helyesli R. Vozáry Aladár felszólalását és elgondolásait. Szerinte a felvetett gondolatokat a város illetékes ügyosztályai dolgozzák fel, és tegyenek javaslatot a megvalósítás lehetőségére nézve. Mindenekelőtt állandósítani kell az értekezleteket és megbeszéléseket, valóban meg kell mozdulni Munkács érdekében. Szükségesnek tartja azt is, hogy a város közönségének lehetőség adassék a kívánságok és panaszok előterjesztésére. Tréger László igazgató bejelenti, hogy a Schönborn maradékbirtokok vezetése Schönborn György gróf rendelkezése alapján napirenden tartja a Csillag-sarok építésének ügyét, csak nem mernek ma belekezdeni az építkezésbe, mert a különböző építési anyagok hiánya miatt nem tudnának úgy építtetni, mint azt szeretnék. Köhler Jánosnak, ,a Nemzet Bank helyi fiókja főnökének azt a bejelentését, hogy már szinte munkácsi lokálpatrióta lett, örömmel fogadják az értekezlet ősmunkácsi tagjai. Köhler János nagyon helyesen a városi bérkocsik lehetetlen külsejére, rozoga voltára hívja fel a figyelmet s nem csodálja, ha azokat meglátva, a Munkácsra érkezőnek igen rossz a benyomása a városról. — Varga Péter dr. kórház igazgató musichwnna hímek — A vízkereszti csata emléke. Munkács megyei város magyarsága méltó keretek között ünnepelte meg 1939 január 6-ának harmadik évfordulóját. Az erős hideg dacára nagy tömeg jelenlétében emlékezett meg az elesett hősökről, és emléktáblájukra koszorút helyezett. Az ünnepi beszédet Szántó László mondotta. Majd Muszics Haszán bég, a derék és hős »rongyos« beszélt, idegen akcentussal, de igaz magyar szívvel. A hatóságok, testületek és egyesületek összesen 15 koszorút helyeztek el s a megható ünnepély a Himnusz hangjaival ért véget. Utána díszfelvonulás volt a Főtéren, a honvéd hadosztály képviselője Serly Károly m. kir. ezredes előtt. — Kitüntetés. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága elrendelte, hogy dr. Weis István egyetemi nyilvános rendes tanárnak újbóli elismerése tudtut adassék a közellátási államtitkári tisztében kifejtett rendkívüli munkásságáért. — Dr. Weis István kitüntetése Munkácson, mely ezt a kiváló embert nagy részben a magáénak tekinti, nagy örömet keltett. — Péchy Szabolcs főispán a munkácsi járásban Péchy György főszolgabíró révén a szegény iskolás gyermekek között száz pár csizmát osztatott ki. — Fekésházy Zoltán, Bereg vármegye alispánja — munkanaplója tanúsága szerint — az 1941. évben a felek számára beosztott időiben több, mint 3800 hozzáfordulót fogadott. Ez a nagy szám nemcsak azt mutatja, hogy ebben a tekintetben is milyen elfoglalt ember alispánunk, hanem azt is, hogy a közönség részéről milyen bizalomnak örvend. — Köszönet. R. Vozáry Aladár orsz. gyűl. képviselő ezúton mond hálás köszönetet mindazoknak, akik az új esztendő alkalmából jókívánságukat kifejező soraikkal felkeresték. — A hivatalos lap december 23.-i száma közölte azt a rendeletet, mely megengedte, hogy a villamosművek az eddigi egységárakhoz felárat számítsanak fel. Hrabár Vaszil, ki a magyarosított nevű PRE-nek még igazgatója, a Kárpáti Híradó újévi számában jelenti be az áremelést, mely szerinte nem terheli meg a közönséget erősen. Ebben a nyilatkozatban Eperjesy József, a társaság ezidőszerinti elnöke is ismertette azt a körülményt, hogy a prágai cseh Kolben-Danek cég, mely a PRE részvénytöbbségét birtokolta, a maga pakettjét eladta egy leipzigi cégnek. — Reméljük, hogy a részvénytöbbség tulajdonosában történt változás nem fogja befolyásolni a társaságnak a magyar érdekek javára való már megkezdett átállítását. — 1.000.— P. óvadékkal fűszeres szakmában jártas keresztény nő állást keres. Iparral is rendelkezik. Cím: a kiadóban. főorvos mindenekelőtt a Kórház utca útburkolatának megépítését kéri és akórházzal kapcsolatban ad tájékoztatót. Goda László, a kultúrmérnöki hivatal vezetője szükségesnek tartja, hogy a városrendezési terv jóváhagyassák és annak alapján történjék programmszerűen a város fejlesztése, átalakítása. Közli az értekezlettel, hogy a Latorcának a város felé eső szabályozott oldalán a cseh kőépítkezés sok helyen máris meglazult. Wald Leó Árpád, dr. Székely Ákos főügyész hozzászólása után dr. Engelbrecht István polgármester bejelenti az értekezletnek, hogy a városi előadókkal feldolgoztatja az előterjesztett anyagot, — kijelenti, hogy az értekezletet állandósítani fogja, a megbeszélést havonkint öszszehívja, hogy a város fejlődése s a közönség érdekei céljából a maga részéről ennek révén is megtegyen mindent.. — Kinevezések: A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter előitterjesztésére a Kormányzó Ur ő Főméltósága vitéz Pellády Sándort a munkácsi m. kir. keresik. középiskola megbízott igazgatóját, továbbá Szepesváry Bélát a m. kir. áll. gimnázium megb. igazgatóját a VI. rangosztályba véglegesen kinevezte. — Vasárnapi istentiszteletek a munkácsi ref. templomban. Lelkészi szolgálatokat végzik: 9-kor Papp Béla, 10-kor dr. Bartha Tibor, 14.30- kor Bittó Zoltán. — Bibliaórák az Otthonban: hétfőin 19-kor férfiaknak, szerdán 18.30-kor leányoknak, csütörtökön 19-kor fiatalembereknek, pénteken asszonyoknak és férfiaknak 18 órai kezdettel. — Dr. Jankovich József egyháztanácsosi jubileuma. Dr. Jankovich József tanügyi főtanácsos, igazgatót meleg ünneplésben részesítette a munkácsi róm. kath. egyház 30 éves egyháztanácsosi működése alkalmából. Karácsony másodnapján a diákmisén mondott szentbeszédben emlékezett meg Sörös János esperes plébános a világi elnök működéséről, kérve a híveket, hogy az egyház érdekében dolgozó férfiakért ajánlják fel imáikat. A szentmise befejezése után az egyháztanács a plébánián díszgyűlést tartott. A gyűlésen elsőinek Sörös János esperes, egyházi elnök üdvözölte a jubiláns világi elnököt, meleg szavakkal méltatva a 30 év nagy munkáját, melynek kezdete a béke idejébe nyúlik vissza. Majd a 20 éves cseh megszálás nehéz idejét vázolta, mely időben a jubiláns a magyar zárdaiskola gondnoki teendőit látta el sok figyelemmel és körültekintéssel, s az ő gondos munkájának az eredménye, hogy az intézet ma is fennáll és működik. Ezután vitéz Simonkay Gyula, a Latorca R. T. vezérigazgatója üdvözölte Jankovichot a kegyúr és a munkácsi egyháztanács nevében, kérve őt, hogy értékes munkásságát továbbra is fejtse ki az egyház javára. Ezek után, dr. Jankovich József világi elnök mondott köszönetet, az elhangzott meleg üdvözletekért és visszapillantást vetett 30 éves működésére, kiemelve, hogy mindenkor az egyház érdekeit szem előtt tartva haladt kitűzött célja felé, amely úton olykor meg nem értésre is talált, sőt népszerűségét is veszélyeztetve látta, de az idő és a fejlemények őt teljesen igazolták. Szolgálatait továbbra is felajánlja az egyháznak és kéri az egyháztanács támogatását.. — A díszgyűlés ezzel végetért, utána Sörös János plébános látta vendégül az egyháztanácsot. — Tűzesetek, Szilveszter éjjelén a Latorca Rt. szerencsfalvi fűrésztelepének egy része leégett. — Beregváron az országút mentén álló egyik erdészház égett le a napokban, s a Beregszentmiklós mellett lévő egyik erdőrészen az erdei őrház gyűlt ki, s ez a tűz emberáldozatot is követelt, mert az erdőkerülő bennégett. A vizsgálat megndult. AZ ŐSLAKÓ 3. oldal