Az Őslakó, 1942. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-11 / 1. szám

Nagyfontosságú értekezlet Munkács fejlesztése érdekében Dr. Engelbrecht István polgár­­­­mester, dr. Erdei József miniszteri­­ titkár, a város pénzügyi ellenőre­­ felkérésére a munkácsi közületek vezetőit december 30-án , értekez­letre hívta össze, hogy megbeszél­jék a város érdekében álló kérdése­ket, s kezdeményezést tegyenek a városfejlesztés további munkája ja­vára. — A meghívottak szép szám­ban jelentek meg s az értekezletnek azok számára, kik szívügyüknek te­kintik Munkács boldogulását és fej­lődését, maradandó hatása volt. — Az értekezleten több komoly és ér­tékes kérdést vetettek fel, tisztán a városvezetéstől, a városi ügyosztá­lyok dolgoz­ni akarásától függ, hogy mi fog a megbeszéltekből megvaló­sulni.­­ Az értekezlet egyhangúan állást foglalt amellett az elgondolás mellett, hogy meg kell alakítani Munkács Barátainak Szövetségét,­­ mely mind itt helyben, mind Buda­­­­pesten minden vonatkozásban a vá­ros érdekeit szolgálva, a városveze­téssel együttműködve, arra lenne hi­vatott, hogy Munkács jó hírét, érté­kelését és fejlődését biztosítsa. Az értekezlet megnyitása után dr. Eddei József előadta, hogy terv­be van véve a villanytelep és az OTI székház közti telken egy olyan háromemeletes bérház építése, mely­nek alagsorában és földszintjén egy városi gőz- és kádfürdő nyerne el­helyezést. Keresik lehetőségét an­nak, hogy miként építsen a város bérházat a Kossuth utca 1. szám alatti telkén (a »régi gimnázium« épületének helyén). Szükséges hogy a város úttesteinek megfelelő burko­lattal való ellátása minél nagyobb mértékben folytatódjék. A további­akban a kisebb, de a város tisztasá­gát és modernizálását jelentő terve­ket ismertette. Eddei József dr. után elsőnek R. Vozáry Aladár szólalt fel, ki mindenek előtt köszönetet mondott a pénzügyi ellenőrnek azért, a nagy és teljes sikerű munkásságért, mely­nek révén a csehek után lehetetlen anyagi helyzetben maradt város két év alatt olyan körülmények közé került, hogy már nagyobbszabású építkezéseket is tett, hogy a pót­adó 800 százalékról 100 százalék körülire szállott, le. — Az előter­jesztett kérdésekkel kapcsolatban R. Vozáry Aladár a következő meg­jegyzéseket tette: — A város­vezetés és a képvi­selőtestület, valamint a város közön­sége között egy sajnálatos távolság, eltávolodás van, — ez ,a közönség részéről bizalmatlanságot szül a vá­rosvezetéssel szemben, — módot kell adni a képviselőtestületi tagok­nak, hogy közelebbről és közvetle­nebbül megismerkedjenek a város­vezetés különböző kérdéseivel, a városházi ügyekkel, — módot kell adni a közönségnek, hogy panaszát, kívánságait (panaszok, panaszláda, fogadás révén) közölhesse a város­­vezetéssel, — a polgármesternek több időt és lehetőséget kell talál­nia arra, hogy a közönséggel közvet­lenebbül és többet foglalkozzon. — Munkács város életének, ese­ményeinek nincs kedvező visszhang­ja a budapesti sajtóban. Munkács megint Magyarország legrosszabb hí­­rű városa kezd lenni. Feltétlenül biztosítani kell tehát azt, hogy Mun­kács megtartsa a­­cseh megszállás alatti renomméját, ne halványuljon, el történelmi patinája, hogy helye­sen ismert és értékelt legyen az or­szág közvéleménye előtt. A város vezetésének meg kell tehát szervez­ni a sajtószolgálatot, azonkívül pe­dig egy megfelelő, jól megírt leírást kell adni városunk múltjáról, életé­ről. — Ennek az érdekében máris meg kell alakítani Munkács Barátai­nak Szövetségét, Bertók Béla püs­pökkel, vitéz Simonkay Gyula ve­zérigazgatóval, a polgármesterrel az élen, a szövetségnek munkába kell kezdenie, hogy pótolják az utóbbi években elmulasztottakat. — Nem szabad tovább halasz­tani a kis világháború munkácsi hősi halottai, a­­volt két háziezred em­lékművének felállítását, a cseh rab­ság alóli felszabadulás nagy napját megörökítő emléktábla készítteté­sét. A Legutóbbi nyár folyamán azt kellett megállapítani, hogy Munkács köztisztaság szempontjából vissza­fejlődött. Piszkosabbak voltak az ut­cák, a gyalogjárók, nagyszámban az üzletiek is, mint voltak a felszabadu­lás utáni első két évben. A városi tiszti főorvosi hivatalnak a köz­egészségügyi és köztisztasági razzi­ákat szüneteltetni egy napra sem szabad.­­ A megrongált,­ megko­pott házak tatarozását erőszakolni kell a jobbmódú háztulajdonosoknál. — Folytatni kell a kiskockaköves útburkolást, legalább a város köz­ponti­­részein, valamint a csatorná­zás további építését. (Egyenesen botrányos, hogy a Nyomorék Gyer­mekek Otthona körül nincs csator­názás, ezért a kórház belgyógyászati épületre nagy esőzések idején föld­szintjén víz alatt áll). — A mellék­utcákban, felként a Latorca-Zsidó utcában a házak külsejét­, belsejét, udvarát­ tekintve tűrhetetlen álla­potok vannak. (Másutt is! Szedő). — A város fejlődését és szépí­tését mindenek előtt az biztosítaná, ha lebontanák a Csillag sarkot, s e részen új szálló és kávéház épületet emelnének. A Schönborn grófi csa­lád mindig jóindulattal viseltetett Munkács iránt, fel kell tehát kérni Schönborn György grófot és Tréger László igazgatót, hogy ezt a régen tervbe vett, építkezést mielőbb va­lósítsák meg. — A Latorca rt. most majdnem teljes egészében magyar kézben van. Sajnos, nem látjuk, hogy a központi, budapesti igazgatóság Munkács vá­rossal s az uradalom területének vi­dékével sokat törődne. Még csak igen gyenge hangok szólnak arról, hogy építkezéseket terveznek majd Munkácson. A Latorca rt.-nek fel­adata elsősorban az legyen, hogy ke­resetét, hasznát, mely különösen nagy a mostani időkben, e vidék fej­lesztése, iparosítása, kultúrálása és magyarosítása érdekében gyümöl­­csöztesse. A Latorca rt. az itt szer­zett jövedelmét itt költse el, itt fek­tesse be a lakosságnak munkát s kenyeret adó új vállalkozások alapí­tásával, ne távoli megyékben vásá­roljon újabb földbirtokokat. Munkács város, ha kell, forduljon a kormány­hoz magához, azt kérve, hogy a La­torca rt. vezetésének ilyen irányban adjon utasítást. Azért­ is szegény Munkács város magyar közönsége, a magyar vidék lakossága, mert a Latorca rt. hibás politikája folytán is, nincs elég munkaalkalma, s ke­nyérkereseti lehetősége. — Munkács magyarsága számban és anyagiak­­ban nagy veszteséget szenvedett a megszállás alatt. S azóta még nem tudott megerősödni, nincs jobbmódu magyar s keresztény középosztálya. Ennek a rétegnek megteremtését és megerősödését kell biztosítani. — Ha anyagiakban nincs is meg a lehetősége annak ma, hogy a Nagy- Mun­kács megteremtődjék, mert hi­szen Oroszvéget, Várpalánkát, Pod­­her­inget, Klastromalját nincs miből a háborús viszonyok között városi kultúrnívóra emelni, de mindent el kell követni annak érdekében, hogy Mukács önálló törvényhatóságú jo­gú vá­rossá legyen, ennek révén gyorsabb, a helyi viszonyokhoz job­ban alkalmazkodó, a város magyar jellege számára több eredményt biztosító kormányzás,a, Bertók Béla mindenben helyes­li R. Vozáry Aladár felszólalását és elgondolásait. Szerinte a felvetett gondolatokat a város illetékes ügy­osztályai dolgozzák fel, és tegyenek javaslatot a megvalósítás lehetősé­gére nézve. Mindenekelőtt állandó­sítani kell az értekezleteket és meg­beszéléseket, valóban meg kell moz­dulni Munkács érdekében. Szüksé­gesnek tartja azt is, hogy a város közönségének lehetőség adassék a kívánságok és panaszok előterjesz­tésére.­­ Tréger László igazgató beje­lenti, hogy a Schönborn maradék­birtokok vezetése Schönborn György gróf rendelkezése alapján napiren­den tartja a Csillag-sarok építésé­nek ügyét, csak nem mernek ma be­lekezdeni az építkezésbe, mert a különböző építési anyagok hiánya miatt nem tudnának úgy építtetni, mint azt szeretnék. Köhler Jánosnak, ,a Nemzet Bank helyi fiókja főnökének azt a bejelentését, hogy már szinte mun­kácsi lokálpatrióta lett, örömmel fogadják az értekezlet ősmunkácsi tagjai. Köhler János nagyon helye­sen a városi bérkocsik lehetetlen külsejére, rozoga voltára hívja fel a figyelmet s nem csodálja, ha azokat meglátva, a Munkácsra érkezőnek igen rossz a benyomása a városról. —­ Varga Péter dr. kórház igazgató musichwn­­­na hímek — A vízkereszti csata emléke. Munkács megyei város magyarsága méltó keretek között ünnepelte meg 1939 január 6-ának harmadik évfor­dulóját. Az erős hideg dacára nagy tömeg jelenlétében emlékezett meg az elesett hősökről, és emléktáblá­jukra koszorút helyezett. Az ünnepi beszédet Szántó László mondotta. Majd Muszics Haszán bég, a derék és hős »rongyos« beszélt, idegen ak­centussal, de igaz magyar szívvel. A hatóságok, testületek és egyesü­letek összesen 15 koszorút helyez­tek el s a megható ünnepély a Him­nusz hangjaival ért véget. Utána díszfelvonulás volt a Főtéren, a hon­véd hadosztály képviselője Serly Károly m. kir. ezredes előtt. — Kitüntetés. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága elrendelte, hogy dr. Weis István egyetemi nyilvános ren­des tanárnak újbóli elismerése tud­­­­tut­ adassék a közellátási államtit­kári tisztében kifejtett rendkívüli munkásságáért. — Dr. Weis István kitüntetése Munkácson, mely ezt a kiváló embert nagy részben a ma­gáénak tekinti, nagy örömet keltett. — Péchy Szabolcs főispán a munkácsi járásban Péchy György főszolgabíró révén a szegény isko­lás gyermekek között száz pár csiz­mát osztatott ki. — Fekésházy Zoltán, Bereg vár­megye alispánja — munkanaplója tanúsága szerint — az 1941. évben a felek számára beosztott időiben több, mint 3800 hozzáfordulót foga­dott. Ez a nagy szám nemcsak azt mutatja, hogy ebben a tekintetben is milyen elfoglalt ember alispá­nunk, hanem azt is, hogy a közön­ség részéről milyen bizalomnak ör­vend. — Köszönet. R. Vozáry Aladár orsz. gyűl. képviselő ezúton mond hálás köszönetet mindazoknak, akik­­ az új esztendő alkalmából jókívánsá­gukat kifejező soraikkal felkeres­ték. — A hivatalos lap december 23.-i száma közölte azt a rendeletet, mely megengedte, hogy a villamos­művek az eddigi egységárakhoz fel­­árat számítsanak fel. Hrabár Vaszil, ki a magyarosított nevű PRE-nek még igazgatója, a Kárpáti Híradó újévi számában jelenti be az áreme­lést, mely szerinte nem terheli meg a közönséget erősen. Ebben a nyi­latkozatban Eperjesy József, a tár­saság ezidőszerinti elnöke is ismer­tette azt a körülményt, hogy a prá­gai cseh Kolben-Danek cég, mely a PRE részvényt­öbbségét birtokolta, a maga pakettjét eladta egy leipzigi cégnek. — Reméljük, hogy a rész­vénytöbbség tulajdonosában történt változás nem fogja befolyásolni a társaságnak a magyar érdekek ja­vára való már megkezdett átállítá­sát. — 1.000.— P. óvadékkal fűsze­res szakmában jártas keresztény nő állást keres. Iparral is rendelkezik. Cím: a kiadóban. főorvos mindenekelőtt a Kórház ut­ca útburkolatának megépítését­ ké­ri és a­­kórházzal kapcsolatban ad tájékoztatót. Goda László, a kultúrmérnöki hivat­al vezetője szükségesnek tart­ja, hogy a város­rendezési terv jóvá­hagyassák és annak alapján történ­jék programmszerűen a város fej­lesztése, átalakítása. Közli az érte­kezlettel, hogy a Latorcának a vá­ros felé eső szabályozott oldalán a cseh kőépítkezés sok helyen már­is meglazult. Wald Leó Árpád, dr. Székely Ákos főügyész hozzászólása után dr. Engelbrecht István polgármester bejelenti az értekezletnek, hogy a városi előadókkal feldolgoztatja az előterjesztett anyagot, — kijelenti, hogy az értekezletet állandósítani fogja, a megbeszélést havonkint ösz­­szehívja, hogy a város fejlődése s a közönség­­ érdekei céljából a maga részéről ennek révén is megtegyen mindent.. — Kinevezések: A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter előitter­­jesztésére a Kormányzó Ur ő Fő­méltósága vitéz Pellády Sándort a munkácsi m. kir. keresik. középisko­la megbízott­ igazgatóját, továbbá Szepesváry Bélát a m. kir. áll. gim­názium megb. igazgatóját a VI. rang­osztályba véglegesen kinevezte. — Vasárnapi istentiszteletek a munkácsi ref. templomban. Lelkészi szolgálatokat végzik: 9-kor Papp Béla, 10-kor dr. Bartha Tibor, 14.30- kor Bittó Zoltán. — Bibliaórák az Otthonban: hétfőin 19-kor férfiak­nak, szerdán 18.30-kor leányoknak, csütörtökön 19-kor fiatalemberek­nek, pénteken asszonyoknak és fér­fiaknak 18 órai kezdettel. — Dr. Jankovich József egyház­tanácsosi jubileuma. Dr. Jankovich József tanügyi főtanácsos, igazgatót meleg ünneplésben részesítette a­­ munkácsi róm. kath. egyház 30 éves egyháztanácsosi működése alkalmá­ból. Karácsony másodnapján a diák­misén mondott szentbeszédben em­lékezett meg Sörös János esperes plébános a világi elnök működésé­ről, kérve a híveket, hogy az egy­ház érdekében dolgozó férfiakért ajánlják fel imáikat.­­ A szentmise befejezése után az egyháztanács a plébánián díszgyűlést tartott. A gyűlésen elsőinek Sörös János espe­res, egyházi elnök üdvözölte a jubi­láns világi elnököt, meleg szavakkal­­ méltatva a 30 év nagy munkáját,­­ melynek kezdete a béke idejébe nyúlik vissza. Majd a 20 éves cseh megszálás nehéz idejét vázolta, mely időben a jubiláns a magyar zár­daiskola gondnoki teendőit látta el sok figyelemmel és körültekintés­sel, s az ő gondos munkájának az eredménye, hogy az intézet ma is fennáll és működik. Ezután vitéz Si­monkay Gyula, a Latorca R. T. ve­zérigazgatója üdvözölte Jankovichot a kegyúr és a munkácsi egyházta­nács nevében, kérve őt, hogy érté­kes munkásságát továbbra is fejtse ki az egyház javára. Ezek után, dr. Jankovich József világi elnök mon­dott köszönetet, az elhangzott meleg üdvözletekért és visszapillantást ve­tett 30 éves működésére, kiemelve, hogy mindenkor az egyház érdekeit szem előtt tartva haladt kitűzött cél­ja felé, amely úton olykor meg nem értésre is talált­, sőt népszerűségét is veszélyeztetve látta, de az idő és a fejlemények őt teljesen igazolták. Szolgálatait továbbra is felajánlja az egyháznak és kéri az egyháztanács támogatását.. — A díszgyűlés ezzel végetért, utána Sörös János plébá­nos látta vendégül az egyháztaná­csot. — Tűzesetek, Szilveszter éjje­lén a Latorca Rt. szerencsfalvi fű­résztelepének egy része leégett. — Beregváron az országút mentén ál­ló egyik erdészház égett le a na­­pokban, s a Beregszentmiklós mel­lett lévő egyik erdőrészen az erdei őrház gyűlt ki, s ez a tűz emberál­­­­dozatot is követelt, mert az erdő­kerülő bennégett. A vizsgálat meg­­­­­ndult. AZ ŐSLAKÓ 3. oldal

Next