Bereg, 1883. (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-09-16 / 38. szám
38. szám. Beregszász, 1883. szeptember Ifi. iX-ik évfolyam. 1 Előfizetési díjak: T Egész évre................4 frt.díj K! Félévre....................2 írt. g} j|n Negyed évre .... I frt. X V Bereg- és Ugocsamegyei nép- [x ||1 tanítóknak s községeknek egész [§1 évre, előre beküldve 2 frt 50 kr. rgj ›~›‹ ------ ›"›» W Szerkesztőség : Hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: [|] Beregszász, Namény utcza 453. X Kiadóhivatal: gjV Hova az előfizetési és hirdetési gj díjak s reklamátiók intézendők: [|] Nagy Lajos és Sallay Gyula ||] ||i könyvnyomdája. TARSADAIKHX ÉS MEGYEI KXivMKY XXKYXKAP. BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK, A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK, A MEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ-EGYLETNEK és A MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MLGJKIAAlii MIUDEH 'VASÁRNAP REGGEL. J Hivatalos hirdetési díjak : !$ 1 nyugta bélyeggel s igazolólappal (§i ] egyszeri közlésért: (1) ] 100 szóig . . 1 frt 40 kr. g] j 200 szóig . . 2 frt. 40 kr. [ Magán hirdetések'. f £ 50 szóig . . 1 frt 80 kr. $§i} £100 szóig . . 1 frt 30 kr. %$. £200 szóig . . 2 frt 30 kr. Hirdetések s a nyilttérbere szánt közlemények készpénz ^ 1 fizetés mellett fogadtatnak el $ i — és Nyikttér sora 20 kr. ^ 1 Egyes szám 10 kr. ifi Megyei hivatalos közlemény. 58. e. b. sz. A Beregmegye területén találtató erdőkre vonatkozó „nyilvántartási törzskönyv“ a nagy méltóságú földművelési-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumtól leérkezvén, a megyei alispánt igtató hivatalnál f. évi szeptember 1-től ugyanazon hó 30-ig terjedő időre közszemlére kitétetett. Ezen törzskönyvnek törvényes czélja az, hogy az abban egyes erdőbirtokoknak az 1879. XXXI. csikkben meghatározott csoportok szerint jelesül a talaj (véderdő, futó homok, feltétlen és nem feltétlen erdő talaj) és a tulajdonjogi minőség (állami, községi, egyházi, hitbizományi, alapítványi, közbirtokossági, magánerdők stb.) szerint elkülönített térfogatára vonatkozó adatokat feltüntesse és mint ilyen az erdő birtokosokkal szemben alkalmazandó törvényes rendelkezéseknél irányadóul szolgáljon. Ezekből a kérdés alatti törzskönyvnek fontossága az erdő birtokosokra nézve kétségtelen s különösen jelentékenynyé válik a törvénynek a véderdőkre vonatkozó amaz intézkedése folytán, mely szerint az ilyenekül megállapított és bekönyvelt erdők teljes adómentességben vagy a viszonyokhoz képest adókedvezményben részesülnek. Felhivatnak ennélfogva az erdőbirtokosok, hogy a törzskönyvet a fent leírt helyen mielőbb tekintsék meg s amennyiben az abban foglalt adatok tekintetében valamely kiigazítást, változtatást vagy módosítást igényelhetni vélnek, vagy amennyiben birtokaik abban kitüntetve nem volnának, ide vonatkozó felszólamlásaikat e bizottsághoz legkésőbb az. évi szeptember hó 30-ik napjáig annyival inkább adják be, mert különben azok ezen határidő lejárta után többé tekintetbe vétetni nem fognak. Kelt a beregmegyei erdészeti bizottságnál Beregszászban, 1883. évi augusztus 29-én. Az erdészeti bizottság. Alakítsunk községi triumvirátusokat! (Tanítók, papok és jegyzők figyelmébe.) Amióta a közokt. minister úr kiadta ama nagy horderejű rendeletét, mely szerint minden áron oda kell hatni, hogy népünknél — a már nagyon is elterjedt, s úgy szellemi, mint anyagi tekintetben szomorú következményeket maga után vonó pálinkaivás — egyelőre legalább korlátoztassék; azóta számosan kiséreltek meg utakat és módokat mutatni arra nézve, hogy hogyan lehetne a népet ezen — szellemét és vagyonát tönkre tevő s csakis a zsidó javát előmozdító — aljas bűnről leszoktatni, s odahatni, hogy az a szerencsétlen nép, mely áldozatul esett a pálinka csábjainak — végre belássa önnönmaga, hogy a mértéktelen pálinkaivás útja igen sikamlós, s a szerencsétlen, ki rajta elindult, csakhamar nyakát szegi, tönkreteszi mindenét, családját pedig a legborzasztóbb nyomor áldozatául dobja.. . De valamint a miniszteri rendelet, azonképen az e kérdést fejtegetők is majdnem kivétel nélkül a tanítóra ruházzák ama — következményeiben igen fontos és magasztos tisztet, hogy igyekezzék ő, mint „néptanító“ odahatni, hogy az iszákosság, e rut bűn — korlátoztassék... Tagadhatatlan, hogy egyedül a népneveléstől várható csak e ragályos baj gyökeres orvoslása, s csak is az lesz képes teljes győzelmet aratni ezen a téren is az erkölcsi érzület mentős nagyobb mérvű plántálásával... Az is tagadhatatlan, hogy a népnevelés majdnem kizárólag a tanító kezébe van letéve, agy ő van hivatva e bajt is orvosolni... Hiszen maga a miniszteri rendelet is azt mondja: „A tanító feladata már az iskolában megmagyarázni a gyermekeknek, mily szomorú következményei vannak a pálinkaivásnak; az emberi szervezetre mily rombolólag, az emberi szellemre mily butítólag hat ez italnak élvezete, különösen a túlságos veleélés. Sőt elég alkalma van a tanítónak magával a néppel való soknemű érintkezéseiben a felnőtteket is ez irányban oktatni és inteni.“ És ez mind szent igaz. Alkalom van elég, sokat, nagyon sokat lehetne tenni, csodákat művelni e téren is, ha — — — — egy bibéje nem volna a dolognak,. Hacsak kissé is figyelmünkre méltatjuk a mindennapi életet, s onnan merítjük tapasztalatainkat, melyek után indulhatunk, csakhamar azon megyőződésre jutunk, hogy bizony — bizony a legügybuzgóbb tanító is édes keveset tehet e téren, még akor is, ha a nép boldogulását, jólétét szintén szívén viselő felnőttek tanítója — a pap — is hozzá csatlakozik, s ketten dolgoznak egy kézre... Miért ?... A feleletet a mindennapi tapasztalat adja meg. . A tanító tulajdonképeni szereplése csakis iskolájába szorul. Ott a legőszintébb jóakarattal, egészen áthatva ama gondolattól, hogy hazafias érdemet szerez mindannyiszor, valahányszor az iszákosság ellen szót emel, fog hozzá a pálinkaivás veszélyeinek ecseteléséhez. Elmondja, hogy a pálinkát ivó ember a legszerencsétlenebb valamennyi teremtmények között, mert a mértéktelen pálinkaivás által megfosztja magát emberi méltóságától, megrontja, megmérgezi vérét, mely szomorú örökségül átszáll szellemszegény, törpe utódaira, vagyonát tönkre teszi, családját koldusbotra juttatja, s maga a társadalom szemetjévé, salakjává lesz, aki nem érdemes arra, hogy „ember“-nek neveztessék... Elbeszéléseit életből merített példákkal is illusztrálja... Tanítványai tátott szájjal hallgatják végig a pálinkaivás borzalmas következményeit s fogadást tesznek magukban, hogy — ha igaz az, mit tanítójuk mond — bizony ők rá se néznek soha a pálinkára... A kívánt hatás tehát el van érve. A tanító önnönmagával meg lehet elégedve... s büszke önérzettel tekint a jövőbe, mely az általa óhajtott eredményt leszen meghozandó... S mit gondolnak, mi lesz a tanitó jutalma, ügybuzgó fáradozásáért?... Tekintélyének alább szállása... ..gén, igy tanítja a tapasztalat... S hogyan történhetik az?... Hát bizony nagyon egyszerűen. A gyermek hazamegy az iskolából s az apját épen a pálinkás bütykös mellett találja. A páinka láttára eszébe jutnak tanítója szavai, s elmondja az apjának, hogy mit beszélt a tanító bácsi a pálinkáról az iskolában... Az apa végig hallgatja a kicsi előadását, s azzal főzi le: „bizony bolond a te tanitód, gyermekem, ha ilyet beszél — mondd meg neki hogy én mondtam, én, aki nagyapja lehetnék“ — s azután telebeszéli a gyermek fejét annyira az ő saját „pálinka melletti“ érveivel, hogy a gyermek kis habozás után csakugyan elhiszi, s még maga is hörpint a fiaskóból — hisz az apja mondja, hogy nagyon jó az a giliszták ellen. Az ilyen gyermek előtt aztán hiába beszél a tanító a pálinkaivás ellen , nem hisz ez többé neki, csak az apjának, mert az okosabb a tanítónál, az nem szokott olyan nagyokat füllenteni, mint a tanító bácsi. Ez a bibi... (Vége köv.) A munkácsi háziipar-kiállítás után. (Vége.) A másik oldalon German Ferencz igen okszerű berendezéssel kiállított Dzierzon-kasa mellett az iskolák és a beregszászi börtönkosár kiállítása foglal helyet. A munkácsi és beregszászi szatyor olyan keletnek örvend, hogy az ügyes kosárfonó tanítónő azon tusul, miért nem hozott többet, pedig a tárczája színig tele pénzzel s a kir. ügyészség árusa másodnap reggel eladja minden tárgyát s estére alig egy pár értéktelen tárgy marad e legjobban túltömött teremben. E teremben van kiállítva a Margit-forrás nagy elterjedettségnek örvendő kitűnő gyógyvize is, mig mellette egy asztalkán a hársfalvi gyógykút vize foglal helyet. Az utczára néző két terem a női kézi munka szebbnél-szebb példányaival van zsúfolásig megrakva. A belső terem ablakán meglepő szép példányait a tapló-munkáknak állította ki Gáthy Albertné. Remek divány-párna, fali kosarak, képkeretek stb. vannak ott elhelyezve, mig az ellenkező oldalon nagy fali szőnyeg (taplóból) ékeskedik. E tárgyak, pár kivételével, melyek nem valának eladók , mind elkeltek, s a kiállító úrnő 5 irtot ajándékozott az eladási árból az árvaházi alap javára Ha a munkácsi nők ezen iparágat felkarolják, még taplóból építjük fel az árvaházat. — A jószívű adakozót áldja meg az Isten! A falat a munkácsi irgalmas nővérek bámulatot keltő kézi munkái foglalják el, mig attól jobbra Rothman Mariska k. a. gyönyörű hímzett vászonnemüi foglalnak helyet, melyekhez csatlakozik szépségben és ízléses választókban Mrozek Zseni és Fromhold Paula k. a. fehér és vászonnemű kiállítása. — Az asztalokon a beregszászi és munkácsi polg. leányiskolák mellett szervezett ipariskolák munkái foglalnak helyet. Szép munkák, mindenütt feltüntetve a fokozatos haladást. Majd a munkácsi községi iskola 100 pár harisnyával nyitja meg a sort, mely intézet tárgyainak folytatása a másik teremben is nagy helyet foglal el, pedig az alsóbb osztályok munkái csak részben vannak kiállítva. Ahol oly haladást tettek a növendékek a női kézi munkában, mint itt, oda bizony örömmel küldhetik a szülök gyermekeiket. Sarkadi Róza, Gyirák Jolán, Viktor Paula, Baternay Attila remek fehér tierat hímzései általános bámulatot rejtenek, míg nagy tetszésben részesül Buzáth Károlyné, Barkács Edéné, Hornoch Alajosné és Szeles Elekné házi vászon kiállítása is. Bazilovich Hermin hímzett vászonnemüi, valamint fűzdtbnév nagysága által kiállított hímzett munkák, Weisz Julianna, Rózner Záli, Meisels Markné fehér hímzései köztetszésben részesülnek, s igen sok nézője akad a Birkácsné által kiállított szőnyegnek is. Podhorszky Gabriella egy pár darab munkáját az itéletképes nők a kiállítás legmüvészibb kivitelű és szépségű tárgyának nyilvánították; mig köztetszésben részesült s egy darabig elkelt Orlovszky Istvánnénak ludtollakból készült müvirágja s Laskó Anna préselt virággal diszitett levéllapirjai egészen szokatlan újdonságot képeztek. Balázsy Juliska oki. ipartanitónő minta szalagjai fokozatosan tüntették fel a női kézi munka különböző fajait s közfigyelmet keltettek, ha volna egy nagyobb jutalom, e sorok írója e tárgyakat tüntetne ki első helyen, mert a női munkák terén sokszor túlhajtott s az ízlés rovására menő túlzásnak itt semmi nyoma. Novák Erzsike aranyszálakkal himzett könyve e téren valódi műremek, valamint Meisels Jánosné csengő szalagja, Jászay Hermin himzett karszéke a finomult ízlésnek igen szép tárgyai. Ki győzné itt mind elszámlálni a szebbnél-szebb tárgyakat?.Érveket kellene összeírni, hogy minden tárgyat kellően méltányolhassunk. A munkácsi faipar-iskola tárgyai majd egy termet, foglaltak el. A játékszerek, de különösebben a háztartáshoz szükséges famunkák hihetetlen olcsó áruk mellett a legnagyobb kelendőségnek örvendettek. Tartózkodunk a szigorú ítéletmondástól, hiszen egy pár év alatt elég