Görög katolikus szemle, 1942. január-június (1. (14.) évfolyam, 1-21. szám)
1942-01-01 / 1-2. szám
4 Görögkatolikus Szemle Meghívó. A Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetsége 1942. február 12 én, csütörtökön este 6 órakor, a Szövetség Budapesten, VII., Hernád u. 3. szám alatti helyiségében igazgatósági ülést, tart, amelyre az igazgatóság tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető igazgatói jelentés az 1940—41. évről. 3. Pénztárnoki jelentés az 1940—41. évről. 4. A közgyűlés előkészítése. 5. Erdélyi kérdés. 6. Esetleges indítványok. Budapest, 1942. január 22. Dr. doroghi Farkas Ákos szfv. tanácsnok, a MAGOSz elnöke. e nően szerepelt és sok méltán megérdemelt tapsot kapott. A műsor kiemelkedő pontja Dr. Danilovics Pál rendkívüli követ és megh. miniszter mély gondolatokban gazdag ünnepi beszéde volt. Danilovics Pál az országgyarapodással kapcsolatban a nemzeti és vallási élet nagy kérdéseit fejtegette. Beszéde elején vázolta azt a kényszerhelyzetet, amelyben Magyarország a világháború szerencsétlen kimenetele után a trianoni szerződést aláírta és törvénybe cikkelyezte. A nemzetgyűlés már a becikkelyező törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kifejezést adott annak az erős hitének, hogy „a ma uralkodó szenvedélyek lecsillapodtával beálló jobb belátás utat fog nyitni a békekötés neve alatt elkövetett égbekiáltó igazságtalanság jóvátételéhez." És valóban alig telt el egy fél emberöltő, amikor Szent István király évében kezdetét vette a területvisszaszerzés. Beszédében ezután részletesebben foglalkozott azokkal a dátumokkal, amelyekhez a területvisszacsatolások fűződnek s azoknak mindegyikéből figyelemreméltó gondolatokat és következtetéseket szűrt le. A Szent Koronához visszacsatolt területek közül a kárpátaljai és az erdélyi területeken élnek nagyobb számmal görögkatolikusok, akiknek száma azonban az idegen uralom ideje alatt lényegesen csökkent. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a vallásuktól elszakadt volt görögkatolikusok, most a területvisszacsatolások után vissza fognak térni ősi hitükhöz. Magyarországon, Kelet és Nyugat határán, erős görögkatolikusságra van szükség. A görögkatolikusokra ugyanis egyetemes katolikus szempontból is nagy hivatás vár, mert a keleti nemegyesültek milliói a görögkatolikus S az asztalra tette az almát. Theodosios atya mély megilletődéssel vette kezébe a gyönyörű gyümölcsöt. Most még szebb volt, mint másfél órával ezelőtt. Úgy látszik, sok kézen ment keresztül. Láthatóan sok kéz érintésétől és sejthetően sok szív melegétől lett fényesebb. S elgondolta, hogy az a pici piros alma másfél óra leforgása alatt hány lelket töltött el örömmel, boldogsággal, kezdve az övén. Mert az bizonyos, hogy sűrűn kellett gazdát változtatnia. Amilyen kívánatos, egy gazdánál sokáig nem maradhatott. Vagy azonnal tovább kellett ajándékozni, vagy meg kellett ízlelni. S az alma ismét itt van. Aranyló sárgasága azt látszik mondani, hogy az embernek lelke alapjában véve az aranynál is nemesebb; kívánatos pírossága pedig az örömről beszél, mely jószándékunk, jóakaratú cselekedeteink nyomán — ha még oly csekélyek is — kivirágzik mások lelkében. Theodosios atya alig tudta elnyomni a meghatottság kitörni készülő könnyeit. Erélyesen vágta a kalamárisba pennáját s a prédikáció kéziratának végére határozott vonásokkal írta oda: . . . Mert az igazi szeretet boldog ha adhat s boldog ha kaphat. És nem azt nézi, hogy mit ad s mit kap, hanem hogy hogyan ad s milyen lélekkel vesz. Asztalán pedig ott mosolygott a pici piros alma, mely rövid másfélóra alatt egy öreg kolostor minden lakójának lelkébe örömet vitt, boldogságot varázsolt, valláson át fognak visszatérni az Egyházba. A görögkatolikusokat még mindig nem ismerik eléggé, pedig történelmi tény, hogy hazánkban már több, mint ezer év előtt is otthonos volt a görög szertartás. A görögkatolikus gyermekek a magyar nemzeti érzést és az ősi szertartásokhoz való ragaszkodást már a bölcsőben örökségül kapják. Tanításuk, nevelésük úgy otthon, mint az iskolában tovább fejleszti lelkükben ezeket az érzéseket s biztosítja a görögkatolikus társadalom jövőjét. Utána az egyházközség énekkara ifj. Szemerszky János vezénylésével kitűnő technikával és lelkesedéssel adott elő egyházi és világi énekeket és a közönség elismerését vívta ki magának. Gyiraszin Mihály a V. P. K. tagja és Luttor Mária, a színművészeti akadémia tehetséges növendéke nagy hatással adtak elő hazafias költeményeket. Timkó Mihály Sik Sándor költeményeit Hergenrőder Miklós megzenésítésében mindenkit magával ragadó hatással adta elő. Művészi alakításban szerepeltek még: Szepes Alfréd C. F. B. hegedűn, Szalay Miklós zongorán, Hergenrőder Miklós zseniális komponista dirigált s az egyes számokat szellemes és kedves konferansszal fűszerezte Sárváry Marika. A teadélutánról azzal a kellemes érzéssel távoztak a jelen voltak, hogy: a mielőbbi viszontlátásra ! Az Erdélyi Bizottság Az Erdélyi Bizottság akciója, az erdélyi magyar görögkatolikusságnak magyar egyházi kormányzat alá való helyezése érdekében, mind hatalmasabb arányokban bontakozik ki. Az egyházközségek, egyesületek és magánosok tömegesen jelentik be csatlakozásaikat. A porcsalmai egyházközségov. 30 án tartott közgyűlésének 74 aláírással ellátott jegyzőkönyvéből idézzük: „. . . egyértelmű és egyhangú határozatunkkal kimondjuk az Erdélyi Bizottság akciójához való csatlakozásunkat s a lelkiismereti szabadság nevében mi is kérjük és követeljük erdélyi híttestvéreink számára annak biztosítását, hogy görög katolikusok és magyarok maradhassunk.* A porcsalmai legényegylet és leányegylet 39 tagja aláírásával erősítette meg a nyilatkozatot, hogy „a megrendítő politikai hajszák és mesterkedések által szörnyű lelki válságba juttatott erdélyi óhitű magyar hittestvéreink támogatására létesült E. B. nemes akciójához egyöntetűen csatlakozunk s értük, megmentésükért harcolni és küzdeni valamennyien készen vagyunk s az igazság győzelméért imádkozunk." A polisalmai lelkész a fenti ievet és nyilatkozatot annak kijelentésével küldte be, hogy „a 12 ik órában alakult E. B. nemes munkásságához teljes és döntő sikert kívánunk és annak biztosítása érdekében minden áldozatos közreműködést készséggel vállalunk." A munkácsi egyházmegyéhez tartozó Tiszaújhelyről és Mátyfalváról 78 aláírással ellátott nyilatkozatot kaptunk: .......kijelentjük és aláírásunkkal megerősítve elhatározzuk, hogy a végsőkig küzdeni és harcolni fogunk erdélyi hittestvéreink és fajtestvéreink ősi hitéért és magyarságáért." Czizmár István lelkész kisérő iratában írja Magyarsóky Ferencnéhez: végtelen nagy örömmel, de egyszersmind összeszorult szívvel olvastam Nagys. Asszony „Vészharangot kongatok" c. közleményét . . . Örömmel olvastam azért, mert végre találtatott magyar hazánkban olyan személy, a Nagys. Asszony személyében, aki minket görögkatolikusokat, munkára szólít . . . Én mint pap, kész vagyok ezt a szent ügyet minden erőmmel támogatni, sőt ha kell, felettes Hatóságom engedélyével misszióba is kész vagyok menni." Buján ugyancsak nov. 3- án mondotta ki az egyh. k. képviselőtestület, a Kálóz, a Kalász, a Rózsafűzér társulat és az Oltáregylet 123 aláírással ellátott nyilatkozatban, hogy .......mély megilletődéssel veszünk tudomást erdélyi hit- és fajtestvéreink kétségbeeső helyzetéről ... kérjük és követeljük,hogy erdélyi hit és fajtestvéreink magyar gör. katolikus volta Krisztus egyházában intézményesen biztosíttassák. Tornyosgálca képviselőtestületének 26 tagja dec. 6-án kelt nyilatkozatában írta: . . . csatlakozásunkat jelentjük be az E. B. azon akciójához, hogy az egykoron a hajdúdorogi püspökséghez tartozott egyházközségek csatoltassanak vissza püspökségünkhöz, hogy ezáltal a tömeges aposztázia megszünhessék. A testvéreinkre erőszakolt hitehagyások az égbe kiáltanak jóvátételért. Az ő sebük nekünk is fáj. A nyilatkozathoz csatlakoztak az összes hitbuzgalmi egyesületek tagjai 85 aláírással. A hajdúböszörményiek dec. 7 én jelentették be csatlakozásukat 242 aláírással. ,Nem nézhetjük tétlenül, hogy erdélyi magyar hittestvéreink elvesszenek. Nem nyugodhatunk bele, hogy a 22 éves idegen uralom alatt rájuk kényszerített román nyelven imádják az Istent akkor, amikor hosszas elnyomatás után visszatértek az ősi hazához. Hazánkban minden nemzetiség szabadon használhatja apyanyelvét, csak az erdélyi magyar görögkatolikusok vannak megfosztva a magyar hazában magyarságuktól Kívánjuk, hogy adják vissza jogaikat híttestvéreinknek s csatoltassanak vissza a hajdúdorogi egyházmegye kebelébe. A hajdúböszörményi gór kát. Ifjúsági Egyesület bejelentette, hogy „tettrekész elhatározással csatlakozni kíván az Erdélyi Mozgalomhoz ... Az illetékes hivatalos tényezőket felkéri, hogy mentsék meg a pusztulástól erdélyi magyar görögkatolikus hittestvéreinket. Az Egek Urához imahadjárattal fordul, hogy az Erdélyben lakó magyar görögkatolikusság szenvedéseit megelégelve, adja vissza a tiszaháti magyar görögkatolikussággal való testvéri együvétartozás boldog örömét. Ezért fog dolgozni az egyesület minden tagja. A mi igazságunk győzelmében bízva, a pécsi Szűz Anya lábai elé alázatos bizalommal helyezzük kérésünket. Hitünkért, magyarságunkért, szertartásunkért kitartóan küzdünk, egy szóval, egy lélekkel a végső győzelemig." A Mária- Kongregáció tagjai megdöbbenve látják, hogy erdélyi gör. kath. magyar testvéreink az anyaországhoz való visszatérés után sem imádhatják Istent édes magyar anyanyelvükön. Buzgó imádságban kérik a B. Szűz közbenjárását a mozgalom sikeréhez. A további csatlakozásokat időrendben legközelebb közöljük. Erdélyből nagyon sok csatlakozás érkezett. Miként az E. B. előre bejelentette, ezeket sem a nyilvánosság elé nem viszik, sem a kérvényekhez nem csatolják. Nem akarja a Bizottság őket kellemetlenségeknek, megtorlásoknak kitenni. Az Erdélyi Bizottsághoz címzett küldeményeket ne a Gk. Szemle szerkesztőségéhez, hanem a Bizottság titkárához (dr. Magyarsóky Ferencné, Miskolc, Apponyi u. 51.) kell küldeni. 1942. január HÍREK Kedves olvasóinkat kérjük, hogy előfizetésüket s esetleges hátralékaikat a csatolt csekklapon küldjék be. Kinevezések: Dr. Gorondy-Novák Andor a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumban miniszteri osztályfőnökké; dr. Simon László a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban miniszteri tanácsossá; dr. ifj. Csepey Dénes, aki nemrég részesült előkelő kitüntetésben, II. oszt. követségi tanácsossá; dr. Hasskó Miklós beregszászi pénzügyigazgató helyettes p. ü. főtanácsossá neveztetett ki. Dr. Hegedűs József p. ü. tanácsosi címet és jelleget kapott. Tamás László m. kir. postatakarékpénztári főtisztet, a MAGOSz közkedvelt tevékeny pénztárnoka m. kir. postatakarékpénztári II. o. felügyelővé, dr. Margitics Gyula tanügyi fogalmazóvá neveztetett ki. Előléptetésben részesült kedves hittestvéreinknek őszinte örömmel gratulálunk. Halálozás. Dr. Vaszkó Endre ny. miniszteri tanácsos, a budai egyházközség világi elnöke, a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásának lelkes és kitartó munkája január 7 én hosszú szenvedés után elhunyt. — Papp Ágnes V. é. tanítójelölt, Papp György tornyospálcai esperes-lelkész leánya, — kinek kedves novellája éppen jelen számunkban olvasható — január 1- én rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Meghívó. A budai gor. kát, magyar egyházközség közhírré teszi, hogy az egyházközség képviselőtestületének megválasztása f. évi február hó - én d. e. 11 órakor (a budai Kath. Kör. nagytermében, II., Fő-u. 83.) az egyházközségi közgyűlés keretében fog megtörténni. A közgyűlésre a választókat ez után is meghívja az Egyházközség Elnöksége. A kiadásért felelős: Dr. Gróh István. Szalay-nyomda, Budapest, Kender u. 38