Kárpátalja, 1926 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1926-02-07 / 1. szám
I I. évfolyam, 1 szám Előfizetési ár: Egész évre 40 Ki, félévre 20 Ke., negyedévre 10 Ke., egy hónapra 4 Ki. Egyes szám ára 1 korona. Politikai, Gazdasági és Társadalmi Hetilap. Vasárnap, 1926. reimra Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: Uzhorod, Káptalan ucca 10. Kiadóhivatal : Dudinovics ucca 12. A Nyílt levél A „Kárpátalja“ tek. szerkesztőségének Helyben Örömmel vettem tudomásul a „Kárpátalja“ t. szerkesztőségének azon készségét, hogy munkájával a kath. világnézet alapján állva, a keresztény néppárt politikáját kívánja támogatni. A szerkesztőség felkérésére szívesen fejtem ki, hogy én miképen képzelem el e nemes vállalkozás gyakorlati kivitelét. Nem akarom bővebben magyarázni azt, hogy Podkarp Rusban becsületes keresztény és minden túlhajtó sovinizmustól ment politikára szükség van. Aki ismeri kis országunk népének felekezetek, nemzetiségek és osztályok .. P7P.rinti „ %7рНпаг>УпгІпіія:папі a? ’ö ö ‘ " У igazat ad nekem abban, hogy eddig itt a politikai pártok alapítói nem az összekötő, hanem a szétválasztó szempontokat keresték és emelték ki programmjukban. Nem is lehet a különféle érdekcsoportokat közös célok szolgálatába befogni ott, hol a politika vezető eszméi nemzetiségi, felekezeti avagy osztályérdekek egyoldalú hangoztatásában merülnek ki. Nem egy könnyen juthat nyugvó pontra az a politika, mely például egy felekezet érdekében a terror vadságától sem riad vissza, avagy ha egy nemzetiség érdekében más ajkú polgárok kultúrigényének letiprására vetemedik. Nem szolgálhatja az igazi konszolidációt az a politika sem, mely például a mezőgazdasági termelés érdekét az ipari munkásság megélhetési viszonyainak rovására emeli ki, avagy, ha a fizikai munkát végző munkásság a szellemi munka lebecsmérlését engedi meg magának. Eddig, sajnos, a politikai tevékenység nem irányult oly Programm felállítására, mely a különféle ellentétek letompítására és az egymástól mesterségesen eltávolított csoportok közelebb hozására alkalmas. Pedig az ilyen politika úgy az őslakosok, mint a nemzetközi helyzet megváltozása milytán hozzánk társult uj pernek__és ezeknek egymás kötti békés megértése érdekében feltétlenül szükséges. Hol van hát az a varázsige, mely társadalmi és politikai széttagoltságunkból megjelölhetné a helyes kivezető utat ? Most, amikor a szocialista elméletek napja leáldozóban van, amikor a társadalmi bajok okait a legkiválóbb sociológusok a keresztény világnézettől való eltávolodásban látják, ma egészségesebb politikai irányelvek keresése is az Üdvözítő azon örökérvényű kijelentéséhez vezet el, hogy ,,Nélkülem semmit sem tehettek“, mert „Én vagyok az út, az igazság és az élet“. Visszatérés az Evangéliumhoz, megvalósítása a Krisztus tanaiban lefektetett igazságosságnak, ez az az út, melyet a népek békéje és szabad fejlődése megkíván. Ez röviden a mi programmunk is: az Evangélium programmja a szeretet az igazságosság programmja. A szeretet kapcsával akarjuk összekötni Podkarpatska Rus ruszin népét, az itt lakó magyarsággal és többi népekkel, ugyanígy akarjuk hozzácsatolni kis országunkat a köztársaság többi országaihoz. Szem előtt tartjuk azt a keresztény erkölcsi elvet, mely azt mondja, hogy ,,nincs hatalmasság, hanem, csak az Istentől, melyek pedig vannak, Istentől rendeltettek’4. Ezért mi elitélünk minden, az állami hatalom, a törvényes rend elleni izgatást, annál is inkább, mert köztársaságunk demokratikus berendezkedése minden polgárnak egyenlő szabadságot, egyenlő jogokat biztosít. Jobb emberi életet akarunk biztosítani az eddig elhanyagolt ruszinnak, de ugyanakkor ki kell elégítenünk minden igazságos kultúrigényt a magyar kisebbséggel szemben. Jobb, tisztességesebb megélhetést nyújtani a vagyontalan munkásnak, de viszont túl nem terhelni azokat, kik becsületes igyekezetükkel némi vagyonra tettek szert. A magyarságtól a keresztény igazságszeretet nevében méltán elvárhatja a ruszin nép, hogy lássa be, mily nyomorba sodorta őt a múltak politikája, s hogy most teljes okkal kívánja jobb sorsának biztosítását, viszont a ruszin népnek számolni kell azzal a ténnyel, hogy azt a sok nyomort és szenvedést nem a magyar nép okozta, hanem a magyar kormánykörök önző politikája. Tehát azt akarjuk, hogy ne szervezkedjenek külön a ruszinok és külön a magyarok, külön a földmívesek és külön a munkások, mert hiszen egy azon ország polgárai, egy közös társadalom egyedei vagyunk és a keresztény világnézet bölcs igazságérzéke képes a társadalom minden rétegét kielégítő programmot nyújtani. Nem jelent ez a programm egyoldalú kedvezést a keresztényfelekezeteknek a nem keresztényekkel szemben, avagy az erősebb nemzeteknek kedvezést a gyengébbekkel szemben, mert hiszen a-keresztény emberbaráti szeretet egyetemes, a keresztény igazságosság nem ismer személy válogatást. • Ha a „Kárpátalja” szigorúan megtartja ezt a vezető eszmét, akkor P. Bus konszolidációja érdekében bizonyára eredményes munkát fog végezni. Ez a munka itt-ott gyalálást, esetleg erélyesebb beavatkozást is fog kívánni, azonban itt is mindig a használni akarás, az építés szándéka vezesse. Hirdesse az Igaasiy*f^Wiaj’e" az igazságot, szeresse az igazságot ! Mutasson rá minden visszaélésre, minden erőszakra bátran. Éljen a demokrácia szabadságával, de sohasem sülyedjen le a demagógia szabadosságához. Tartsa szem előtt a társadalmi béke legfőbb feltételét: a szolidaritást, melynek kifejlesztése elsősorban a hivatása magaslatán álló sajtó feladata, s mely csak ott képzelhető el, ahol a közönség az egyéni és családi érdekeken kívül más, magasabb elveket, erkölcsi szempontokat, társadalmi közérdeket is ismer. Ebben a nemes munkában a 1. szerkesztőségnek sok sikert kíván: Volosin Ágoston, képviselő. ver. A tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat nagy belső politikai pártküzdelmeket provokált. A pénzügyminiszter csak nagy nehezen tudta megtalálni a fedezetet arra a 700 millió koronára, melyet a javaslat megkíván. Ezen összeg kisebb felét az egyes minisztériumoknak kell megtakarítaniuk, másik nagyobb felét a cukor és szesz adó emelésével akarja a miniszter fedezni, úgy azonban, hogy a cukor forgalmi ára ne emelkedjék, hanem, hogy azt a gyárosok fizessék úgy is magas osztalékaikból. A javaslat első része az állami tisztviselők fizetéséről szól, a másik a tanítóság illetményeiről, a harmadik az összes vallásfelekezetek lelkészeinek kongruájáról intézkedik. Bár a papi kongrua emelése nagyon csekély, s mindössze csak 15 millió töbletet jelent az egész köztársaságra, s bár eddig minden fizetésrendezés kapcsán a kongrua is javult, mindennek dacára a kormányszocialisták műfelháborodással fogadták a kongrua rendezést és az egész törvényjavaslat megobstruálásával fenyegetőznek. Azonkívül a cukor- és szeszadó emelését is kifogásolják. És miért ? Ezek a pártok csak a zavarosban tudnak halászni, csak az elszegényedett nép szenvedélyeinek kihasználásából merítenek politikai tőkét. Ezért készek ők a fizetésjavaslat teljes megbuktatására is, csak hogy legyen bő anyagjuk a politikai demagógiára. A tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat A „Kultúra“ irodalmi társaság február hó 7-én délután 4 órakor a tanítóképző intézetben műsoros irodalmi délutánt rendez. A „Kultúra“ művész gárdája mindent el fog követni, hogy a legkényesebb ízlésű közönség is jól mulasson.