Ugocsa, 1887 (3. évfolyam, 14-19. szám)
1887-04-03 / 14. szám
nevetlen falusi határokban, mely összesen egy pár ezer holdra tehető. Nem vagyok mérnök, a kiviteli számításokba , felmérésekbe nem egyveledhetett, de annak megítélésébe, hogy egy vizet szabályozni mely után lehetne legczélszerűbben, 80 éves tapasztalataim alapján azt hiszem hozzászólhatok. A Turcz pataka kijővén a hegyek közzül, Te- Srebes végén, a vizek természetes hajlama szerint, mindig délnyugatnak törve beszakadván a Túr vizébe, csak a kápolna hegytől a turczi hegyig igen rövid vonalon kíván töltésezést, és már az ő vize a külömben is szabályozni szükséges Túr vizével együtt rendeződik. Ellenesetben ötét észak-nyugatnak természetellenesen a Hódos vizével egyesítve, kell a Fekete - Égerbe szorítani. Igen természetellenesen, mert az, míg a Szamosnak egy ága a Fekete Éger mocsárba folyt, abba ömlött bele. De továbbá a Batár folyómedre oly szűk, hogy ily nagy vízmennyiséget vezetni igen nagy ártér kihasításával is alig lesz képes teljesíteni, és a Fekete- Éger mocsár lecsapolását nagyba fogja nehezíteni. Sajnálattal kell nyilvánítanom, hogy ezen nevezetes ügyben, az új tervezetekből semmit nem tudtok, nem láttam, de nem is érintkezhettem senkivel. A péterfalusi meghívást azon estve kaptam, midőn már délelőtt ott kellett volna lennem, így elmaradtam. Megütköztem a halmii meghíváson, ily fontos ügyet, ennek tárgyalását egy pár délutáni órára szorítani, de ott láttam, hogy lehetett, mert csak tiltakoztunk a szabályozás ellen és egy párbeszédet meghalgattunk, azután széllyel oszlottunk. A nagy Széchenyi István fellépése idejében, a debreczeni, tokaji, polgári és pesti gyűléseken képviseltem megyémet, az elsőt debreczenii néhai Egri János alispánnal, azután magam. Vidékünknek nagy életkérdése ez, ha tervek készen állanak, azokat az érdekelteknek tudni látni szükséges, hogy komolyan hozzá lehessen szólani. Egy összejövetel minden áron s minél előbb vélekedésem szerint, ennek csak Szőllős a helye, mert ez megyei kérdés mindaddig, mig társulat nem alakul, a megyének kell területi ügyeit éber figyelemmel tartani s a kormánynál az érdekeltséget képviselni és elkövetni mindent, hogy kebelbeli birtokossai ezen kérdésbe kárt és rövidséget ne szenvedjenek. Melyikünk van arra fölhivatva, hogy ezen tárgyban gyűlést hívjon össze. Megyei kérdés ez uraim ! őrködni nem re publica detimenti capiát,“ a megyei testület fellépése minden áron hatásosabb, mint egy pár magánbirtokos fellépése a kormány előtt, kivált ezen ügyben fellépett befolyásos birtokosokkal szembe. Nagy-Tarna, 1887. márczius 29. Ráthonyi Lajos: 10 óra 49 perczkor este, a 212. számú vegyes vonat 10 óra 58 perczkor délelőtt, Lavocznéra érkezik a 204 sz. személyvonat 2 óra 52 perczkor reggel a 212 sz. vegyesvonat 5 óra 43 perckor délután, s itt mindkttő csatlakozik a Lemberg felé vezető cs. k. ősz. á. V. .kocsijával.Jövet. Lavecznéról indul a 203 számú személyvonat 1 óra 32 perczkor reggel, a 211 sz. vegyes vonat 11 óra 7 perczkor délelőtt s mindkettő Munkácsot érintve Bátyúra ér és pedig a 203 sz. személyvonat 5 óra 11 peczkor reggel, a 211 sz. v. v. 5 óra 25 perczkor, délután, hol úgy S. A. Ujhely, Szerencs, Kassa felé, mint Királyháza, I.-Sziget, Szatmár, Debreczen felé van csatlakozás. — A megyei árvaszék a t.-terebesi vagyontalan árvák között való kiosztás végett 10 frtot küldött Morvay Béla főszolgabirához, az u. rosztokai vagyontalan árvák részére pedig 5 írt Kalós Pál főszolgabíróhoz. Előbbi összeg a T.-Terebesen elhalt Gutman Sebestyén árvái gyámján, — az utóbbi pedig Melál György u. rosztokai lakos gyámon behajtott pénzbírság. — Királyi tanfelügyelőség által a tiszáninneni szolgabirói hivatalhoz intézett megkeresésekhez képest felhivatik e megye összes lakossága ha külmegyei tanítói okleveleket talált volna meg valaki, azokat vagy a szolgabirói vagy a kir. tanfelügyelői hivatalhoz bevinni lennének szívesek, mennyiben több távol lakó tanító és tanítónő oklevelét elvesztette. — Betöréses lopás. T.-Ujlakon f. hó 21-ére viradóra eddig még ismeretlen tettesek Vass János kereskedő és városi főbíró udvarán lévő raktárát feltörték s onnan mintegy юо frt értékű vasból készült gazdasági czikket loptak el. Bár a n.szőllősi csendőr őrs erélyes nyomozása folytán egyeseknél sikerült is egy pár ellopott tárgyat megtalálni, de mert ezen egyének a náluuk megtalált vas nemüeket előttük ismeretlen egyénektől vettnek állították, a valódi bűnöst eddig horogra keríteni nem sikerült. Valószínű azonban, miképp a tett elkövetője Takács János bujdosó betyár, kit már rég nyomoznak. — Járvány. Veszélyes forró láz ütött ki A.Karaszló községében, melyben számos egyén betegedett és halt meg. A körorvos figyelmét felhivjuk ez ismeretlen betegség megfigyelésére, vagy egészen is megszűnik, mire természetesen a beteg folytonosan gyengül, úgy, hogy lábaira sem tud állani. A kiürítés mindig gyakoribb és véresebb, míg végre az állatkák a betegség kitörése után néhány nappal elpusztulnak. Sőt olyanok is, melyeknél javulás állott be, nagy hajlandóságot mutatnak a viszszaesésre, de a kigyógyultak is fejlődésükben többnyire elmaradnak. Némely juhászatban e betegség éveken keresztül szedi áldozatait. Megakadályozni, vagyis megszüntetni csak úgy lehet, na az okokat sikerült kideríteni. Általánosságban a következőket szükséges szem előtt tartani: mindenekelőtt az apa- és anyaállatokat kell jól megválasztani, azaz csak erőteljes, jól táplált állatokat kell tenyésztésre alkalmazni; óvakodni kell egyszersmind a szűkebb körű rokontenyésztéstől, mert ez, ha közvetlenül nem is, de közvetve lehet oka e bajnak. Általában — különösen pedig a vemhesség alatt - jól és okszerűen kell az anyákat táplálni és közvetlenül a szülés előtt, valamint azután is egy ideig fehérjében szegényebb takarmányfélékkel kell őket tartani, nehogy tejük túlságos zsíros legyen. A bárányok meghűlését elkerülendő, az istálló célszerűbb berendezéséről kell gondoskodni, nehogy léghuzam érje őket; igen hideg időben az anyákat az istállóban kell itatni, vagy ha ez nem lehetséges, itatás után a bárányoktól elkülönítendők, addig t. i., míg bundájuk az istálló hőmérsékletét ismét felveszi. Szóval: oda kell törekedni, hogy a bárányok meghűléstől óva legyenek. Ami a gyógykezelést illeti, az először is nagyon sok bajjal jár, mert a bárányoknak — kivált ha sok beteg van — igen fárasztó és nehéz gyógyszert beadni; másodszor pedig nem is igen fizeti ki magát, mert nem redelkezünk olyan gyógyszerrel, amelytől csak némileg is biztos sikert várhatnánk. Legtöbb eredmény várható még az ópium- vagy pokolkő-oldattól. E szerek azonban csak ott és olyan mennyiségben alkalmazhatók, ahol és milyen mennyiségben a helyi viszonyokat ismerő szakember javasolja. Gyak. M. G. К— у В. HÍREK. — Felhívás. Tisztelettel fölkérjük lapunk azon előfizetőit, kik lapunkat továbbra is hajlandók megrendelni, hogy eziránt haladék nélkül intézkedjenek a dijak beküldésével, hogy a nyomatandó példányok száma felől tájékozva legyünk. A kiadóhivatal. -- Ujonczozás. A tiszáninnei járásra nézve a m. hó 28-án megkezdett fősorozás m. hó 31-én fejeztetett be. Ezzel — miután tulatisza Halmiban soroz — be is van fejezve a fősorozás N.-Szöllősön, mely az idén távolról sem nyújtotta azt az élénk képet, mint az azelőtti időkben. Még csak rakoncátlankodás sem fordult elő, nagyon meglátszott, hogy tulatisza hiányzik, melynek legénysége oly zajossá tette az eddigi itteni sorozásokat. Az eredmény következő: kivetett jutalék volt a közöshadsereg részére: 64 legény a póttartalék részére: 7 legény. A honvédség részére a legkisebb szükséglet 22 legény. Erre besoroztatott: a közöshadsereghez : 64 legény, a póttartalékba 7 legény. A honvédséghez 36 legény, tehát 14.-el több mint a szükséglet. Összesen 1 . utatott 977 legény közül 107 legény, tehát a báron.o rosztályu hadköteleseknek több mint 11 °/a, melyben a járásban eddig a legkedvezőbb eredmény Hymen. Nagy Endre néhai Nagy Sánolt tivadari ref. lelkész fia, jelenleg hosszúim. n. lelkész a napokban jegyezte el Fekete io. Fekete János hosszumezei polgár leányát. A munkácsi- lawocznei vonal menet- címe — mely a munkács beszkidi vonal megnyitájától, tehát f. év.áprilió 2-ikától érvényes— azza beküldetvén, abból tájékozásul a következőifjük: Batyutól indul a 204 sz. személyvonat GAZDASÁG. Vérhas a bárányoknál. A bárányoknál elég gyakran fordul elő egy betegség— a vérhas,— amely többnyire járványszerűleg szokott fellépni, amennyiben egyszerre nagyobb számú bárányt lep meg, nagyfokú hasmenést, és a legtöbb esetben halált okozván. Legnagyobb hajlamot e betegség iránt azon, egyhetesnél fiatalabb bárányok mutatnak, melyek gyenge, elcsenevészett szülőktől származnak. De igen gyakran külső befolyások is eredményezhetik e bajt, nevezetesen az istálló hiányos berendezése, amidőn is az a léghuzam, hideg vagy nedvesség ellen nem védi meg a gyönge bárányokat s azok meghűlését eredményezheti. De a meghűlés létrejöhet különösen hideg télen akkor is, ha az istállóajtó vagy kapu gyakran lesz nyitogatva, vagy ha a hidegről behajtott anyák egyenesen a bárányok közé jutnak, amiden is azoknak a némileg is,levált tej, vagy a hideg bandávali érintkezés megbetegedésüket eredményezheti. Egyszóval mindaz vérhast okozhat a bárányoknál, árul azok meghűlését létrehozhatja. A meghűlésen kívül azonban az anyaállatok miként való takarmányozása is idézheti elő e betegséget. Volt alkalmam e betegséget észlelni s azt tapasztaltam, hogy az anyának teje, melynek báránya vérhasban szenvedett, jelentékenyen több zsírt (vaj) tartalmazott, mint a többié: ugyanezt tapasztalta Grouven is ; természetesen ez csak olyan helyen jöhet szóba, ahol az anyák túlságosan jól tápláltatnak. Ellenkezőleg az anyáknak romlott takarmánynyak etetése okozhat vérhast a bárányoknál. A bárányok igen sokszor már betegen születnek; alig tudnak lábára állani, hasfájdalmakat árulnak el s gyakran — fájdalmak között — igen bűzös higfolyó, fehéres- vagy zöldesszínü anyagot ürítenek ki s már néhány nap múlva elpusztulnak. Mások közvetlen a szülés után egészségeseknek látszanak és csak egy-két nap múlva betegszenek meg, ritkán az idősebbek. Feltűnően bágyadtakká lesznek, szomorúan állanak vagy feküsznek valamely félreeső helyen; a kiürítés gyakori és fájdalmas, kisfolyó, egyelőbb fehér, később veres , savanykás szagu és többnyire túrószerű anyaggal kevert. Rövid idő múlva a has felpuffad, nyomásra igen fájdalnas: a hát felgörbített s az állatka gyakori lefekvése és fölkelése által nyugtalanságot árul el. Az étvágy hanyatlik 177 k. E . j . e і 887. Terményárak már ez. 31-én a szöllősi hetivásáron. Szerkesztői üzenet. a e p e. Térhiány miatt a jövő számban. Laptulajdonosok és felügyelő-bizottság : GYÖRGY ENDRE. Dr. LATOR GÉZA. Felelős szerkesztő : PAPP ZSIGMOND. NYÍLTTÉRI Alulírott egy 20kros kiállíttatlan váltót, elfogadó: Lefkovits Kálmán, kibocsátó Guth Mariska, forgató Klein Ignátz — nevekkel ellátva — márczius hó 23-án elvesztettem, mit is ez után semmisnek nyilvánítok, s a becsületes megtalálót fölkérem, hogy azt a városházánál bejelenteni szíveskedjék. Lefkovics Kálmán. * E rovat tartalmáért nem felelős a szerk. Ugocsam. alispáni hivatalától. Hirdetmény. A vízjogi törvény 191. §-a, valamint ezen törvény végrehajtása tárgyában a nagyméltóságu földmivelés ipar és kereskedelemügyi és a közmunka és közlekedési m. kir. Minister urak által egyetértőleg 1885. évi deczember 31-én 45689. sz a. kibocsátott rendelet 90 §-a alapján, felszólítom a megye területén fennálló viziművek és vizhasználati jogosítványok azon tulajdonosait, kik az általam 1886 évi 3311 sz. a. kiadott hirdetmény alapján jogosítványaikat igazolni nem tudják, avagy annak határnapjáig igazolás végett nem jelentkeztek, hogy f. évi azaz 1887. évi julius hó 1-ig a vízjogi törvény 161. s a hivatkozott általános minister szabályrendelet 4. és 5. szakaszaiban rendezet módon vizi müveikre uj engedélyért hozzám folyamodjanak, külömben jogosítványuk elenyészettnek tekintetik s vizimüveik fölött a hatóság fog intézkedni. Ezen engedélyért való folyamodványok, valamint annak összes mellékletei a vízjogi törvénynek 191. §. második bekezdése értelmében bélyeg- Pontesek. Búza egy hektoliter 78 kilogramos 6 frt 40 kr. Kétszeres,, „ 75 „ 4 frt 60 kr. Rozs „ „ 70 „ 4 frt — kr. a „ „ 64 „ 3 frt — kr. u g e r і „ 75 „ 3 frt 20 kr. b „ 40 „ 2 frt 20 kr. rgonya „ 75 „ 1 frt 10 kr. A r T e Z a В u