Zsidó Néplap, 1924. február-június (4. évfolyam, 5-26. szám)

1924-04-18 / 16-17. szám

IV. évfolyam. (Uihorod) T'BHn "T) 1924 április 18. 16—17. szám. ZSIDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HETILAP Előfizetési dr: 1 évre 50, évre 25 Ke. Egyes szám ára 1 Ke. Főszerkesztő : Dr. VOLOÁR MÓZES Felelős szerkesztő: SZERÉNY BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Dayka Gábor u. 1 szám. II Telefon szám —. Megjelenik minden pénteken oOOOOQ&^o 0 o o O o o o o o 0£®Q00000o QOoooorv000000 ° o0 o°° °o0 Oooo#o»o# 0oOOC O voo0 ° • o ooooooooooooo o oo f Bg/w) Joooooooc00000000 O • ° 0o°^ C a /7\oOOoooooo° ' °o jJ rto° °ooo«?oocW'—\ 2 0 Qgg °°OOO©©0o 0°oooooo°0^^©©OC000 för) o ©o o • ?o i°j Peszach, — a szabadság l°°£ is és a tavasz ünnepe. i i © o A o o o © © o A széder-asztal roskadozik az ételek és italok súlya alatt' °° t % Az asztalt megihletődéssel üljük körül s gyermekeink a szokatl % £ £ lanfény s pompaláttára, kipirult arccal kérdezik: ma nistana? S ° 1 S Évezredek óta mindig a régi kérdés: ma nistana s évez- l l £redek óta mindig ugyanazt feleljük: avadim haj im. De mi i I • l alatt a kérdés évezredek őrlő fogai alatt sem vesztette el aktuali- , ° £ S S tását, addig a felelet régen... nagyon régen... nem kielégitő többé! I l il M a nis tana, kérdezi a gyermek, miben külön- i i • l bözik ez az éj a többi éjszakától? S S SS — Avadimhajimu, feleljük és minden évben újra s SS i £ újra elmondjuk a régi történetet: egyiptomi kivándorlásunkat... £ £ • £ Gyermekeink ragyogó szemekkel hallgatják az egyip- S S • t tömi kiszabadulás történetét, az ő kíváncsiságuk ezer csőt l £dás történetben és a csodák nagyszerűségében kielégülést i £ • l nyer, de a mi lelkünk mélyén az avadim haj im után £ £ t o is felcsendül a kérdés: ma nistana?... ti £ l Miben különbözünk mi zsidók a többi népektől? i £ • l Más népek nyugodtan élnek hazájukban, hol szabadság £ £ SS és boldogság az osztályrészük, de mi hazátlan vándorok l S vagyunk, szabadságunktól és jogainktól megfosztva. £ £ l £ Más nemzetek szabadon fejlődhetnek és senki sem tör £ £ S S életükre, de bennünket — Isten kiválasztott népét — min- S S £o£ de ahonnan kiűznek és megsemmisítésünkre törnek. fől °°°° Más nemzet fiai élnek-halnak hazájukért, de a mi népük °?°° is hátat fordít Erec Izraelnek. Más nemzetek nyelvükből és s ő S • £1 kultúrájukból merítenek erőt az élethez, de a mi népünk £££ iol! megtagadja nyelvét ... IS £°o° Az avadim haj imu hajdan megfelelt mindezen £ö° S°S kérdésekre. Hajdan, amidőn szabad országban élő szabad S°S i nép voltunk, fájdalom nélkül mondhattuk: avadim hajim... £ £ • £ rabszolgák valóak. Ott a szabad Erec Izráelben ujongva gon- £ £ S l dőltünk az egyiptomi rabságból való szabadulásunkra, ... SS I i de ma amikor a legrémesebb góluszt éljük át, amikor évről i £ £ £ évre szomorúbb széder-estéken hangzik fel a ma nistana, £ £ S S mondhatjuk vájjon avadim hajim, rabszolgák valánk? ! ! Hiszen most is azok vagyunk ! Most is rabszolgái vagyunk i i £ £ az önkénynek, a népeknek . . . önmagunknak . . . előtte- £ £ S S léteinknek! . . . Sőt akkor csak rabszolgák voltunk, S S % l 3000 évvel ezelőtti . . . Egyiptomban ... De ma a XX. i i £ £ században, a civilizált Európában üldözött vadak, űzött £ £ S S páriák vagyunk, akiket minden pár nép lábbal tipor, akibe minl S tdenki belerúg s akik előtt szerte a világon bezárják a kapukat l t l l Ma nistana ... ma nistana . . . kérdjük? • l t S Miért van ez igy és meddig fog ez igy tartani ? S S i i Mikor gyűl már ki a megbékülés és megértés mécsese S S l % a reakciós és fanatikus eszméktől elsötétített agyakban?Azz S S kiengesztelődés és egyenlőség szelleme mikor talál már meg- £ £ i l hallgatásra a népeknél? S S £ £ Ma nistana ... ma nistana ... £ £ Mikor egyesülünk már népünk szabadságának■ kivívd- £ £ , l sára ? Mikor vetjük ki lelkünkből az egyenetlenség s az igaz- S S £ £ ságtalan gyűlölet sátáni falánkját, hogy felszabadítva és £ £ ő o° felemelkedve zengzetes nyelvünkön ősi otthonunkban méltán felelhetünk a gyermekeinknek: avadim hajim, rabszol- Sgák valánk. Csak voltunk, de most, amidőn Isten erős kéz- S S I J zel kivezetett bennünket az utolsó góluszból is, már nem s :/S vagyunk s nem akarunk rabszolgák lenni. £\* s Ágj Anow o \J>OooO«Ot*t. ÉoOOOOOOOOOOOOOCe006(Y)ClOOOOOOOo0038®OOOOOOOOOOOOo0 0oOOOOOOO®\y 2. ö 0°°* 9oo9 °°0 oo °°on Q 0000°°^®»ooooooo o ooo oooo ooo^Qoo o oeooOO0000 0000 0000 °°° 0 0#0° °oooioooo °00000 A geri és a sokolowi rebbe Erec Izraelban .A zsidóság kötelessége Erec Izraelt felépíteni A zsidónak csak itt van lehetősége vallását megóvni. Erec Izraelben semmi sem fenyegeti a zsidó vallást. Ott még jobban ki lehet mélyíteni a vallásos érzelmeket. A varsói „Moment“ jeruzsálemi munkatársa hosszabb tudósításban leírja a geri és a sokolowi rebbe palesztinai látogatását, melyet rendkívüli érdekességénél fogva szükségesnek tartunk egész terjedelmében leközölni ■ Jeruzsálem, 1924 március hó. Erec Izráelbe csak kevés geri dipszid él, ennek dacára a geri rebbe érkezése nem tévesztette el szenzációs hatását. Számos riporterrel én is elébe utaztam Ludig, hogy az érkező vendéget az ősi földre való léptekor láthassam. Az egyiptomi vasút külön szalonvonalja pontosan 7 órakor berobogott Lúd állomására, ahol az érkező rebbekre az állomás főnöke és mintegy száz jeruzsálemi és jaffai haszid várakozott. A geri rebbe épen imádkozott és azért csak a sokolowi rebbet szólíthattam meg. — Hogyan érezte magát, rebbe — kérdeztem — az után? - Nagyon jól! — felelte.— Már Lengyelországban éreztem, hogy őseink földjére utazunk. Az állomásokon ezer és ezer zsidó várt ránk. Szívükben és gondolatban elkísértek bennünket, a valóságban pedig egyetlen kívánságuk az volt, hogy jó híreket hozzunk Erec Izráelből. Amint vonatunk Erec Izráel határán átrobogott, szívünk lázasan dobogni kezdett és most végtelenül boldogak vagyunk, hogy Erec Jiszráél drága levegőjét szívhatjuk. Nem óhajtottam sokáig igénybe venni a sokolowi rebbet és azért kértem, hogy adjon alkalmat a beszélgetés folytatására, amit ő készségesen meg is ígért. " Ezen beszélgetés óta eltelt két hét és egész Erec Izraelben egyébről sem beszéltek, mint a geri s a sokolowi rebbekről s a kíséretükben jött kapitalista gyárosokról, akik nagy vállalatok létesítése céljából jöttek ide, időről-időre egyikkel vagy másikkal találkoztam, akiktől az utazás részleteit sikerült megtudnom. Elmondták hogy tulajdonképen nagyon sok haszid akarta a geri rebbet elkísérni, de a rebbe csak olyanokat választott, akik hasznára lehetnek Erec Izraelnek, vagyis csak nagytőkéjű és vállalkozó szellemű embereket. A haszidok beutazták a városokat és a kolóniákat, tanulmányozták a kereskedelem és az ipar helyzetét és feltételeit, közben pedig kipihenték idegeiket a meleg erecizraeli nap alatt, sétáltak a tengerparton és megfürödtek a Tibériás meleg forrásaiban. Az ország felette mély benyomást gyakorolt rájuk. Egy ízben, Telavivban egy ilyen csoporttal sétáltam a tengerparton. A kék tenger csöndes fodrokban hullámzott és mi a távoli horizontot szemléltük, midőn a geri rebbe egyik leggazdagabb és leghűségesebb varsói híve, az öreg Piotrkovsky megszólalt: Boldog vagyok, hogy öreg napjaimra megérhettem ezt a szerencsés percet. Érzem, hogy csak itt jó . . . csak itt van a mi hazánk . . . Visszamegyek ugyan Lapunk mai kettősszáma 16 oldalon jelenül meg.