Beszélő, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-18 / 16. szám - OKTATÁS - Török Monika: Számháború

40 1992. április 18. Oktatás Új eleme az általunk javasolt szabályozásnak, hogy ki­mondja: nevelési-oktatási intézményben nemcsak homogén (pl. tanulói), hanem vegyes összetételű (például pedagógu­sokból és diákokból, iskolai dolgozókból stb. alakuló) szerve­zetek is működhetnek. E csoportok maguk döntenek arról, hogy bejegyeztetik-e magukat vagy sem, ami azt jelenti, hogy az egyéni jogokból fakadó jogait minden csoport érvé­nyesítheti a szervezetekre vonatkozó korlátozás (pl. a cso­port belső működését megszorító szabályok érvényesülése) nélkül is. Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli kisebbségben maradás nem jelenti a kisebbségi álláspont automatikus ve­reségét. Úttörők, cserkészekés... Mivel feltételezhető, hogy a jövőben az országos diákszer­vezetek és az ágazati irányítás között nem minden esetben alakul ki olyan harmonikus, felhőtlen és nagyvonalú kapcso­lat, mint az úttörők és gazdáik között, fontosnak tartjuk az országos diákszervezetek támogatására vonatkozó szabá­lyok rögzítését. Itt is a diszkrimináció általános tilalmának talaján állunk: minden bejegyzett diákszervezetet és szövet­séget támogatnia kell a Művelődési és Közoktatási Miniszté­riumnak, illetve az iskolafenntartóknak. E támogatás módjá­ról azonban ne a törvény, hanem e szervezetek és a finanszí­rozó közötti megegyezés alapján szülessen döntés. (A finan­szírozás kényszere természetesen nem jelenti a finanszíro­­zottság kényszerét.) E szervezeteket az egyesülési jog, és nem a tanulói jogviszony alapján illetik meg jogok, így a kiskorú­ak szervezetei talán nem válnak automatikusan kiskorú szer­vezetekké. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola és Óvoda felvételt hirdet az alábbi állásokra: Óvodai tagozat: óvónő Elemi iskolai tagozat: tanító speciális pedagógus szabadidő pedagógus zsidó tradíció Középiskolai tagozat: biológia-kémia fizika-kémia magyar-történelem matematika angol héber+zsidó tradíció számítástechnika ének testnevelés szakos tanárok technikus A pályázók részletes szakmai önéletrajzukat és diplomamásolatukat az alábbi címre küldték: 1062 Budapest, Lendvay u. 17/19. Határidő: megjelenés után 2 hét Számháború Sok kétségünk eddig sem lehetett a dolog felől, az Orszá­gos Választási Bizottság azonban április 10-i döntésével nyil­vánvalóvá tette, hogy a hatalomnak ötvenezer ember véle­ménye, aláírása egyszerűen semmit sem jelent. Az történt ugyanis, hogy kimondták: a közoktatási tör­vény kétharmadossá tételét követelő népi kezdeményezés­hez csatlakozott aláírásokat a továbbiakban nem kell figye­lembe venni, durvábban: érvénytelenek. Az ok: nincs mellet­tük a Szent Személyi Szám. Anélkül pedig nem visszakeres­hetőek az aláírók. Név, lakcím és saját kezű aláírás kevés. Annak idején, amikor jó néhány (közel ötvenezer) pedagó­gustársammal aláírtuk a követelést, legfeljebb abban lehet­tünk biztosak, hogy egyikünkből sem lesz elnök a Nemzeti Bankban. Arra többen is gondoltunk, hogy a hatalmi ciniz­mus esetleg sürgősséggel keresztül nyomja a saját oktatási törvényét, és csak azután dönt a kezdeményezés elutasításá­ról. Még az is eszünkbe jutott, hogy az apparátus valami isteni sugallatra véletlenül éppen annyi aláírást fog olvasha­tatlannak találni, hogy az akció meghiúsuljék. A történtekből viszont az vált nyilvánvalóvá, hogy nem véletlenül nem jár egy srófra az agyunk a hataloméval, mert ki gondolná, hogy ezt ilyen egyszerűen el lehet intézni. Ez a több mint ötvenezer aláírás így éppen annyit jelent, mintha ennyien elmentünk volna tüntetni. Vagyis semmit. Huszonötezer egészségügyi dolgozó vagy ötvenezer peda­gógus véleménye­ a hatalomnak tökéletesen közömbös. Ha harc, hát legyen harc. Stílszerűen, számháború. Vajon mit szólna ahhoz a hatalom, ha e most nem létezőnek nyilvá­nított ötvenezer ember összegyűlne a parlament elé, ha csat­lakozna hozzájuk az a „hangos kisebbség", akit sért a hivatali cinizmus? Vajon mit szólna a hatalom, ha az összegyűlt tömeg bekia­bálná a süket ablakokon a személyi számát? Akkor már senki sem mondhatná, hogy azonosító adatok híján érvénytelen az aláírásgyűjtés, a demonstráció. És hogy még egy gesztust tegyünk a hatalomnak: viselhet­nénk a személyi számunkat papíron a homlokunkon, kis táb­lácskán a nyakunkban vagy tetoválva az alkarunkon. Ők pedig jegyezzék, ha tudják. Ha nem megy, az ő bajuk. Mi megtesszük a magunkét. Biztos vagyok benne, hogy valaki meg fogja szervezni ezt a számháborút. Biztos vagyok benne, hogy a hatalom arro­ganciája bárkinél jobban össze tud hozni bármiféle tiltakozó megmozdulást. Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy azon az értesítésen, amely ötvenezer ember véleményét nem létezőnek nyilvání­totta, vajon szerepel-e az aláíró illetékes személyi száma. TÖRÖK MONIKA Díj: 13 ^

Next