Beszélő, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-05-22 / 20. szám - VÁLASSZ SZAKSZERVEZETET! - A holnap választási hírei

20 1993. május 22. Válassz szakszervezetet! A holnap választási hírei Amikor e sorokat olvassák, már valószínűleg eldőlt, hogy eredményesek vol­tak-e a május 21-i, társadalombiztosítási önkormányzati választások. De mi, lapzárta lévén - a Beszélő szlogenjéhez híven - a holnap híreire szorítkozunk. A holnapot a választások utáni szakszervezeti erőviszonyok újraértékelése töl­ti ki. De az értékelést befolyásolják még a május 21-ét követő héten lezajló üzemi- és közalkalmazottitanács-választások is. Később ne előttünk volt a lehetőség, hogy szavaz­zunk: független önkormányzat igazgas­sa-e a jövőben a nyugdíj- és az egész­ségbiztosítást. Sok közéleti személy szájá­ból elhangzott, hogy aki nem ment el sza­vazni, az később se panaszkodjon. Min­denesetre várható, hogy ezen és a jövő héten robbannak ki a csatározások az eredmények értékelése és értelmezése kö­rül. Nem biztos, hogy a győztes mindent besöpörhet. Ahhoz, hogy érvényesek le­gyenek a választások, több mint 1 millió 800 ezer választónak kell az urnák elé já­rulnia. A taglétszám-bevallások szerint közel ennyi tagjuk van együttvéve a szak­­szervezeteknek. Ha a bevallások valósak, a szavazati arányok a bevallott taglétszá­mokat tükrözik. Legalábbis papírforma szerint. Például az MSZOSZ-nek egymil­lió szavazót kell mozgósítani ahhoz, hogy elmondhassa, a saját tagjai rá szavaztak, a Munkástanácsoknak és az ÉSZT-nek több mint százezret, a Ligának több mint 200 ezret. Ha tehát érvényes lesz a szavazás, relatív győzelmet jelent a kisebb szerve­zetek számára, ha a taglétszámuknál több szavazatot szereznek, és relatív vereség az MSZOSZ-nek, ha „csupán" 50 százalé­kos eredményt ér el. Igaz, hogy ezzel az eredménnyel 15 jelöltet jutttathat be egy­­egy önkormányzatba, sőt ő adhatja az ön­­kormányzat elnökét is. Az üzemekben A tb-választási törvény vitája során ki­­verekedtek a szakszervezetek, hogy nem csak a lakóhelyeken, hanem az üzemek­ben is föl lehet állítani szavazóköröket; erre a kiküldött szavazólapok is felhívták a választópolgárok figyelmét. Azonban - mint a Belügyminisztérium Választási Irodájától értesültünk - mindössze körül­belül 130 munkahelyi szavazókört hoztak létre. Csak azok vehetnek részt a munka­helyi szavazáson, akiket „kikértek" a la­kóhelyük szerinti szavazókörből. Ez igen­csak növeli a formai hibák veszélyét, eset­leg nem mindenkit kérnek ki, aki végül a munkahelyén szavaz, erre hivatkozva pe­dig a többiek szavazatait is érvénytelenít­hetik. Ráadásul a munkáltatók sem lelke­sek a többletköltségek miatt, így csak a felkészült szakszervezetek kockáztattak. A többi helyi szakszervezet inkább a reprezentativitás kérdését és az ágazati vagyon használati jogát meghatá­rozó üzemitanács-választásokra összpon­tosított. Az üzemitanács-választási proce­dúra viszont még bonyolultabb, mint a tb-választás. Ahol például nem alakult meg már két hónapja a választási bizott­ság, ott remény sincs az üzemi tanácsok megválasztására. Ezzel viszont a szak­­szervezetek feladják azokat a döntési és véleményezési jogosítványaikat, amelyek eddig - ideiglenesen, az üt-választások megrendezéséig - automatikusan megillet­ték őket. Az üzemek 90 százalékában nem lesz üzemi tanács, hiszen a választások lo­gikája szerint csak ott lehet, ahol erős és működőképes szakszervezet található. Több jel arra mutat, hogy nemcsak a tb-választásoknak, hanem az üt-választá­­soknak is volt ellenkampánya. „A vállalat­­vezetés különböző pontjairól lehetett hallani olyan véleményeket, hogy nem kívánatos a szakszevezetek és az üzemi tanácsok szoros összeépülése" - nyilatkozta nemrég a Tungsram Dolgozók Független Szakszer­vezetének elnöke. Igaz, végül is a Tungs­ram minden gyárában (Kisvárdán, Hajdú­­böszörményben, Vácott, Győrött, Kaposvá­rott, Zalaegerszegen, Budapesten) indult szakszervezeti jelölt az üzemitanács-válasz­­tásokon, de ez inkább kivételt jelent. A Tungsramban egyébként társada­lombiztosítási szavazókörzetek is létesültek. A MÁV-nál ezekben a napokban 80 ezer alkalmazott 1500 (!) képviselőt vá­laszt meg a vasutak 420 üzemi tanácsába. A szakszervezetek minden üzemi ta­nácsban indítanak jelöltet, a legtöbb he­lyért több szakszervezet verseng egymás­sal. A vasútnál dolgozók fegyelmezettebbek az átlagnál, így a választások eredményessége sem lehet kétséges - vélik a szakszervezeti titkárok. Békés megyében is több tucat választá­si bizottság alakult. Volt, ahol a menedzs­ment igyekezett a választások elé akadá­lyokat gördíteni (Sárréti Tej Rt.), viszont olyan esetről is tudunk, hogy bár már fel­mondtak a független szakszervezeti tiszt­ségviselőnek, a szakszervezete mégis ké­szül a választásokra. Fejér megyében, Ba­­linkabányán az MSZOSZ-szervezet 16 je­löltet, a Liga 13 jelöltet, míg a szervezeten kívüliek egy jelöltet indítanak. Márkushe­­gyen 8-8 jelöltet állított a 12 helyre a füg­getlen és a hagyományos szakszervezet. Azonban az arányok nem mindenhol ilyen kiegyensúlyozottak, és a választási szabályok sem mindenhol ilyen tiszták. Egy kis szószegés A közalkalmazottitanács-választások esetében a kormány a jelöltlisták lezárása előtt három nappal döntött a szavazatok összeszámlálásának szabályairól. Annak ellenére, hogy a munkaügyi tárca hóna­pok óta ígérte, hogy a független, szak­­szervezet által támogatott jelölt az összesí­tésnél a támogató szakszervezet szava­zataihoz számít, a rendelet ezt csak a szakszervezeti tagokra mondja ki. Ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete körülbelül kétezer támogatott jelölt­ről kénytelen lemondani. A szervezet til­takozó állásfoglalást adott ki, amelyben lemondásra szólítják fel Herczog László helyettes államtitkárt. A szavazat-össze­számítási rend más pontokon sem vilá­gos, így bizonytalan, hogy melyik szava­zat hová számít majd. Természetesen a választások nemcsak a társadalmi erőket mérik föl a '94-es válasz­tások előtt, hanem a kampánymenedzserek képességeit is. Mennyire voltak hatéko­nyak az MSZOSZ naggyűlései, az Autonó­mok troli- és Állatkert-bérlései, a Munkás­­tanácsok híd tapétázása vagy a Liga hirde­tései a „Music TeleVision"-ban? Mennyire volt sikeres a szakszervezetek „szolid kam­pánya"? Nem mentek volna többre, ha job­ban egymás torkának esnek? K. L.

Next