Beszélő, 1995. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)
1995-03-16 / 11. szám - RÁBESZÉLŐ
20. hétfő FILM Túlvilági beszélő (1992) Gulyás János és Gulyás Gyula dokumentumfilmje Tollas Tiborról „Alulírott Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök igazolom, hogy Kecskési-Tollas Tibort 1945 és 1946 esztendőkből ismerem, aki akkor mint a demokratikus honvédség főhadnagya különleges megbízást kapott tőlem és a honvédelmi minisztertől, hogy a Bereg megyei orosz csapatok által megszállt és közigazgatásilag is kisajátított községek elhurcoltjai érdekében felderítést végezzen. Kecskési-Tollas Tibor ezt a feladatát a legnehezebb körülmények között mindvégig becsületes magyar munkával végezte még akkor is, amikor a katonapolitikai osztály és az államvédelmi szervek erre fölfigyeltek.” Duna Tv, 21.15 ZENE VÉGH SÁNDOR ÉS A CAMERATA Academica Salzburg Végh Sándor hegedűművész alapította 1940-ben a Végh Vonósnégyest, mely évtizedeken át a világ vezető kvartettje volt. (Közben, 1946-ban, Végh elhagyta az országot.) 1978-tól a Camerata Academica Salzburg művészeti vezetője és felvirágoztatója. Budapesti hangversenyükön Végh Sándor vezényletével, Alexander Janiczek (hegedű) közreműködésével Beethoven Coriolan-nyi TÁNYát, Mozart D-dúr hegedűvERSENY-ét és Haydn Esz-dúr (Dobpergés) szimfóniáját adják elő. Kongresszusi Központ, 1930 (Bp. XII., Jagelló út 1-3.) RÁBESZÉLŐ Északi fények Ingmar Bergman filmjei II. Egy nyári éj mosolya (1955) „Az Egy NYÁRI ÉJ MOSOLYA a SZERELMI LECKE motívumait fejlesztette tovább. Azzal a rémisztő felismeréssel játszik, hogy két ember szeretheti egymást úgy is, hogy nem bír együtt élni. Van benne egy adag nosztalgia is, egy apa és leánya viszonya saját életemből, nagy kuszaság és bánat.” Március 17., 20.30 Fűrészpor és ragyogás (1953) „A dráma forrása egy álom... Néhány évvel azelőtt őrülten szerelmes voltam. Szakmai érdeklődésre hivatkozva rávettem a szerelmemet, hogy részletesen számoljon be korábbi, változatos erotikus élményeiről. Az utólagos féltékenység gyötrelme kínzó fájdalmat okozott, és felajzotta vágyamat... Zenei nyelven szólva azt mondhatnám, hogy I Frost és Alma epizódja a főtéma. Aztán egységes időkeretben következnek a variációk: erotika és megalázkodás különféle kombinációkban. A FŰRÉSZPOR ÉS RAGYOGÁS visiszonylag őszinte és szégyentelenül személyes film. Albert Johansson, a cirkuszigazgató szereti Anne-t és a csavargó cirkuszi életformát. Mégis vonzza elhagyott feleségének kispolgárian biztonságos világa. Egyszóval, maga a két lábon járó érzelmi zűrzavar. Ezt a szerepet Ake Grönberg játssza... Ha egy vékony, cingár rendező önarcképet akar csinálni, akkor természetesen kövér színészt fog választani.” Március 18., 18:30 ABC (1958) „A mi szakmánkban gyakran tapasztalhatjuk, hogy addig tartanak vonzónak bennünk ket, amíg maszkot viselünk. Az emberek azt hiszik, szeretnek, amikor teljesítményeink és alakításaink fényében látnak. De ha maszk nélkül jelenünk meg, és ami még rosszabb, pénzt akarunk kérni, szinte semmivé tesztünk a szemükben... Emlékezetem szerint a rendőrkapitányt az ARC-ban nagyon is tudatosan céltáblának szántam. A krittikusaimat ábrázolja. Jóindulatú fricska mindenkinek, aki meg akar zabolázni és fölébbem akar kerekedni.” Március 19., 18:30- A NAP VÉGE (1957) : „Magamat formáltam meg apám alakjában, és magyarázatot kerestem az anyámmal folytatott áldatlan küzdelmekre. Érteni véltem, hogy nem kívánt gyerek voltam, egy elhidegülő szerelem és egy válságos helyzet szülötte - mindennek testi és lelki következményeivel. Anyám naplója később megerősítette ezt a gyanúmat: hevesen ambivalens érzéseket táplált satnya újszülötte iránt, akiben alig pislákolt az élet.” Március 20., 20:30 Szűzforrás (1959) „A SZŰZFORRÁS mindenekelőtt folklórelemekkel átszőtt látványosság - szerzőjének malíciájával szólva: lenyűgözően tökéletes iparosmunka. Mesterségbeli tudásának egész arzenálját fölvonultatja Bergman ebben a filmben: minuciózusan rekonstruálja a XIV. századi svéd paraszti életet, lélegzetelállító feszültséggel tudja megidézni a kereszténység és pogányság megütközéséből született legenda kísérteties világát, a fény és árnyék, víz és tűz, vad érzéki valóság és hallucinatív érzékfölötti sejtelem váltakozásai ősi, elementáris ritmusélményeket ébresztenek.” (Györffy Miklós) Március 22., 20:30 | AZ ÖRDÖG SZEME (1959-60) I AZ ÖRDÖG SZEME „a Pokolban kezdődik. Az Ördög rosszkedvű, mert a bal szemén árpa nőtt. Tanácsosai megállapítják, hogy az árpa oka: egy földi lány erényessége. Meg is találják a lányt, aki nem más, mint Britt Marie, egy svéd lelkész lánya (Bibi Andersson). Az Ördög a három évszázada tétlenségre kárhoztatott Don Juant (Jarl Kulie) bízza meg, hogy fossza meg a lányt erényétől.” (Györffy Miklós) Március 23., 18.30 Örökmozgó (Bp. VII., Erzsébet krt. 39.) BESZÉLŐ: 1995. MÁRCIUS 16. 43