Beszélő, 1995. április-július (6. évfolyam, 14-30. szám)

1995-06-22 / 25. szám - BELFÖLD - Solt Ottília: Ezt nektek! - Séta a szakszervezeti vagyon tájékán

BELFÖLD Ezt nektek! SÉTA A SZAKSZERVEZETI VAGYON TÁJÉKÁN Nagy Sándor MSZOSZ-elnök és MSZP-képviselő morális felháborodástól űzve nekitámadt a június 16-i Népszabadságban Bokros Lajosnak és magának Horn Gyula miniszterelnöknek is­­ frontálisan, ami azért újszerű - a pénzügyminiszter 16 milliós végkielégítésének apropójából. Nézzük, ilyen kényes-e az MSZOSZ és a hozzá tartozó szakszervezetek, ha önnön anyagi érde­keikről van szó? Ütött a szakszervezeti vagyon végleges felosztásának órája. Azért - úgy tűnik - a vagyonviták eltartanak még egy dara­big. Az újonnan vagyonhoz jutott konfö­derációk apródonként szembesülnek a keserű ténnyel, hogy a működésük anya­gi alapjait megerő­síteni hivatott birtokon nem sok fű terem számukra. Akkor, ami­kor 1992 őszén a szakszervezeti vagyon felosztásáról megegyeztek az MSZOSZ- szel, ők sokkal erősebbnek, az MSZOSZ meg sokkal gyengébbnek látszott, mint most, amikor a végrehajtásra sor kerül. Nagy kérdés, hogy nem foszlik-e szét végérvényesen a vagyoni alapok áb­rándja, van-e elég pénzük és energiájuk tényleges értékeket kibontani a zavaros csomagokból. A Liga és a Munkástanácsok lő­tere Tavaly júliusban például a szakszerve­zeti konföderációk közös vagyonkezelő szervezete, a VIKSZ, úgy osztott és szor­zott, hogy az úgynevezett kettes vagyon­csoportból (ez a hajdani SZOT-vagyonnak az a maradéka, amit nem osztottak szét már 1993-ban) az MSZOSZ által prezen­tált dokumentáció alapján a Ligának és a Munkástanácsok Országos Szövetségé­nek (MOSZ) egy bajai meg egy sárvári művelődési házat, valamint egy egri lőte­­ret juttatott. Hasznosítsák! Mikor az új tulajdonosok természetben is szemrevéte­lezték birtokukat, azt kellett tapasztalni­uk, hogy a művelődési házakban kocsmát üzemeltető bérlők tanyáznak. Bár Sárvá­ron szépen meg tudtak egyezni, a bajai művház, amely havi 10 ezer Ft bérleti dí­jat fizetett az MSZOSZ-nek, nekik sem hajlandó többet adni. Holott szerintük 100 ezer Ft lenne reális. Pereskedhetnek. Az egri vár fölött fekvő mintegy négyhol­das lőtér esete még csiklandósabb, oda ugyanis először be se engedték őket, s a tilalomnak a terület - nevének megfelelő - rendeltetése adott nyomatékot. Ki lődöz ott benn, és milyen jogcímen? Lassan az­tán kibontakozott a birtok szövevényes históriája, de ez gyenge vigasz: a lényeg, hogy a tulajdonosok ebből egyhamar nem fognak hasznot húzni. Akik használják, méghozzá ingyenesen, azoknak eszük ágában sincs kimenni, hiába mondott fel nekik 1995 februárjában a Liga és a MOSZ. Május végéig tartott, amíg a terü­let használatára vonatkozó papírokhoz hozzájutottak, az Egri Polgári Lövészegy­let elnökének levele kíséretében: „Az ügy­védjük által írott felmondást nem tudjuk elfogadni. ” A szóban forgó lőteret az 1763-ban alakult Egri Polgári Lövész­társulat vá­sárolta meg és alakította ki apródonként, míg 1948-ban a belügyminiszter rende­leti úton el nem vette tőle (az egyletet magát nyilván szintén megszüntette ak­A földhivatali bejegyzés a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége javára, a belügyminiszter 483.881/1948. III./3. sz. rendelete alapján BESZÉLŐ, 1995. JÚNIUS 22.

Next