Beszélő, 1995. április-július (6. évfolyam, 14-30. szám)
1995-06-22 / 25. szám - BELFÖLD - Solt Ottília: Ezt nektek! - Séta a szakszervezeti vagyon tájékán
BELFÖLD Ezt nektek! SÉTA A SZAKSZERVEZETI VAGYON TÁJÉKÁN Nagy Sándor MSZOSZ-elnök és MSZP-képviselő morális felháborodástól űzve nekitámadt a június 16-i Népszabadságban Bokros Lajosnak és magának Horn Gyula miniszterelnöknek is frontálisan, ami azért újszerű - a pénzügyminiszter 16 milliós végkielégítésének apropójából. Nézzük, ilyen kényes-e az MSZOSZ és a hozzá tartozó szakszervezetek, ha önnön anyagi érdekeikről van szó? Ütött a szakszervezeti vagyon végleges felosztásának órája. Azért - úgy tűnik - a vagyonviták eltartanak még egy darabig. Az újonnan vagyonhoz jutott konföderációk apródonként szembesülnek a keserű ténnyel, hogy a működésük anyagi alapjait megerősíteni hivatott birtokon nem sok fű terem számukra. Akkor, amikor 1992 őszén a szakszervezeti vagyon felosztásáról megegyeztek az MSZOSZ- szel, ők sokkal erősebbnek, az MSZOSZ meg sokkal gyengébbnek látszott, mint most, amikor a végrehajtásra sor kerül. Nagy kérdés, hogy nem foszlik-e szét végérvényesen a vagyoni alapok ábrándja, van-e elég pénzük és energiájuk tényleges értékeket kibontani a zavaros csomagokból. A Liga és a Munkástanácsok lőtere Tavaly júliusban például a szakszervezeti konföderációk közös vagyonkezelő szervezete, a VIKSZ, úgy osztott és szorzott, hogy az úgynevezett kettes vagyoncsoportból (ez a hajdani SZOT-vagyonnak az a maradéka, amit nem osztottak szét már 1993-ban) az MSZOSZ által prezentált dokumentáció alapján a Ligának és a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) egy bajai meg egy sárvári művelődési házat, valamint egy egri lőteret juttatott. Hasznosítsák! Mikor az új tulajdonosok természetben is szemrevételezték birtokukat, azt kellett tapasztalniuk, hogy a művelődési házakban kocsmát üzemeltető bérlők tanyáznak. Bár Sárváron szépen meg tudtak egyezni, a bajai művház, amely havi 10 ezer Ft bérleti díjat fizetett az MSZOSZ-nek, nekik sem hajlandó többet adni. Holott szerintük 100 ezer Ft lenne reális. Pereskedhetnek. Az egri vár fölött fekvő mintegy négyholdas lőtér esete még csiklandósabb, oda ugyanis először be se engedték őket, s a tilalomnak a terület - nevének megfelelő - rendeltetése adott nyomatékot. Ki lődöz ott benn, és milyen jogcímen? Lassan aztán kibontakozott a birtok szövevényes históriája, de ez gyenge vigasz: a lényeg, hogy a tulajdonosok ebből egyhamar nem fognak hasznot húzni. Akik használják, méghozzá ingyenesen, azoknak eszük ágában sincs kimenni, hiába mondott fel nekik 1995 februárjában a Liga és a MOSZ. Május végéig tartott, amíg a terület használatára vonatkozó papírokhoz hozzájutottak, az Egri Polgári Lövészegylet elnökének levele kíséretében: „Az ügyvédjük által írott felmondást nem tudjuk elfogadni. ” A szóban forgó lőteret az 1763-ban alakult Egri Polgári Lövésztársulat vásárolta meg és alakította ki apródonként, míg 1948-ban a belügyminiszter rendeleti úton el nem vette tőle (az egyletet magát nyilván szintén megszüntette akA földhivatali bejegyzés a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége javára, a belügyminiszter 483.881/1948. III./3. sz. rendelete alapján BESZÉLŐ, 1995. JÚNIUS 22.