Beszélő, 1999. január-június (3. folyam, 4. évfolyam, 1-6. szám)
1999. január / 1. szám - BESZÉLŐ ÉVEK 1981 - Szekfű András: Raport - 1981
gyar Rádiónak szüksége van rá, hasznos, hogy kiküldje az embereit, és ezeket a tapasztalatokat itthon később a munkában hasznosítsák, hanem azért kapom, mert valamiféle érdemek alapján jutalomként kimehetek. Ha a japán ösztöndíjra nem én vagyok a legalkalmasabb, aki kimehet, akkor fegyelmit kell kapnia annak, aki kiküld, mert van valaki, aki emiatt nem megy ki, és alkalmasabb nálam'’'' - ezt mondtam szó szerint. Erre azt mondta, hogy erről nincs is szó, valóban én vagyok a legalkalmasabb. Tudja, hogy én már régebben is beadtam, hogy akarok menni Amerikába és Japánba, akkor azért nem kaptam meg, mert voltak mások, akikre az adott pillanatban nagyobb szükség volt. Erről nem vitatkoztam. Mondtam, hogy tehát az eljárás ellen tiltakozom, és nem fogadom el. Azt is tudom, hogy nincs módom hogy ezt érvényesítsem. Azt, hogy az oktatási munkából kizár, tudomásul veszem. Ezzel sem értek egyet, de tudomásul veszem, hogy egy cégnek joga van megszabni azt, hogy nemcsak a szakmai alkalmasságomat mérlegeli, hanem azt is, hogy mennyiben értek egyet a politikai célokkal. Bár én nagyon hangsúlyoznám, hogy szerintem amit én mondok, az nem ellentétes semmivel, de elismerem azt a jogukat, hogy ezt mérlegelik, és ilyen alapon nem kérnek fel oktatási munkában, hogy részt vegyek. Ezek után rátért arra, hogy hogyan kell érteni azt, amit mondott. Tehát hagyjak fel ezekkel a dolgokkal, mert különben el kell mennem a TK-ból. Azt kéne, hogy menjek be Szecskő Tamáshoz, és referáljak neki, tájékoztassam a beszélgetésünkről. A továbbiakban Szecskőnek kell eldöntenie, hogy alkalmas vagyok-e arra, hogy a TK-ban maradjak, vagy sem. Én meg azt mondtam, hogy ezt én tisztelem, most nem tudok válaszolni, hogy hogyan fogok dönteni. Át kell gondolnom, mert ez egy súlyos döntés, de azt meg kell mondanom már most, hogy amennyiben nem fogadom el a korlátozást, akkor nem fogok magamtól elmenni a TK-ból, mert nem azért csinálom, mintha azt hinném, hogy én ezáltal alkalmatlan vagyok a munkámra. Én nagyon is alkalmas vagyok arra, amit csinálok. Ennek további részleteire is rákérdeztem. Megkérdeztem, hogy ez azt jelenti-e, hogy ezek szerint nem akarnak a továbbiakban külföldre küldeni. Azt mondta, hogy „legalábbis amíg nem változtatok a magatartásomon". „Ez azt jelenti-e, hogy ezentúl nem hajlandók aláírni az útlevélkérelmemet, amiben én útlevelet kérek?" Azt mondta, „erről nincs szó”. „Hogy szolgálati kiküldetésre menjek-e, azt ő Szecskó helyében nagyon meggondolná, de a magánútlevélről nincs szó. ” Nem tette hozzá, hogy egyelőre. Azután megkérdeztem tőle, hogy miután ő tudja hogy én dolgozom.A Hét műsorának, „van-e valamilyen kifogása az ellen, hogy, éh eá csinálom, illetve tett-e valamilyen intézkedést ez ellen". Mondta, hogy nem tett, és nincs kifogása ellene, hiszen azzal hollott kezdte, hogy az én szakmai kvalitásomat elismeri. Mondtam, hogy ezt nemcsak szakmai kvalitások alapján csinálják Magyarországon - mondta, hogy valóban, de ez ellen ő nem tesz kifogást. - Legyen szíves körvonalazni, pontosan mit ért azon, hogy hagyjak föl, miután lehet, hogy megkötöm ezt a kompromisszumot, és figyelembe veszem azt, amire felhívnak. Akkor mit várnak el tőlem? Erre az öreg rettenetesen megdühödött, és azt mondta, hogy „maga ne mondjon ilyet, hogy megalkuszik, mert ha valami a meggyőződése, akkor tartson ki mellette. Harcoljon az elveiért. Mi amikor úgy gondoltuk, akkor illegalitásba vonultunk, és fegyverrel harcoltunk az igazunkért. ” Erre elnézést kérem. „Nem akarom ezzel megféneni, azonkívül nem használtam a megalkuvás szót, hanem kompromisszumról beszéltem, ami mint köztudott, a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés. De nem tudom a helyzetet így felvetni, ahogy ön, mert más társadalmi helyzetben képviselte az elveit. Az árnyékszék igen fontos kelléke a háztájnak. Nemcsak akkor kell árnyékszéket építeni, ha az építkezés után még maradt helyünk. Hanem már akkor, mielőtt a ház építése megkezdődött volna, hiszen a ház építőjének is szüksége van árnyékszékre. A dolog nagyon egyszerű lenne. Ha a falvak és a tanyák lakói megértenék, mennyire fontos a korszerű árnyékszék, és rászánnák azt az összeget, amelyért már megfelelőt építhetnek. A rosszul épített árnyékszék ára kidobott pénz. ★ Az egykori lelkész civil ruhát öltött, S lelkünkre kötötte a tiszta erkölcsöt. Beszédét hetente műsorunkra tűzték. Aki ráhallgatott, talán ma is szűz még. Lehetsz szerelmes, járhatsz együtt, és beszélgethetsz, szórakozhatsz, kisleány. Szerelmeslevelet, naplót írhatsz, és sok egyebet, de ne szakíts magadnak éretlen gyümölcsöt. Ne szeretkezzél! Nem méltó a mi úttörő, a haladásban az elsők közt járó társadalmunk ifjúságához, hogy mámorban és önfeledésben éljen. Korán, éretlenül, kapkodva. A magatok fejlődését gátoljátok, nyomorult élvezőkként megmérgezitek magatokat, mint az alkoholisták. Ezt a rendet mi nem fogjuk feloldani. Ezt az erkölcsöt mi nem v v m J : X. m 1 \ «* / | k I „ \ / ) ^ XL fl t