Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1883
Adatok Besztercebánya és vidékének flórájához. A terület, melynek növénytani viszonyait a jelen értekezés rövid s kiszabott keretében ismertetni akarom, az éjszaknyugati Kárpátok három külömböző úgymint: az Alacsony-Tátra, Nagyhátra és a Vepor hegység, a városhoz közelebb eső csoportjaihoz tartozik. Besztercebánya éjszakkeleti oldalán az Alacsony-Tátrához tartozó Prassiva hegycsoport emelkedik. E hegycsoport Liptó és Zólyommegye közt éjszaknyugatra az Alacsony-Tátrát a Nagy-Tátrától elválasztó Bisztrica, óhegyi patak völgyéig, továbbá Jelenec és a stureci hágóig húzódik, a Garam felé többé kevésbbé párhuzamos s helyenkint kiszélesedett völgyektől átszelt dombsorozatban lassankint leereszkedik és végre a Garam mentén keskeny lapályba megy át, melyen a priboji, sárkovai és besztercebányai, itt-ott mocsáras, de gazdag növényzetű rétek terülnek el. E hegycsoport alacsonyabb dombozatait és csermelyektől öntözött völgyeit diluviális agyag és helyenkint ez alatt elterülő vagy a felszínen is található, a szomszédos hegyek legkülömbözőbb kőzeteinek gerélyeiből álló kavics réteg fedi, mely alatt az Alsó-Oligocén nummális mészkő, conglomerát és homokkő rétegei foglalnak helyet.) E dombok szántóföldekkel és helyenkint természetes rétekkel borítják, melyeknek viránya évszakonkint bizonyos színváltozáson megy át. A magasabban fekvő szántóföldeken a vetés közt nem ritkán nemcsak mivelt földet kedvelő, de erdei és réti növényeket is találunk. A hegyek szelidebb lejtőit majdnem kizárólag rétek és legelők fedik; de mégis vannak oly helyek, melyek meredekségek vagy köves, sziklás talajuk miatt földmivelési célokra nem alkalmasak, műveletlen állapotban maradván, azokon csalitok képződnek, melyek az erdő határáig húzódva, ott az erdőszélekbe mennek át. A csalitok kiválóan Coryllus Avellana, Cornus mas, Primus spinosa, Orategus Oxyacantha, Ilosa canina, Rhamnus Frangula, cathart ica, E von у inns curopacus, Viburnum Lantba un ritkábban Ribes Grossularia, Sorbus Aria és helyenkint, pedig tisztán a Juniperus communis bokraiból állanak. Ezeknek árnyában a növényeknek itt fel nem számítható sokasága védelmet és táplálékot talál. x) Gomberdo-emelet. Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanst. XVIII. 1868. p. 413.