Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1896
Utazásom Egyiptomban. Egyiptomot a legrégibb idő óta sűrűen látogatták tudósok, művészek és turisták, részint az ott viruló tudomány és művészet tanulmányozása czéljából, részint természeti viszonyainak és klímájának a megrongált egészségre való kedvező hatása végett. Mióta azonban Mariette ásatásainak eredményeivel Egyiptomot óriási museummá alakította, sok ezerre megy a messze földről jövő utazók száma, kik tanulmányaik és tapasztalataik kibővítése czéljából keresik fel ezen kiválóan érdekes országot. Mariette, boulogne-i tanár, figyelmessé téve az Egyiptomba indított franczia katonai expedícióval kiküldött Denon Vivant gyűjteménye által az ott található régiségekre, rávette a kormányt, hogy őt 1850-ben régiségtani tanulmányok czéljából Egyiptomba küldje. Eleintén, különösen kopt kolostorokban őrzött régi iratok tanulmányozását tűzte ki czélul, de mivel azokhoz a patriarcha tilalma miatt nem juthatott, a Kairó vidékén lévő ó-egyiptomi épület maradványok és emlékek tanulmányozásával foglalkozott. Sakkarába tett egyik kirándulása alkalmával egy sphinxet fedezett fel, melynek feliratából következtette, hogy e helyen kell lenni az apissíroknak. Munkásokat fogadva, hozzáfogott e sírok kutatásához és két havi ásatások után sok sphinxet, oszlopot, sírhelyet, földalatti helyiségeket tárt fel. Az egyiptomiak azonban nem jó szemmel nézték a munkát és rábeszélték Abbas pasát, hogy rendeletével tiltsa el a további ásatást. Mindamellett a franczia kormány közvetítésével újból folytathatta munkáját és 1852-ben megtalálta a Serapeumot a ben lévő hatvannégy kőkoporsóval és számtalan régiséggel. Ezen meglepő sikeren felbuzdulva, folytatta munkáját a gizehi piramisoknál és miután Abbas pasa 1854-ben meghalt, az ezt követő Said pasa belátva ezen ásatások fontosságát, megbízta Mariette-t az egész országban levő emlékek kutatásával és a Rubikban felállítandó múzeum alapításával. 1