Besztercei Híradó, 1997 (7. évfolyam, 1-7. szám)

1997-01-01 / 1-2. szám

Helytörténeti kiskalauz (56.) Üzemanyagdrága világban élünk, s egyre kevesebb pénz jut utazásra. Ha mégis útra kelünk, alaposan megfontoljuk megéri-e? Bátran állítom: igenis megéri! Megéri, mert akár az asztal fölé hajolva, akár egy karosszékben, akár egy fotelben ülve is messzi tájainkra utazhatunk. Ha gondolatban Beszterce-Naszód megye helységeivel akarunk ismerkedni, mást nem kell tennünk, mint elolvasni a Besztercei Híradóban leközölt Helytörténeti és történelemföldrajzi adatokat, amelynek keretében immár 130 helység múltjával és jelenével foglalkoztunk. Ha eltekintünk a történelem viharaiban eltűnt településektől, akkor ma elérkeztünk sorozatunk feléhez. Előző lapszámunkban tárgyaltuk Udvari (La Curte), Les és Lampért vázlatos történetét. Ma újabb három lakott települést mutatunk be. Egyik sem idősebb egy emberöltőnél. 129. Faluvölgye. Román elnvezése: Lunca Sateasca. Német-szász elnevezése nincsen és nem is volt. Ezt a tanyai települést az 1956-os népszámlálás idején iktatták az önálló, lakott falvak sorába. Község­központja Felsőilosva, (Tarlisua). Megyénk ÉNY-i részén, az Ilosvai-hegységbe beékelődött falucska. Aki a szép, elszórt havasi településre akar eljutni, annak a Beszterce-Dél­műúton Fejérig (Uriu) kell menni, majd a községközpontban jobbra kell térni és a Kiskaján (Caianu Mic), Ispánmező (Spermezeu), Felsőilosva (Tarlisua) útvonalat kell követnie. Felsőilosván a jobbra ágazó hegyi úton még további 4 km-t kell megtenni, hogy célhoz érjünk. A falu a Lonka (Lunca) völgyében találh­ató. A megyeszékhelytől 85 km távolságra van. Buszjárat, buszmegálló nincs. Falu völgyén 1956-ban 143, 1966-ban 152, 1977-ben pedig 187 állandó lakos élt. A legutolsó népszám­láláskor, 1992-ben, 163 csupa román nemzetiségű lakosa közül 155 ortodox, 8 pedig görög katolikus vallású volt. Lakossága állattenyésztéssel foglalkozik. 130. Evatelek. Román elnevezése: Lunca Hvei. Német­szász neve nem volt soha. Az Eva-patak völgyében jött létre, ezt tükrözi a falu román neve is. Első rivatalos említése még 1909-ben megtörtént­­ Ilvatelek formájában. Azóta községközponttá nőtte ki magát. A megyeszékhelytől 79 km-re fekszik. Vonattal, busszal vagy személygépkocsival egyaránt megközelíthető. I­ma vonattal utazunk, Beszterce-Szálva-Naszód- Nagyilva vonalon Ilvateleken (Lunca Evei) leszállunk. Gépkocsival a műúton a fontosabb helységek érintésével juthatunk el Evatelekre. Figyelem, innen már nem lehet gépkocsival kelet felé utazni. Gyalog, lóháton, talán még ARO kocsival is elérhető Piatra Fantanele (Tihuca) felől. Az Ilva-patak folyását követve a mesebeli tájakon 23 km távolságot kell megtenni Ilvatelekig. Szép, hosszan elnyúlt, rendezett falu, aszfaltozott útja van. A Kisilva-Dornavátra vasútvonalon ez a me­gyénkben utolsó vasúti megálló. A vasút magas hegyek között, szerpentineken, viaduktokon, alagutakon halad át, amíg elér a Dornavátrai völgybe. Dvatelkén az 1956-os népszámlálás 497,1966-os 556, 1977-es 600 lakost talált. 1992-ben ennek több mint hatszorosa volt: 3335 fő, 5 magyar, 3 cigány, 1-1 német és ukrán nemzetiségű. Vallás szerinti megoszlásuk eléggé tarka képet mutat: 2290 ortodox, 124 görög kat., 92 pünkösdös, 79 más vallású (Jehova tanúja), 27 adventista, 13 római katolikus, 5 baptista, 2 református, más vallású 3. A fenyvesekkel körülvett falu egymaga alkot közösséget, mivel más falvak nem tartoznak hozzá. Lakói fakitermeléssel, fafeldolgozással és állat­­tenyésztéssel foglalkoznak. 131. La Curte. Magyar, német vagy szász név­változata nem ismeretes. Az Erdélyi Mezőség déli részén, Mezőszentmihálytelke (Sanmihaiul de Câmpie) község határában levő, kis. Fiatal és jelentéktelen falucska. Besztercétől délre, 43 km-re található. 1992- ben tartottak itt népszámlálást. Az eredmény 147 állandó lakos, 146 román ortodox és egy magyar római katolikus. 132. Lesilonka. Román elnevezése: Lunca Leşului. Német-szász elnvezése nem ismeretes. Az Ova baloldali mellékfolyójának, a Lesi-patak völgyében jött létre. Községközpontja Les. Megközelítése: Kisilva után elhagyjuk az Ilva völgyét, majd a Lesi-patak völgyében haladunk kelet felé. Les falu után még további 5 km-t kell mennünk, hogy kiérjünk a szép­ hangzású Lesilonkára. A megye­­székhelytől 61 km távolságra van, viszont buszmegállója nincs. Igen fiatal település, hisz csupán 1956 óta veszik faluszámba. 1956-ban 741, 1966-ban 867,1977-ben már 1358 lelket számlált. 1992-ben valamivel kevesebbet: 1339 főt. Színromán település. Lesilonkán 1236 ortodox, 43 pünkösdös, 43 adventista és 17 görög katolikus vallású ember él. Fő foglalkozásuk a fakitermelés és állattenyésztés. Következő lapszámunkban: Bircágtanya, Lonka­­falva, Lonkafalvi völgy. Szilágyi Zoltán Magyar történelmi arcképcsarnok III. Ferdinánd (1627-1657) I. Rákóczi György (1593-1648) III. Ferdi­nánd számára apja, II. Ferdi­­nánd már halála előtt 1625-ben biztosította a ma­gyar koronát, melyet apja ha­lála után 1637- ben el is nyert, jezsuita neve­lésben részesült, és a magyargyű­löletnél csak a protestánsok i­­ránt érzett ellen­szenve volt na­gyobb. Uralko­dásának szinte minden jelentős mozzanata a harmincéves há­borúhoz kapcsolódik. Magyarországon legnagyobb híve és támogatója Eszterházy nádor volt, aki még urán is túltett a protestánsok gyűlöletében.­­Erdélyben ezalatt I. Rákóczi György ualkodása rendet és nyugalmat teremtett. I. Rákóczi György Szerencsen született 1593-ban, I. Rákóczi Zsigmond volt erdélyi fejedelem fiaként. Valóban a szerencse fia­i volt. Apjától hatalmas vagyont örökölt, az eredélyi fejedelemség valósággal az ölébe hullott, és mindezek koronájaként a kor egyik leghumánusabban gondolkodó asszonya, Lorántffy Zsuzsanna volt a felesége. Rákóczi sok tekintetben követte nagy elődje, Bethlen Gábor politikáját, hogy a fejedelemség szellemi és anyagi érdekeit minél jobban biztosíthassa. A fejedelmi pár sokban hasonlított egymásra. Mindketten szerették a pénzt, a vagyont, és áldozni is tudtak, ha tudományokról, mű­vészetről vagy az egyházról volt szó. Mivel a protestánsok sorsa Magyarországon III. Ferdinánd alatt mind rosszabbra fordult, Rákóczi 1643 november 16-án szövetségre lép a sildekkel és a franciákkal a Habsburgok ellen. 1644 februárjában kiáltvánnyal fordul a magyar nemzethez, és néhány hónap múlva már egész Felső-Magyar­­ország hatal­mában mit. Miivel döntő győzelmet sem Rákóczi, sem Fer­dinand nem tu­dott elérni, 1645 szeptember 16- án létrejött a lin­zi béke, amely Erdély számára győzelmet jelen­tett. Sikerült a vallásszabadsá­gét s mindt vid szá­­mát kiharcolni, Rákóczi élete végéig megtart­hatja Kassát és a hét felvidéki várat, a katolikusokat kötelezték, hogy kilencven jogtalanul elfoglalt protestáns templomot vissza­adjanak stb. Rákóczi rovására írható, hogy ha­bár magát a vallás­­szabadság bajnokának hitte, maga is üldözte a szombatoso­kat. 1638-ban Désen hitvitát rendezett, ahol mindazokat fő-és jószágvesztésre ítélte, akik nem hagyták el szombatos vallájukat. Ezek között volt Bethlen Gábor egykori kancellárja, Péchi Simon is, a nagy humanista. Rákóczi kapzsiságára vall, hogy az elítéltek minden vagyonát magának tartotta meg, és uradalmakat nemigen ajándékozott még leghívebb embereinek sem. Rákóczi figyelme élete végéig - akárcsak Bethlen Gábor esetében - Lengyelország felé fordult. Lengyelországban a nemesség joga a királyválasztás. Biztatják, hogy lépjen fel királyjelöltként. Rákóczi nem magára gondol már, hanem kisebbik fiának szeretné megszerezni a lengyel koronát. Elhatározásához kapóra jön, hogy a Lengyelországban élő kozákok Hmelnyickij hetman vezetésével fellázadnak. Rákóczi a kozákokban jó szentségeseket lát terve ki­vitelezésére, levelet ír a kozák hetmannak, és mikorra a kedvvező válasz megérkezett, 1648. október 11-én Gyu­lafehérváron meghalt. Utódának még 1642-ben nagyobbik fiát, Györgyöt nevezték. Magyarok története I. Rákóc­zi György 1997. január - február ________________ __________________________ Szakrális helyek Beszterce-Naszód megyében Olvasóink bizonyára emlékeznek, hogy múlt év júniusában újságunk beszámolt Wass György Sófalván élő nyugalmazott tanító és iskolaigazgató, a fent említett címen elkészült pályamunkájáról, amellyel elnyerte a buda­pesti Néprajzi Múzeum első díját. Következő lapszámainkban ebből a nagy munkából közlünk érdekes és értékes részleteket. Templomaink - Egyházaink A csicsókeresztúri római katolikus templom a XV. században épült. Elődjét, a XII. században a Kereszturak (vörösbarátok) fegyveres szerzete alapította. Ezt az érsületet a XIII. század derekán történt tatárjárás elpusztította. A jelenlegit Basta generális hada rongálta meg, majd az 1717-es tatárbetörés. Irattári adatok szerint a csicsókeresztúri római katolikus egyház parókiális közösség volt már a XIV. század elején. A templom lelkipásztora, bizonyos Péter atya 32 dénár pápai tizedet fizetett. A következő évben 8 garast, majd 1334-ben Miklós atya 6 garast. A jelenlegi templom koldulásból szerzett pénzből és­­a hívők által adományozott összegekből épült. A helybeli nemes Torma család tagjainak jelentős szerep jutott a templom többszöri felújításában és az egyházközösség fenntartásában. Levéltári adatok szerint a templom "pusztán maradt” a XVII. század végén. A hívek szétszéledtek, más fe­lekezetekhez csatlakoztak. A XVIII. század elején a Torma család vette kezébe az egyházközség újjászervezését, így sikerült létrehozni nemcsak a helybeli, hanem a rettegi, feléri, budai és alsóilosvai fiókegyházakat is. A romos templom renoválásához 1704-ben fogtak hozzá. Miután elkészült, 6 család gondjaira bízták. Az 1717-ben történt tatárdúláskor a pusztítók foglyul ejtették Torma Miklóst, a helybeli egyház fő pártfogóját, akit később felesége, Baranyai Kata váltott ki mesébe illő összeggel a tatárok fogságából. A templom henger alakú tornya, törökös stílusú toronysisakja rendkívüli benyomást vált ki a szemlélőben. Anyaga kizárólag kő, falai és fedele 60 tölgyfagerendára van emelve. Déli falán, bejárata mellett kőbe faragott, olvashatatlan írás van. A templomkertet körülvevő kerítés részben beton, részben vakolt téglafal. Elődje kőkerítés volt, amelyet Torma Zsuzsánna építtetett a XVIII. században, saját költségén. Az építést Wass Antal építészeti biztos irányította. A templom főoltára 1767-ben készült, alkotója Schuchbauer Antal kolozsvári szobrász volt. Az oltárkép a Környező Szüzet ábrázolja, mely az eredetinek egy sikeres másolata. Az oltár bal oldalán Szent István, jobb oldalán Szent László szobra van elhelyezve. A kommunizmus évtizedei alatt mindkét szobor a sekrestyében "pihent" gondosan letakart­a. folytatás a 6. oldalon 5. oldal

Next