Bihari Napló, 1976
1976-02-01
BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL Egész dolgozó népünk nagy lendülettel munkálkodik a Román Kommunista Párt Tizenegyedik Kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésén, az új társadalmi rend építésének továbbfolytatásán, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésén és hazánknak a kommunizmus felé való előrehaladása biztosításán. Elért gazdaságitársadalmi sikereink jó alapot biztosítanak a minőségi szint emelésére az összes tevékenységi területeken, beleértve ideológiai tevékenységünket is. A termelőerők gyors fejlődése, a szocialista demokrácia elmélyülése, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának állandó emelkedésemellett pártunk és államunk nagy figyelmet szentelt és szentel az ideológiai és nevelő munkának. Ebben a vonatkozásban pártunkat a Tizenegyedik Kongreszszus határozatai, az 1976 novemberi központi bizottsági plenárison elfogadott dokumentumok, a nevelési program vezérli. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése a műszaki-anyagi alap állandó fejlesztése mellett megköveteli a termelési kapcsolatok tökéletesítését, korszerű gazdasági szerkezetet és a társadalom összes tagjai tudatának alakításátfejlesztését. A szocialista tudat fejlettségi szintje számottevően befolyásolja egész gazdasági-társadalmi életünket. A szocialista társadalom építése folyamatában hangsúlyos szerepet kap e munka tudatos volta, az, hogy tudatos történelmi folyamat. Ezzel egyidejűleg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom feltételezi, hogy társadalmunk minden tagja az életben alkalmazza az etika és méltányosság elveit. Ez nem csupán erkölcsi szükségszerűség, de objektív követelménye az új ember formálásának. Társadalmunk széles látókört igényel a dolgozóktól, akik gazdag ismeretkörrel rendelkeznek, ismerik pártunk politikai célkitűzéseit, így hatékonyan tudnak azok megvalósításáért küzdeni. * Az ország valóságából kiindulva, a szocializmus romániai építése belső és külső történelmi feltételeit figyelembe véve, a nevelő munka, az ideológiai tevékenység kifejezi a párt vezető szerepét. Pártunk abból indult ki, hogy az állandó politikai-nevelő munka objektív szükségszerűség a szocializmus építése folyamán, fontos tényezője annak. „Mi úgy véljük és úgy véltük, hogy a szocializmus történelmi hivatása nem csak abban áll, hogy felszabadítja az embert a kizsákmányolás és elnyomás alól és biztosítja anyagi jólétét, de abban is, hogy magasrendű szellemi civilizációt hozzon létre, amelyet nem lehet megvalósítani csak az új ember kiformálásával, aki magas öntudattal, kulturális és szakmai felkészültséggel, előrehaladott politikai-erkölcsi arculattal rendelkezik“ — mutatott rá pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs. MEGVALÓSUL PÁRTUNK NEVELÉSI PROGRAMJA Pártunk ideológiai-nevelési programjának teljesítésében abból indulunk ki, hogy a szocialista tudat a mindennapi élet problémakörén belül fejlődik, szoros kapcsolatban az anyagi termeléssel. Ebből következik: pártunk rendkívüli figyelmet fordít a gazdasági propagandára, a termelési tervek teljesítését elősegítő politikai-nevelő munkára. Az összes nevelési tényezők mozgósítása eredményeként egész társadalmi életünkben fokozódott a forradalmi szellem, a dolgozók mindent megtettek az elmúlt ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítéséért, bebizonyítva hogy továbbra sem kímélik erejüket-tehetségüket a szocial шиз romániai építéséért, a munka meggyorsításáért. Itt kell említenünk azt, hogy a politikai-nevelő munka egyik legfontosabb teendője megértetni mindenkivel: a munka nemes kötelesség, társadalmunkban megbecsült rangja van a munkának mely az egész nép jólétének megteremtését szolgálja. A munka kultusza, a társadalmi felelősségérzet fontos jellemzője az új embernek, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom emberének. Ezzel összhangban dolgozta ki pártunk a kommunisták élete és munkája, a szocialista etika és méltányosság normáit. Pártunk mindent megtesz, hogy ezek a normák meggyökeresedjenek társadalmi életünkben, általánosuljanak a román társadalom minden tevékenységi területén. A világról és az életről vallott dialektikus látásmód érvényesítéséért pártunk állandó harcot folytat mindenfajta burzsoá eszmeáramlattal szemben, a régi nézetek és retrográd megnyilvánulások ellen. Mint a pártdokumentumokból ismerjük, az osztályharc ezen a vonalon zajlik jelenleg, a régi és új nézetek harcává alakult. Pártunk ideológiai-nevelési programja nagy figyelmet szentel a Romániában élő összes dolgozók, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek testvériségének, e testvériség további erősítésének. Az egyenjogúság minden területen megtalálható, s pártunk marxista-leninista politikájának igen fontos vívmánya. Ezt mutatja a gondoskodás az ország összes megyéinek fejlesztéséről, a termelőerők egyenletes fejlesztéséről. A nép egységének állandó erősítése, a dolgozók hazafias szellemben való nevelése továbbra is sarkalatos követelménye politikai-nevelő munkánknak. AZ IFJÚSÁG-NEVELÉS FŐ TÉNYEZŐJE Amikor a nevelő munkáról beszélünk természetszerűleg gondolunk annak intézményesített formájára, az iskolára, a minden fokú oktatásra rétró a főiskolák szintjéig. Alapvetően fontos ugyanis milyen ismeretek birtokában indulnak a fiatalok a termelőmunka felé, nemkülönben az a tény, hogy igen gyakran már kész, kiformált emberként hagyják el oktatási intézményeinket. Ebben az összefüggésben elsőrendű fontosságú tehát szerepük és munkájuk elemzése. Ezt országos szinten elvégezte a párt Tizenegyedik Kongresszusán elhangzott jelentés, melyben NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, az RKP főtitkára rámutatott: A termelőerők gyorsütemű fejlesztése alapvető változásokat idézett elő az aktív lakosság soraiban, szüntelenül SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM -SOKOLDALÚAN KÉPZETT ÚJ TÍPUSÚ EMBER írta FODOR SÁNDOR, az RKP Bihar megyei bizottságának titkára növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya, s ez a növekedés a jövőben is érezteti hatását. A mostani ötéves tervben, tehát 1980-ig további 1s 1,2 millióval gyarapszik az iparban és más nem mezőgazdasági ágban dolgozók száma. A munkaerő ilyen arányú átrendeződése nagy gazdasági és társadalmi következményeket von maga után. Az ország további gyorsütemű fejlesztése, a szocialista iparosítási politika végrehajtása, a pártprogram megvalósítása megköveteli a dolgozók szakmai-műveltségi színvonalának állandó emeléset, az ifjúság jobb képzését, az egész személyzet szakmai továbbképzését — megfelelően a törvényes előírásoknak. A munkaerő, az összes tevékenységi területeken szükséges káderek felkészítésével kapcsolatos , előirányzatok megvalósításában döntő fontosságú szerepe volt az oktatásnak, amely fő tényezője az ifjúság, az egész nép nevelésének és képzésének. A mostani ötéves tervben az oktatásnak biztosítania kell csaknem kétmillió ember szakmai felkészítését, amiből 259 ezer technikus, mester, mérnök és más szakember lesz. A kongresszusi jelentésben olvashatjuk: „A tízosztályos oktatásnak biztosítania kell az egységes általános műveltségi és szakmai felkészítést a nemzetgazdasági követelményekkel összhangban, hogy a végző fiatalok eredményesen bekapcsolódhassanak valamely társadalmilag hasznos munkába. A líceumi oktatásban növelni kell a szaklíceumok, kiváltképpen az ipari és mezőgazdasági líceumok részarányát, amelyek a tanulók összlétszámának legalább hetven százalékát kell hogy felöleljék ... A felsőfokú és a líceum utáni oktatásnak biztosítania kell ISO—200 ezer felsőfokú képzettségű káder kiképzését, amiből több mint 80 ezer műszaki szakképzettségű lesz. 1980-ban a főiskolások száma eléri a 160 ezret.“ Egyidejűleg mindent meg kell tenni, hogy a felsőoktatást szorosan összekapcsoljuk a kutatással és a termeléssel, s új alapon, a hazai társadalom jelenlegi és távlati fejlődésének követelményeivel összhangban szervezzük át. OKTATÁS ÉS TERMELÉS Közoktatásunk fejlődésének alapvető jellegzetessége a gyors növekedés. Az oktatásban részesülők száma megközelíti az ötmilliót, ami az összlakosság 23 ° Az iskola előtti oktatás felöleli a 3—5 éves gyermekek több mint hatvan százalékát, az ötéves gyermekeknek pedig a 96 százalékát. Rendelkezünk minden feltétellel ahhoz, hogy az iskola előtti oktatás 1980-ig kiterjedjen az óvodás korú gyermekek több mint 80 százalékára. A líceumok első fokozata befogadja a nyolc osztályt végzettek majdnem kilencven százalékát, ebből 72 százalék jut a szaklíceumokra, ami megfelel a párt irányvonalának. Mindezek ellenére még számos fogyatékosság észlelhető az oktatási folyamat tartalmában, az oktatásnak az élettel és a termeléssel való összekapcsolásában, a nevelő munkában, az iskolák vezetésében és irányításában, s ezért a párthatározatoknak és a különböző elemzések következtetéseinek megfelelően minden erőnket e fogyatékosságok kiküszöbölésére kell összpontosítanunk. Az oktatásnak egyik igen fontos feladata a tanulók és a diákok forradalmi szellemben, a munka iránt, a társadalmi feladatok teljesítése iránti felelősség szellemében való nevelése, hogy cselekvően részt vállaljanak a szocialista építőmunka nagyszerű művében, a pártpolitika végrehajtásában. Az iskolában az egész tevékenységnek a dialektikus élet- és világszemléleten kell alapulnia, mert egyedül ez a szemlélet alakíthat ki egészséges, harcos filozófiai meggyőződést, biztosíthatja a fiatal nemzedék politikai-ideológiai felkészülését. Ebben a szellemben kell javítanunk a társadalomtudományok előadását, az iskola, minden tanerő nevelő tevékenységét, biztosítanunk a pártszervezetek, a KISZ és diákegyesületek politikai-ideológiai munkájának a tökéletesítését. Ezekhez kapcsolódik a szülők mindenkori szerepe a nevelésben. Az iskola nem tehet meg mindent az új nemzedék formálásáért, ha ebben az említett tényezőkön kívül nem számíthat a szülők segítségére. A tanuló a legtöbb időt gyerekkorától a szülői házban tölti, az ott látottak-hallottak emléke és tanulsága egy életen át elkíséri, s az iskolai ráhatás a szülői ráhatással összhangban megteremti az új, sokoldalúan képzett embert. A PÁRTDOKUMENTUMOK SZELLEMÉBEN Az RKP Bihar megyei bizottsága, a megyei néptanács úgy véli, hogy a tanerők nagy többsége a pártszervezetek, a tanfelügyelőség vezetésévelirányításával sikeresen tevékenykednek az iskolai oktatás előtt álló nagyszerű feladatok gyakorlati alkalmazásáért. Ezt mutatják az elmúlt tanév sikerei, s erre utalnak a mostani tanév első felének eddigi eredményei is. Úgy véljük, sikerrel valósulnak meg az RKP KB 1973 júniusi plenáris ülésén elfogadott határozatok az iskola előtti oktatás általánosítására. E tekintetben jobb a helyzetünk az országos átlagosnál, s kevés helyi erőfeszítéssel befejezhetjük ezt a folyamatot. Ehhez kapcsolódik az iskola előtti oktatási intézményekben dolgozó tanok képzésének növekedése, a korszerű szemlélteti öközők használatának széleskörű bevezetése ezeken a intézményekben. Javult az óvodák és a csalódó, köözötti kapcsolat, s mindezek biztosítják az óvodáskorú gyermek felkészítését az iskolára. Megyénk tanerői az I—IV. osztályokban arra irányítják figyelmüket, hogy a part útmutatásának megfelelően kiküszöböljék az ismétléseket ezekben az osztályokban, s a statisztikai adatok mutatják e törekvések eredményességét. Ez helyeselhető mindaddig, amíg nem arra irányul, hogy bármi áron átengedjék a tanulókat, ismereteik mennyiségétől és minőségétől függetlenül. Azaz ne csak látszateredményeket próbáljunk felmutatni, ami az iskolai irányító munka fogyatékossága. Nézetünk szerint apolitikus dolgot jelent csak a statisztikai kimutatásra gondolni, magunkat csapjuk be általa. Jól felkészült gyermekeket kell nevelnünk, akik megbirkóznak a gimnáziumi oktatási programmal és akik képesek eredményesen elvégezni a líceumi oktatás első fokát, illetve később a líceumot. Ugyanez vonatkozik a gimnáziumi fokozatú iskolákban tanulókra, illetve tanítókra. Utóbbiak néha az előzően tanítókén hárítják a felelősséget a tanulók gyenge felkészítéséért, s mivel a gimnáziumi oktatás is kötelező , gyakran ők is a statisztikai kimutatásra gondolnak elsősorban. Mindez az 1973. évi plenáris útmutatásainak meg nem értését mutatja. Tényként kell elfogadnunk, hogy minden iskola munkájában a statisztika a tanuló ismereteinek realitásait kell mutassa. Törekedni kell tehát az ismeretek átadásának és elsajátításának minőségi és mennyiségi javítására, csak ezzel segítjük elő az oktatás általános szintjének állandó emelését. Megyénkben sikereket értünk el a líceumi oktatás első fokozatának általánosításában, a tanulók szakmai irányításában, de meg kell mondanunk, még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az egész oktató-nevelő tevékenységnek az iskolában a legmagasabb ismeretszinttel kell ellátnia a tanulókat, mert túlzás nélkül állíthatjuk: az iskolapadokat otthagyva a diák még nem rendelkezik — napjaink körülményei között még nem rendelkezhet — azzal az ismeretanyaggal, amire egy életen át szüksége lesz vagy lehet. A fejlődés állandó, s ha nem képezzük a már kész szakembert az megreked, s nem tud kellőképpen eleget tenni feladatkörének. Ezért az intézményesített továbbképzésre, az állandó önképzésre folyamatosan szükség van. Ezt nem figyelembe venni, anynyi, mint önmagunkat becsapni, a sokoldalúan képzett ember formálásának folyamatát lassítani. Az oktató-nevelő munkában nagyobb figyelmet kell szentelnünk a nevelő jellegnek, abban az öszszefüggésben, hogy szocialista társadalmunk embere tudatos formálója a holnapnak. Ennek hangsúlyozása annál is fontosabb, mivel a pártszervezetekben és tömegszervezetekben most elemzik pártunk nevelési programjának végrehajtását. E program fő eleme az új ember nevelése, s mivel az iskolára e tekintetben elsőrendű szerep hárul, így az iskola szerepét is elemeznünk kell kommunista felelősségérzettel és igényességgel. Azt a módot, ahogyan a tanulók az oktatás minden fokán, iskolában, családban és ifjúsági szervezetben viselkednek, dolgoznak, hogyan viszonyulnak feladataikhoz. Ebben a vonatkozásban igen fontos a tanuló-iskola, szülő-iskola, ifjúsági szervezet-iskola viszony elemzése. Ismerve a Tizenegyedik Kongresszus határozatait, az oktatásra vonatkozó dokumentumokat az összes nevelési-oktatási tényezőknek mindent meg kell tenniük e határozatok teljesítéséért, az ifjúság hazafias szellemben, a románok és más nemzetiségűek testvérisége szellemében való neveléséért. Neveljük az ifjú nemzedéket pártunk tudományos forradalmi koncepciója, a haza, a párt, a szocializmus, a kommunizmus és a béke ügye iránti szeretet szellemében.