Bihari Napló, 1976

1976-02-01

BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL E­gész dolgozó népünk nagy lendülettel mun­kálkodik a Román Kommunista Párt Tizenegyedik Kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésén, az új társadalmi rend építésének továbbfolytatá­sán, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésén és hazánknak a kommunizmus felé való előrehaladása biztosításán. Elért gazdasági­társadalmi sikereink jó alapot biztosítanak a mi­nőségi szint emelésére az összes tevékenységi terü­leteken, beleértve ideológiai tevékenységünket is. A termelőerők gyors fejlődése, a szocialista demokrácia elmélyülése, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának állandó emelkedése­­mellett pár­tunk és államunk nagy figyelmet szentelt és szen­tel az ideológiai és nevelő munkának. Ebben a vonatkozásban pártunkat a Tizenegyedik Kongresz­­szus határozatai, az 1976 novemberi központi bi­zottsági plenárison elfogadott dokumentumok, a nevelési program vezérli. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése a műszaki-anyagi alap állandó fej­lesztése mellett megköveteli a termelési kapcsola­tok tökéletesítését, korszerű gazdasági szerkezetet és a társadalom összes tagjai tudatának alakítását­­fejlesztését. A szocialista tudat fejlettségi szintje számottevően befolyásolja egész gazdasági-társa­dalmi életünket. A szocialista társadalom építése folyamatában hangsúlyos szerepet kap e munka tudatos volta, az, hogy tudatos történelmi folya­mat. Ezzel egyidejűleg a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom feltételezi, hogy társadalmunk minden tagja az életben alkalmazza az etika és méltányosság elveit. Ez nem csupán erkölcsi szük­ségszerűség, de objektív követelménye az új em­ber formálásának. Társadalmunk széles látókört igényel a dolgozóktól, akik gazdag ismeretkörrel rendelkeznek, ismerik pártunk politikai célkitűzé­seit, így hatékonyan tudnak azok megvalósításáért küzdeni. * Az ország valóságából kiindulva, a szocializ­mus romániai építése belső és külső történelmi feltételeit figyelembe véve, a nevelő munka, az ideológiai tevékenység kifejezi a párt vezető sze­repét. Pártunk abból indult ki, hogy az állandó politikai-nevelő munka objektív szükségszerűség a szocializmus építése folyamán, fontos tényezője annak. „Mi úgy véljük és úgy véltük, hogy a szo­cializmus történelmi hivatása nem csak abban áll, hogy felszabadítja az embert a kizsákmányolás és elnyomás alól és biztosítja anyagi jólétét, de ab­ban is, hogy magasrendű szellemi civilizációt hoz­zon létre, amelyet nem lehet megvalósítani csak az új ember kiformálásával, aki magas öntudattal, kulturális és szakmai felkészültséggel, előrehala­dott politikai-erkölcsi arculattal rendelkezik“ — mutatott rá pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs. MEGVALÓSUL PÁRTUNK NEVELÉSI PROGRAMJA Pártunk ideológiai-nevelési programjának tel­jesítésében abból indulunk ki, hogy a szocialista tudat a mindennapi élet problémakörén belül fej­lődik, szoros kapcsolatban az anyagi termeléssel. Ebből következik: pártunk rendkívüli figyelmet fordít a gazdasági propagandára, a termelési ter­vek teljesítését elősegítő politikai-nevelő munkára. Az összes nevelési tényezők mozgósítása eredmé­nyeként egész társadalmi életünkben fokozódott a forradalmi szellem, a dolgozók mindent megtettek az elmúlt ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítéséért, bebizonyítva hogy továbbra sem kí­mélik erejüket-tehetségüket a szocial шиз romániai építéséért, a munka meggyorsításáért. Itt kell em­lítenünk azt, hogy a politikai-nevelő munka egyik legfontosabb teendője megértetni mindenkivel: a munka nemes kötelesség, társadalmunkban meg­becsült rangja van a munkának mely az egész n­ép jólétének megteremtését szolgálja. A munka kul­tusza, a társadalmi felelősségérzet fontos jellem­zője az új embernek, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom emberének. Ezzel összhangban dolgozta ki pártunk a kommunisták élete és mun­kája, a szocialista etika és méltányosság normáit. Pártunk mindent megtesz, hogy ezek a normák meggyökeresedjenek társadalmi életünkben, álta­­lánosuljanak a román társadalom minden tevé­kenységi területén. A világról és az életről vallott dialektikus lá­tásmód érvényesítéséért pártunk állandó harcot folytat mindenfajta burzsoá eszmeáramlattal szem­ben, a régi nézetek és retrográd megnyilvánulások ellen. Mint a pártdokum­entumokból ismerjük, az osztályharc ezen a vonalon zajlik jelenleg, a régi és új nézetek harcává alakult. Pártunk ideológiai-nevelési programja nagy fi­gyelmet szentel a Romániában élő összes dolgozók, románok, magyarok, németek és más nemzetisé­gűek testvériségének, e testvériség további erősí­tésének. Az egyenjogúság minden területen meg­található, s pártunk marxista-leninista politikájá­nak igen fontos vívmánya. Ezt mutatja a gondos­kodás az ország összes megyéinek fejlesztéséről, a termelőerők egyenletes fejlesztéséről. A nép egy­ségének állandó erősítése, a dolgozók hazafias szellemben való nevelése továbbra is sarkalatos követelménye politikai-nevelő munkánknak. AZ IFJÚSÁG-NEVELÉS FŐ TÉNYEZŐJE Amikor a nevelő munkáról beszélünk termé­szetszerűleg gondolunk annak intézményesített formájára, az­ iskolára, a minden fokú oktatásra­­ ré­tró­ a főiskolák szintjéig. Alapvetően fontos ugyanis milyen ismeretek birtokában indulnak a fiatalok a termelőmunka felé, nemkülönben az a tény, hogy igen gyakran már kész, kiformált em­berként hagyják el oktatási intézményeinket. Eb­ben az összefüggésben elsőrendű fontosságú tehát szerepük és munkájuk elemzése. Ezt országos szin­ten elvégezte a párt Tizenegyedik Kongresszusán elhangzott jelentés, melyben NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, az RKP főtitkára rámutatott: A termelőerők gyorsütemű fejlesztése alapvető változásokat idé­zett elő az aktív lakosság soraiban, szüntelenül SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM -SOKOLDALÚAN KÉPZETT ÚJ TÍPUSÚ EMBER írta FODOR SÁNDOR, az RKP Bihar megyei bizottságának titkára növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya, s ez a növekedés a jövőben is érezteti hatását. A mostani ötéves tervben, tehát 1980-ig további 1s 1,2 millióval gyarapszik az iparban és más nem mezőgazdasági ágban dolgozók száma. A mun­kaerő ilyen arányú átrendeződése nagy gazdasági és társadalmi következményeket von maga után. Az ország további gyorsütemű fejlesztése, a szo­cialista iparosítási politika végrehajtása, a párt­program megvalósítása megköveteli a dolgozók szakmai-műveltségi színvonalának állandó­ emelé­set, az ifjúság jobb képzését, az egész személyzet szakmai továbbképzését — megfelelően a törvé­nyes előírásoknak. A munkaerő, az összes tevékenységi területe­ken szükséges káderek felkészítésével kapcsolatos , előirányzatok megvalósításában döntő fontosságú szerepe volt az oktatásnak, amely fő tényezője az ifjúság, az egész nép nevelésének és képzésének. A mostani ötéves tervben az oktatásnak biztosíta­nia kell csaknem kétmillió ember szakmai felké­szítését, amiből 259 ezer technikus, mester, mérnök és más szakember lesz. A kongresszusi jelentésben olvashatjuk: „A tízosztályos oktatásnak biztosítania kell az egysé­ges általános műveltségi és szakmai felkészítést a nemzetgazdasági követelményekkel összhangban, hogy a végző fiatalok eredményesen bekapcsolód­hassanak valamely társadalmilag hasznos munká­ba. A líceumi oktatásban növelni kell a szaklíceu­­mok, kiváltképpen az ipari és mezőgazdasági líceu­mok részarányát, amelyek a tanulók összlétszámá­­nak legalább hetven százalékát kell hogy felölel­jék ... A felsőfokú és a líceum utáni oktatásnak biztosítania kell ISO—200 ezer felsőfokú képzett­ségű káder kiképzését, amiből több mint 80 ezer műszaki szakképzettségű lesz. 1980-ban a főisko­lások száma eléri a 160 ezret.“ Egyidejűleg min­dent meg kell tenni, hogy a felsőoktatást szoro­san összekapcsoljuk a kutatással és a termeléssel, s új alapon, a hazai társadalom jelenlegi és táv­lati fejlődésének követelményeivel összhangban szervezzük át. OKTATÁS ÉS TERMELÉS Közoktatásunk fejlődésének alapvető jellegze­tessége a gyors növekedés. Az oktatásban részesü­lők száma megközelíti az ötmilliót, ami az össz­lakosság 23 ° Az iskola előtti oktatás felöleli a 3—5 éves gyermekek több mint hatvan százalékát, az ötéves gyermekeknek pedig a 96 százalékát. Rendelkezünk minden feltétellel ahhoz, hogy az iskola előtti oktatás 1980-ig kiterjedjen az óvodás korú gyermekek több mint 80 százalékára. A lí­ceumok első fokozata befogadja a nyolc osztály­t végzettek majdnem kilencven százalékát, ebből 72 százalék jut a szaklíceum­okra, ami megfelel a párt irányvonalának.­­ Mindezek ellenére még számos fogyatékosság észlelhető az oktatási folyamat tartalmában, az ok­tatásnak az élettel és a termeléssel való összekap­csolásában, a nevelő munkában, az iskolák veze­tésében és irányításában, s ezért a párthatároza­toknak és a különböző elemzések következtetései­nek megfelelően minden erőnket e fogyatékossá­gok kiküszöbölésére kell összpontosítanunk. Az oktatásnak egyik igen fontos feladata a ta­nulók és a diákok forradalmi szellemben, a munka iránt, a társadalmi feladatok teljesítése iránti fele­lősség szellemében való nevelése, hogy cselekvően részt vállaljanak a szocialista építőmunka nagy­szerű művében, a pártpolitika végrehajtásában. Az iskolában az egész tevékenységnek a dialektikus élet- és világszemléleten kell alapulnia, mert egy­e­­dü­l ez a szemlélet alakíthat ki egészséges, harcos filozófiai meggyőződést, biztosíthatja a fiatal nem­zedék politikai-ideológiai felkészülését. Ebben a szellemben kell javítanunk a társadalomtudomá­nyok előadását, az iskola, minden tanerő nevelő tevékenységét, biztosítanunk a pártszervezetek, a KISZ és diákegyesületek politikai-ideológiai mun­kájának a tökéletesítését. Ezekhez kapcsolódik a szülők mindenkori szerepe a nevelésben. Az iskola nem tehet meg mindent az új nemzedék formálá­sáért, ha ebben az említett tényezőkön kívül nem számíthat a szülők segítségére. A tanuló a leg­több időt gyerekkorától a szülői házban tölti, az ott látottak-hallottak emléke és tanulsága egy életen át elkíséri, s az iskolai ráhatás a szülői rá­hatással összhangban megteremti az új, sokolda­lúan képzett embert. A PÁRTDOKUMENTUMOK SZELLEMÉBEN Az RKP Bihar megyei bizottsága, a megyei néptanács úgy véli, hogy a tanerők nagy többsége a pártszervezetek, a tanfelügyelőség vezetésével­­irányításával sikeresen tevékenykednek az iskolai oktatás előtt álló nagyszerű feladatok gyakorlati alkalmazásáért. Ezt mutatják az elmúlt tanév si­kerei, s erre utalnak a mostani tanév első felének eddigi eredményei is. Úgy véljük, sikerrel valósul­nak meg az RKP KB 1973 júniusi plenáris ülésén elfogadott határozatok az iskola előtti oktatás ál­talánosítására. E tekintetben jobb a helyzetünk az országos átlagosnál, s kevés helyi erőfeszítéssel befejezhetjük ezt a folyamatot. Ehhez kapcsolódik az iskola előtti oktatási intézményekben dolgozó tano­­k képzésének növekedése, a korszerű szem­lélteti öközők használatának széleskörű beveze­tése ezeken a­­ intézményekben. Javult az óvodák és a csalódó, köözötti kapcsolat, s mindezek bizto­sítják az óvodáskorú gy­ermek felkészítését az is­kolára. Megy­énk tanerői az I—IV. osztályokban arra irányítják figyelm­üket, hogy a part útmutatásá­nak megfelelően kiküszöböljék az ismétléseket ezekben az osztályokban, s a statisztikai adatok mutatják e törekvések eredményességét. Ez helye­selhető mindaddig, amíg nem arra irányul, hogy bármi áron átengedjék a tanulókat, ismereteik mennyiségétől és minőségétől függetlenül. Azaz ne csak látszateredményeket próbáljunk felmutatni, ami az iskolai irányító munka fogyatékossága. Né­zetünk szerint apolitikus dolgot jelent csak a sta­tisztikai kimutatásra gondolni, magunkat csapjuk be általa. Jól felkészült gyermekeket kell nevel­nünk, akik megbirkóznak a gimnáziumi oktatási programmal és akik képesek eredményesen elvé­gezni a líceumi oktatás első fokát, illetve később a líceumot. Ugyanez vonatkozik a gimnáziumi fo­kozatú iskolákban tanulókra, illetve tanítókra. Utóbbiak néha az előzően tanítókén hárítják a fe­lelősséget a tanulók gyenge felkészítéséért, s mivel a gimnáziumi oktatás is kötelező , gyakran ők is a statisztikai kimutatásra gondolnak elsősorban. Mindez az 1973. évi plenáris útmutatásainak meg nem értését mutatja. Tényként kell elfogadnunk, hogy minden iskola munkájában a statisztika a tanuló ismereteinek realitásait kell mutassa. Tö­rekedni kell tehát az ismeretek átadásának és el­sajátításának minőségi és mennyiségi javítására, csak ezzel segítjük elő az oktatás általános szint­jének állandó emelését. Megyénkben sikereket értünk el a líceumi ok­tatás első fokozatának általánosításában, a tanu­lók szakmai irányításában, de meg kell monda­nunk, még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az egész oktató-nevelő tevékenységnek az is­kolában a legmagasabb ismeret­szinttel kell ellát­nia a tanulókat, mert túlzás nélkül állíthatjuk: az iskolapadokat otthagyva a diák még nem rendel­kezik — napjaink körülményei között még nem rendelkezhet — azzal az ismeretanyaggal, amire egy életen át szü­ksége lesz vagy lehet. A fejlődés állandó, s ha nem képezzük a már kész szakem­bert az megreked, s nem tud kellőképpen eleget tenni feladatkörének­. Ezért az intézményesített továbbképzésre, az állandó önképzésre folyamato­san szükség van. Ezt nem figyelembe venni, any­­nyi, mint önmagunkat becsapni, a sokoldalúan képzett ember formálásának folyamatát lassítani. Az oktató-nevelő munkában nagyobb figyelmet kell szentelnünk a nevelő jellegnek, abban az ösz­­szefü­ggésben, hogy szocialista társadalmunk em­bere tudatos formálója a holnapnak. Ennek hang­súlyozása annál is fontosabb, mivel a pártszerve­zetekben és tömegszervezetekben most elemzik pártunk nevelési programjának végrehajtását. E program fő eleme az új ember nevelése, s mivel az iskolára e tekintetben elsőrendű szerep hárul, így az iskola szerepét is elemeznünk kell kommu­nista felelősségérzettel és igényességgel. Azt a mó­dot, ahogyan a tanulók az oktatás minden fokán, iskolában, családban és ifjúsági szervezetben vi­selkednek, dolgoznak, hogyan viszonyulnak fela­dataikhoz. Ebben a vonatkozásban igen fontos a tanuló-iskola, szülő-iskola, ifjúsági szervezet-iskola viszony elemzése. Ismerve a Tizenegyedik Kongresszus határoza­tait, az oktatásra vonatkozó dokumentumokat az összes nevelési-oktatási tényezőknek mindent meg kell tenniük e határozatok teljesítéséért, az ifjúság hazafias szellemben, a románok és más nemzeti­ségűek testvérisége szellemében való neveléséért. Neveljük az ifjú nemzedéket pártunk tudományos forradalmi koncepciója, a haza, a párt, a szocia­lizmus, a kommunizmus és a béke ügye iránti sze­retet szellemében.

Next