Bolond Istók, 1904. (27. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-03 / 1. szám

4 Kossuth Ferenczhez. Miért is jöttél vissza hozzánk, Maradtál volna künn te is, — Játékidat hamar eljátszád, A nemzet neked úgyse hisz. Nagy volt atyád, nagy volt előttünk, S mig e földön magyar lakik, Nevét mindenkor tisztelettel Emlitik e hazában itt. Nagy volt atyád, ki úgy imádta Hazáját és e nemzetet, S itt hagyta őket, hontalan lett, De fegyvert se sohase tett! Ki nem tudott megalkuvásról, Az a szent­ ember volt atyád, Nem hiszed, nagy megalkuvó tán, Hogy a nemzet hallgatna rád?! Hiába írtál szózatot te, Bennünket meg nem nyugtat az, Olyan, mint egy szeszélyes nap, mely Tavaszkor mindent behavaz. Eljön, közelget nemzetünkre — Bármit csinál a sok irigy — A tél után a kikelet, mert Ezt a természet hozza igy. Kár volt azért egy kis vihartól Úgy megijedni, szörnyű kár! Ha őseink úgy lettek volna, a nemzet rég nem volna már. A hős csak harczol, egyre harczol,­­ vagy győz, vagy küzdve elesik. De míg ez ország a miénk lesz, Rabszolga sohasem lesz itt! Iglándy B. Eötvös Károly: Nagy dolgok ? Hát az igaz, mert tudom , nemcsak a históriából tudom, de magától Deák Ferencztől is tudom, hogy nem ment el arra az értekezletre, de azt se nem tudom, se a históriában nem olvastam, de magától Deák Ferencztől se hallottam soha, hogy Tenczer Pált kérdezte volna meg, hogy a prímáshoz elmenjen-e ? Hisze mi voltál te Pali negyvenhárom esztendővel ezelőtt? Tenczer Pál: Én negyvenhárom év előtt is Tenczer Pál voltam . Deák Ferencz is Deák Ferencz volt... . Sümeghy Vilmos. Szegény, még csak királyi tan­ácsosságig se vitte­­ Eötvös Károly. Hiszen nem arról van szó. Deák Ferencz a nélkül is csak volt valami! De hol van a levele Deáknak, melyet hozzád irt, Pali? Tenczer Pál. Hivatkozom Radocza János királyi tanácsos kedves barátomra. Vázsonyi Vilmos. És dr. Neuman Ármin udvari tanácsos még kedvesebb barátomra. Tenczer Pál. Hol volt akkor Neumann Ármin? Gajáry Géza. Bereczben ! Olay Lajos. Marha beszéd ! Gajáry Géza. Te Lajos tán egyetemi tanárnak készülsz?­ Olay Lajos. Czoki, komisz mameluk! Bánffy csatlós ! Széli lakáj, Kimen szolga és Tisza nyaloncz ! Eötvös Károly. De még mindig nem tudjuk, hogyan csi­nált Pali 1860-ban politikai pártot ? Tenczer Pál. Hogyha már itt úgy elhatalmasodik­ a demokráczia, hogy az embert meg sem hallgatják. Hát én alakí­tottam meg a felirati pártot. Aczél Endre. És a Chevra-Kadischát! Eötvös Károly. Te alakítottad meg a felirati pártot ? Hát akkor tulajdonképen mit csinált Deák? Tenczer Pál. Elkészítette a felirati javaslatot. Perl öcsém. De Pali bátyám utasítása szerint. Tenczer Pál: Nincs mit tagadnom, hogy sokban engedett a nézetemnek, és hogy nem egy tanácsomat fogadta el. Eötvös Károly: Te Pali, hallottad-e annak az utazónak az esetét, a­ki egy angol jelenlétében beszélte el, hogy egy fél­óra alatt három oroszlánt lőtt ? Tenczer Pál: Lehetséges, de már nem emlékszem rá. Eötvös Károly. Az afrikai utazó beszélte el egy társaság­ban, hogy egy délután elment vadászni. Alig ment el pár száz lépésnyire, midőn egyik bokorból kiugrik egy erős orosz­lán. «Bumm» lelövöm. Alig megyek—folytatá— száz vagy százötven lépésre, mikor jobbról egy gyönyörű nőstény orosz­lán ugrik ki : «bumm» lelövöm ! Ebben a perezben balról hal­lok zajt, oda nézek, hát egy pompás hím oroszlán rohan előre : «bumm» azt is lelövöm ! Mikor ezzel a harmadik oroszlánnal is készen volt, elébe lép egy bolond anglius és azt mondja neki , hogyha ön még egy oroszlánt mer lőni, hát nyakon ütöm. No hát édes Palikám, én nem ütlek nyakon, de tanács­lom, hogy Deák Ferenczről e féle dolgokat ne hozzál forga­lomba ! Tenczer Pál: Hát érdemes valamit elbeszélni ezeknek a függetlenségieknek, a­kik Deák Ferencznek nagyobb magasz­talói, mint maga Széll Kálmán ? Hálátlan emberek ! Aczél Endre. Menjünk Pali bátyám erről a’ helyről, a hol már tisztességesen hazudni se' lehet! Tenczer Pál. Der Schlag soll alle treffen ! Az Abbáziából. Eötvös Károly. Nos! hát mi az újság ? Schlesinger. Semmi más, mint hogy Bánffy erősen csinálja a lipótvárosi kaszinóban a Bánffy Dezső-párt­ot ! Tenczer Pál: Szamár ! Politikai pártot úgy kell csinálni, mint a­hogy én csináltam. Ha jól emlékszem 1860 évi deczem­­ber másodikán estve. Aczél Endre. Hat óra negyvenhét perczkor . . . Tenczer Pál. Valamivel később lehetett. Vettem Deák Ferencz levelét, melyben arra kér, hogy azonnal látogassam meg. Felmentem hozzá. Előadta, hogy a prímáshoz, Scitovsz­­kihoz van meghiva politikai értekezletre és tanácsomat kérte, hogy menjen, vagy ne menjen? Eötvös Károly: Ki kért, kitől kért, mit kért? Tenczer Pál: Úgy éljek ! Deák Ferencz kért tőlem tanácsot arra nézve, hogy elmenjen-e a Scitovszki prímás által egybe­hívott értekezletre; mire én azt tanácsoltam neki, hogy ne menjen ; mire Deák deczember harmadikén írt levelet a prí­másnak, hogy nem megy el hoz­á. Perl öcsém. Nagy dolgok,ezek! BOLOND ISTÓ K. ! Id. Ábrányi Kornél. Izzó agyad, lángoló nagy elméd, Mely oly sokat alkotott, — kihűlt. Hány «keresztet» róttál életedben! És sírodra most csak — egy került. Gazdagságot, vagyont nem szereztél; Ám örököd dús kincsesei fölér. Műveidben neved. —­íialdban­­ teremtő lélek mindig él. január

Next