Bolond Miska, 1867. (8. évfolyam, 1-52. szám)
1867-03-31 / 13. szám
13-dik szám. VIII. évfolyam. Pest, március 31-én 1867. HETI NAPTÁR. Hétfő, apr. 1. A közös ügyi szónokok hangversenyt rendeznek a sok jegyzésben elbetegedett gyorsírók fölsegélésére. Kedd, apr. 2. A minisztérium a sok fa miatt még mindig nem látja el a fiumei erdőt. Szerda, apr. 3. A „Presse“ most már hamut akar önteni a fejére, hanem nem tudja, hogy a feje hol van ? . HETI NAPTÁR. Csütörtök, apr. 4. Egy kutató társulat alakul, mely a mi alkotmányunk arantiáját szándékoznék fölfedezni. Péntek, apr. 5. A Hírnök nemcsak Belgrád, hanem Nápoly miatt is interpellálja a minisztériumot, mert egykor az is Magyar- F Ljvországé volt. Szombat, ápr. 6. Az uj honvédseregnek hallomás szerint az a feladata is lesz, hogy a minisztereket a hivatalért való tömeges megrohanástól védelmezze. Megjelen minden vasárnap. — Előfizetési dij negyedévre 1 frt. 50 kr., félévre 3 frt., egész évre 6 frt. — Az előfizetés és minden reclamátió a Bolond Miska kiadó-hivatalába (barátik tere 7. sz.) utasítandó. / Előfizetési felhívás . BOLOND MISKAU 1867-ik évi folyamára. Negyedévre (apr.—jun.) végéig . 1 frt. 50 kr. Félévre (apr.—sept.) végéig . . 3 „ — „ Egész évre (ápr.—dec.) végéig . 4 „ 50 „Gyűjtök minden 10 után egy tisztelet példányt kapnak. Mit tegyenek a miniszterek ! Mit tegyenek a derék Férfiak, kik e napokban Pusztakóros állapotban A tárcákat átvevők ? Jót tanácsol mindenik, Még én is adok nekik. Excellenc honvédelem ! Önhöz az a kérelem : Nekünk antibenedek Hadvezérek kellenek ; Nem tapasztal, a ki nem lát, Tisztjeit majd küldje el hát Ha megint Amerikában Egymást ölik a hadak, Vagy Mezőkövesden újra Követet választanak. Nagykegyelmű pénzügyér ! Sértésül ne vegye szóm, — Nem követel a ki kér; — De ha nyílik alkalom, Hagyja el a régi tempót; Hej ! a volt fináncminiszter Ott is vett, hol semmi sem vót! Oktatás-ügy excellenc! Ne kövesse azokat, Kik e múlt tizenkilenc B-alkotmányos év alatt Verwaltolták nagy serény kedvvel szép hazánk terén A közkoplal(ok)tatást! Hogy ne hozzak szóba mást: A ki nálunk népet oktat ötven forint évi dijt kap ; A kocsisnak nyolcvan, százat — Bár nem látja el a házat, Fát nem vág, nem hord vizet — Minden földesül fizet. Bolond Miska excellenc ! Hogyha a nyolc vagy kilenc Uj miniszter egyikének, Miatta szakértőkének, Tán feltetszetáék ez ének S hívna osztályfőnökének, Szivesen elfogadom, — Mondja meg, hogy hol lakom. Csupor Jonathan. ----------------------------p...................................... Ujságirók lakomája. Irodalmi irodalomi 101 pohárköszöntésben. Üvegre fejé a javát : CSICSE El honos. SZEMÉLYEK nem voltak mind jelen. Nem is tudom, Hol kaptunk volna termet, hova valamennyi magyar journalista belefért volna, mikor hát akad néhány másod- és harmadévi gymnasista,kiket még nem fogtak el munkatársakul a 39.000 hazai hírlap mellé. Hogy azonban számos és fényes volt a társaság, az igen természetes, mert szálankint egynéhány embernek tartja magát mindegyikünk, fényesnek meg eo ipso.) Történika „Frolmer“-szálloda dísztermében. Akik ott vagyunk, mind jelen vagyunk , nagy ünnepélyességgel eszünk, szörpölünk, majd iszunk és szivarozunk. Kecskeméthy Károly ékesen húzza az emelvényes fülkében s miután hegedülnek, szépen muzsikálnak, jó kedve van az egész világnak.) DEÁK GYÖRGY (azaz György deák , de miután azt a viccet akarom rá csinálni, hogy még nem Deák Ferenc s már nem Deák Farkas , tehát csak Deák Györgyözöm.) Uram, uram Szász Károly uram, szállok az urra, szász Károly. Sas a fecskére, ám szállj. DEÁK GYÖRGY. Nem tudom, ki súghatta meg, hogy sasról és fecskéről akarok szólani ... de mindegy, csak azért sem tartalak szerény embernek. Uraim, egy büszke királyi sast látok s egy kis parti fecskét. A sas a király, a parti fecske meg Fiume. (Roppanó éljenek.) A megtestesült eszme, a szárnyat öltött gondolat.... a haza__a szabad sajtó-----visszavívott alkotmányunk (Bömbölő éljenek) ... epedő parti fecskénk ... magasra vivő fejedelmünk... s egy ember, a kit elhallgatok (Rettenetes éljenek) s kinek neve Smaich... (Óriási felsülés)... ha isten velünk, ki ellenünk ?... Éljen a király, éljen Fiume, éljen a szabad sajtó !.. . Mi. (koccintva s énekelve) Éljen, éljen, éljen az éljen, éljen, éljen az éljen a barátság ! szász kÁroly. Uram, uram Böszörményi uram, szállok az úrhoz. BÖSZÖRMÉNYI. Úgy is csak kilencen vagyunk, van hely elég, csak tessék, állok eléje. szász k. A bor, mely poharambaan gyöngyözik, Budának őseink által áztatott haalmain... pompély. Hiszen vöslaui az a poharadban. SZÁSZ K. Még akkor is magyarabb, mint a milyen elmés a megjegyzésed. pompéry. Oh Carlos, wie bist du so bitter! Bleibe da und fahre fort. szász K. A bort,melynek gyöngyei vidáman szökeellenek a seerlegben,őseink véréből sajtolták. Hogy e saajtónak késő unokáját, a szabad sajtót akarom éltetni, trmészetes azok előtt, akik engem ismernek. Mennyit vérzett már e haza! (stb. stb.) tizenkilenc gyászos év ! (stb. stb. ) de hisz önök tudják ezt, mert újságírók és hazafiak. Sajnálom, hogy nincs itt Jókai Móric , hoztam neki, a tegnapi adósság fejében oly kadenciákat, a meelyekhez képest ama hires Honok határain túl Konok csatára indul gyermekjátékká törpül. A kadenciás interpellatiónak történetét ismerik önök s igy bátran térhetek át verseimre, s ezek ezek: (kivesz egy papírszeletet és olvas) Érzelmes embernek Sérelmek hempergnek Büszke szivén, Ám a szent költemény S rám a fenkölt remény Üszke vivén Lánggal égő hevet — Lánynyal még ő nevet. Ica, cica, kukorica Éljen a Hon hű Mórica. Ej haj, Éljen Maurus Jókai ! MI. Éljen, éljen, éljen a — díjén, díjén, éljen a — éljen a barátság ! várady Gábor. Ajkaimról nem csörgedezik a költészet szintéze, sem az ékesszólás édes bora — mi. Ej, ej, dehogy nem. Halljuk tovább! várady. Nem értek sem a koszorúk, sem a bokréták kötözéséhez. Pedig előttem szólották szép rózsafüzérbe fonták már a szabadság különféle nemeit, az ezeket meghazudtoló rab Fiumét s polgárait s egyikét másikát a haza