Bolond Miska, 1875 (16. évfolyam, 1-49. szám)
1875-05-23 / 21. szám
132 » Majoros levele Kossuth Lajoshoz. ÓMotto: » Hagyjanak nekem békét !N ehéz az én keblem, nehéz, mert ^_jA haza sorsát hordozom. Nyomát hagyom a honfibúnak Asztalkendőn és vánkoson, Szivem a sok kolompolástól Mint nagy harangé, leszakad . . . — Ó jöjj haza, nem tenni, szólni, Csak mutogatni magadat! Mint gyászos holló, száll az égbe Tömérdek fájó sóhajom. Miatta nem rég pártszakadás Történt a nadrágszíjamon. Sós könytül ázom , a szememben Minden kis porczika dagad. — Óh jöjj haza, nem tenni, szól Csak mutogatni magadat. Hadd élek én is egy víg órát! Jöjj,lóháton vagy vasúton,) Én majd diszes szobában viszlek, Az ajtót szépen becsukom. És trombitát veszek kezembe S megharsan ajkamon a szóni, »A nagy száműzött e szobában Mérsékelt áron látható!« ^Z TITCZÁBOL. . * Esőbe ír. аапуоешЪэг. Furcsa, hogy mindnek egy helyen csikland ! Falragasz a szélsőj оЪЪ-klubban. Módosított házszabályok. 1. §. Kutyának, újságírónak a folyosón tartózkodni tilos. 2. §. Azon kutya és újságíró, mely a folyosón rajta kapatik , a háznagy által a szerkesztőségbe tolonczoztatik. 3§. A buffetmááliknak csak honatyák kuri- Zálhatnak. A karzaton házasságot csak képviselők köthetnek. 4. §. Bizonyos csendillák frequentálása idegeneknek csak két képviselő, vagy az elnök és háznagy jelenlétében s ellenőrködése mellett gontkoztatik, s esetről esetre 5 kr. fizetendő mint a bécsi közkiállitáson, az inkasszálással a szép Puskás bízatván meg. 5. §. Ugyanitt ezen a bizonyos helyen Halász Imrének, mint a Közérdek nem-képviselő szerkesztőjének, megjelenni tilos’, a Közérdeknek azonban szabad. BOLOND MISKA Május 23. 1875. Nemzeti szinház. —ilos, hogy tetszik a kis Komáromi Mariska ? — Még ki nőheti magát! Horogszeghi Humbugné Trilla asszonyság, naiv magyar színésznő, anynyira tisztelte a nemzeti színpadot, hogy mint kezdő nem mert föllépni rajta, hanem előbb tiz évig a lerchenfeldi, tiz évig a trübbsfilli, tiz évig a lichterfeldi, tiz évig a müncheni, s tiz évig a gotscheei német világszinpadokon tanult, így szorgalommal megtanulván magyarul, hazajön elszavalni Stuart Máriából: »Ich bin besser als mein Ruf!« * A nemzeti szinház igazgatósága természeszetesen triumffal és dreimalhachhal fogadja. Diadalkapunak felállíttatik Komáromy csizmahúzója. J Stiblicsek ás Kriglicsek. St. Miből csinálja köteles Bakai a nemzetgazdászati czikkeit ? Kr. Aligha dr. Kócz bői. / A MUNKA ÜNNEPE. (Érdemjel kiosztás a Redoutban.) — Referáda. — LISZT-EGYLET, mely leginkább molnárokból és sütőkből áll, elfujja a bevezetést, átesünk Szabóky beszédén, kinek legtalpra esettebb mondása, hogy nekünk a világkiállítás biztosította államiságunkat, tehát tulajdonkép 73-ban volt 67 ; átesünk a miniszteri beszéden, melyben midőn minden rendű s rangú mesterség után említve van a művészet és tudomány is, oda tétetik, de azért a tudós is ér ám annyit mint egy szabóinas : átesünk aztán . . . juj, nehéz elmondani, térjünk Pózner Károly Lajosra. Mikor bejött a terembe, harsány »elljen« »szervasz herr van« stb. felkiáltás fogadta. Ő érzékenyen felelt: »Tisztelek gyülekezet! marha mód sajnálok magamon, hogy nem tehetem nyakájomba díszokleveleket. Kérek nekem csak medaillon, mert pakszos nem todok hová akasztani.« Érzékeny disz-sirás. A Liszt-egylet legszebb őrleményeivel hinti be a publikumot, mely mai naptól ezer új spiszburgert lát a munkásai által kiérdemelt ordóval spaczírozni, és kisietünk a svindli templomából.