Bolond Miska, 1875 (16. évfolyam, 1-49. szám)

1875-05-23 / 21. szám

132 » Maj­oros levele Kossuth Lajoshoz. ÓMotto: » Hagyjanak nekem békét !N ehéz az én keblem, nehéz, mert ^_jA haza sorsát hordozom. Nyomát hagyom a honfibúnak Asztalkendőn és vánkoson, Szivem a sok kolompolástól Mint nagy harangé, leszakad . . . — Ó jöjj haza, nem tenni, szólni, Csak mutogatni magadat! Mint gyászos holló, száll az égbe Tömérdek fájó sóhajom. Miatta nem rég pártszakadás Történt a nadrágszíjamon. Sós könytül ázom , a szememben Minden kis porczika dagad. — Óh jöjj haza, nem tenni, szól Csak mutogatni magadat. Hadd élek én is egy víg órát! Jöjj,­­lóháton vagy vasúton,) Én majd diszes szobában viszlek, Az ajtót szépen becsukom. És trombitát veszek kezembe S megharsan ajkamon a szó­­ni, »A nagy száműzött e szobában Mérsékelt áron látható!« ^­­Z TITCZÁBOL. . * E­sőbe ír. аапуоешЪэг. Furcsa, hogy mindnek egy helyen csikland ! Falragasz a szélsőj оЪЪ-klubban. Módosított házszabályok. 1. §. Kutyának, újságírónak a folyosón tar­tózkodni tilos. 2. §. Azon kutya és újságíró, mely a folyosón rajta kapatik , a háznagy által a szerkesztő­ségbe tolonczoztatik. 3§. A buffetmááliknak csak honatyák kuri- Zálhatnak. A karzaton házasságot csak képvise­lők köthetnek. 4. §. Bizonyos csendillák frequentálása idege­­neknek csak két képviselő, vagy az elnök és háznagy jelenlétében s ellenőrködése mellett gontk­oztatik, s esetről esetre 5 kr. fizetendő mint a bécsi közkiállitáson, az inkasszálással a szép Puskás bízatván meg. 5. §. Ugyanitt ezen a bizonyos helyen Halász Imrének, mint a Közérdek nem-képviselő szer­kesztőjének, megjelenni tilos’, a Közérdeknek azonban szabad. BOLOND MISKA Május 23. 1875. Nemzeti szinház. —­ilos, hogy tetszik a kis Komáromi Mariska ? — Még k­i n­ő­h­e­t­i magát! Horogszeghi Humbugné Trilla asszony­ság, naiv magyar színésznő, anynyira tisztelte a nemzeti színpadot, hogy mint kezdő nem mert föllépni rajta, hanem előbb tiz évig a lerchenfeldi, tiz évig a trübbsfilli, tiz évig a lichterfeldi, tiz évig a müncheni, s tiz évig a gotscheei német világszinpadokon tanult, így szorgalommal megtanulván magyarul, hazajön elszavalni Stuart Máriából: »Ich bin bes­ser als mein Ruf!« * A nemzeti szinház igazgatósága természe­­szetesen triumffal és dreimalhachhal fogadja. Diadalkapunak felállíttatik Komáromy csizma­­húzója. J Stiblicsek ás Kriglicsek. St. Miből csinálja köteles Bakai a nem­­zetgazdászati czikkeit ? Kr. Aligha dr. K­ó­c­z bői. /­ ­ A MUNKA ÜNNEPE. (Érdemjel kiosztás a Redoutban.) — Referáda. — LISZT-EGYLET, mely leginkább molnárok­ból és sütőkből áll, elfujja a bevezetést, át­esünk Szabóky beszédén, kinek legtalpra eset­­tebb mondása, hogy nekünk a világkiállítás biztosította államiságunkat, tehát tulajdonkép 73-ban volt 67 ; átesünk a miniszteri beszéden, melyben midőn minden rendű s rangú mester­ség után említve van a művészet és tudomány is, oda tétetik, de azért a tudós is ér ám annyit mint egy szabóinas : átesünk aztán . . . juj, ne­héz elmondani, térjünk Pózner Károly Lajosra. Mikor bejött a terembe, harsány »elljen« »szervasz herr van« stb. felkiáltás fogadta. Ő érzékenyen felelt: »Tisztelek gyülekezet! marha mód saj­­nálok magamon, hogy nem tehetem nyakájom­­ba díszokleveleket. Kérek nekem csak medail­­lon, mert pakszos nem t­odok hová akasz­tani.« Érzékeny disz-sirás. A Liszt-egylet legszebb őrleményeivel hinti be a publikumot, mely mai naptól ezer új spiszburgert lát a munkásai által kiérde­melt ordóval spaczírozni, é­s kisietünk a svind­li templomából.

Next