Finály Henrik: Az ókori súlyokról és mértékekről (Budapest, 1883)
I. Mérték átalában
Y ÓKORI SÚLYOKRÓL. KM MÉRTÉEEKRŐL, 5 nyilatkozik abban a tüneményben, amelyet a közéletben súlynak szoktunk nevezni: a tömegbeli mérték, bármi különböző lehet is mekkoraságára nézve, csupán egyfajú, t. i. súlymérték. A térnek ellenben, köztudomás szerint, három irányba szolgáló kiterjedése van, és ennek következtében a térbeli mérték három különböző faja keletkezik a szerint, a mint a mérésnél a térnek csupán egy irányát, vagy pedig kettőt egyszerre, vagy végre mind a hármat együtt veszik tekintetbe. Az első esetben keletkezik az u. n. hosszmérték, a másodikban az u. n. lapmérték, a harmadikban az u. n. testmérték, amely ismét kétféle módon jó alkalmazásba, vagy úgy t. i. hogy egy tömör és szilárd test külső méreteiből számítás útján fejtik ki a test tömegétől elfoglalt tér mekkoraságát, amely aztán u. n. kormértékben lesz kifejezve; vagy pedig úgy, hogy a vagy apró részekből álló vagy épen folyó állapotban levő anyagot meghatározott mekkoraságú üregbe, rendesen e végre készített edény üregébe töltve mérik meg, és ezért a használt mértéket űrmértéknek is nevezik. Látjuk e szerint, hogy a mértéknek összesen öt faja jöhet alkalmazásba a gyakorlatban; egyszersmind első pillanatra feltűnő, hogy a hosszmérték, a lapmérték és a köbmérték rokon fajok, sőt bizonyos tekintetben akár a használatba vett mértékekre, akár a mérésnél követendő eljárásra nézve voltaképen azonosak, amennyiben akár lapot, akár testet mérünk, mindig csak hosszmértéket használunk, és ebből a lap- és köbmértéket csak számítás útján állítjuk elő; már az űrmérték voltaképen független a hosszmértéktől, noha lehet az alkalmazott és rendesen szabályos alakú üreg mekkoraságát köbmértékben, tehát hosszmérték alkalmazása által is kifejezni. Világos azonban, hogy az űrmértéknek nem kell szükségképen a hosszmértékhez határozott arányban állani, még kevésbbé szükséges, hogy az űrmérték alapja hosszmérték legyen, sőt igen könnyű meggyőződni róla, hogy az űrmértéknek a hosszmértékre alapítása nagy nehézségeket szül a mértékek gyakorlati előállításánál. Még kevesebb köze van a súlymértéknek a térbeli mértékekkel. Köztudomású tény, hogy egyenlő tért foglaló anyagtömegek nagyon különböző súlyúak lehetnek, valamint meg-