Acsády Ignácz: A pozsonyi és szepesi kamarák 1565-1604 (Budapest, 1894)
A pénzügyi politika iránya és hatásai
4 ROSADV ΙΟΝΑΟΖ. zúdultak, közvetlenül és azonnal óriási károkat okoztak benne, de mint a lassú betegség a testet, úgy a török vész is csak lassanként bénította meg Magyarországot s rombolásainak hatása folyton fokozódva, Miksa király alatt már jóval nagyobb volt, mint Ferdinánd alatt s Rtudolf idején már jóval nagyobb, mint Miksa alatt. Az ország területe évről évre csökkent, lakossága, anyagi ereje egyre apadt s a század végén a magyar királyság sokkal kisebb, sokkal gyöngébb volt mint I. Ferdinánd halálakor. Ezt a fokozatos elgyengülést lépésről-lépésre nyomon követhetni a politikai és katonai, számokban pedig kifejezhetni a gazdasági és pénzügyi életben, melyben e korszak összes bajaival, mindennemű szenvedéseivel, a leghívebben tükröződik vissza. Ha nem is oly szörnyen romboló, de mindenesetre fölötte ártalmas és egyre fokozódó módon nehezedett a magyar királyság pénzügyeire az idegen befolyás, mely a magyar ügyek vezetésében és intézésében sokkal erősebben érvényesült a század utolsó, mint második harmadában. Még I. Ferdinánd alkotta meg azon nagy központi hatóságokat, melyek Bécsből a Habsburgok összes közép-európai birtokainak legfőbb igazgatását vezették. Ide ezek az intézmények csak évek múltán vertek gyökeret s minél inkább szilárdultak, annál inkább nőtt bennök a hatalmi, a terjeszkedési vágy, a centralizáló törekvés, annál nagyobb mértékben nyirbálták meg az eddig elég önálló országos főhatóságok jogkörét és függetlenségét. Kétségkívül jó szándék vezette őket s nem egyszer egészséges eszmékkel, okos tervekkel álltak elő. De nem ismervén az ország tényleges állapotait, alkotmányos szervezetét, hatóságainak összeállítását és jogkörét, társadalmi viszonyait, anyagi és szellemi érdekeit, e királynak általában egész, különösen pedig pénzügyi politikáját a leghelytelenebb irányba terelték. És saját hibáik minél meddőbbé tették törekvéseiket, annál rosszabb indulat, annál nagyobb bizalmatlanság és ellenszenv támadt bennök a magyarság iránt, s ennek útjai lassanként csakugyan nagyon elkezdtek térni az övéiktől. 1. Ferdinánd alatt a rendek csupán azért panaszkodtak, hogy a magyar közjövedelmek egy része Ausztriába vándorol, mert egyes bevételi ágak, a bányászat és pénzverés, néhány harmincad