Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Tenyésztés némelly Fővonásai
130 A TENYÉSZTÉS által tudta meg Hazánkban némelly gazda 's meg lett győződve Magseregének tiszta vagy nem tiszta eredetérül. Sokan úgy szerzettek kosokat és anyákat, az mint csak lehetett. Hogy tiszta Merinosok voltak e, vagy sem , ki mutathattameg minden bizonyait és kivált ollyanoknak, kik magok a valódi kútfőhez nem mehettek, másoknak pedig könnyen nem hisznek, és magokat mindenre könnyen reá beszélteni nem engedik. Később időkben , mikor már közöttünk mint valamelly szoros regula megvolt alapítva, hogy a 3 Birkanemesítéshez sikerrel egy tisztán és legkisebb korcsosodás nélkül nevelt Magsereg hijjával csak kezdeni sem lehet, és hogy az eredmény Spanyol kos és anya, bár durva szőrű lenne is, a tenyésztésre még is többet ér, mint a legfinomabb Meszticz, sok gazda aggódni kezdett, valljon Magserege keveretlen vérü e vagy sem. Némellyik azt tapasztalta, hogy aggodalmának ugyan volt is oka és hogy Magserege esztendőrül esztendőre lefelé ment és elallyasodott ; mint viszont némellyik azt látta, hogy Magserege több nemzéseken keresztül minden tulajdonságait megtartotta, sőt hogy az, rendes párosodás, gond és válogatottabb eledel által, még inkább nemesített és tökélletesítetett. Ezen utolsók aggodalma természetesen megszűnt, és ők szinte minden bizonnyal tudhatták, hogy tiszta Sereget bírnak, ámbátor a Seregek ősi származásáról bizonyosat nem tudnak.