Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Ötödik könyv az Egyiptus-béli épületekről
Ötödik Könyv: 359 De Kornélius Brunius megmérvén az egész épületet, az öreg torony talpának egyik egyik oldalán csak hét száz négy lábat, talált , meredek hosszán pedig tététől talpig csak hat száz tizenhat lábat. Meg lehet, kisebnek látszik már a’ torony a’ nagy homok miatt; de ez Herodotus mértékének nem árthat, ha széle hossza egyenlő volt. Azonban Bruniusnál az emlitett mérték, tsak a’ külső, és a’ meredek magasságnak a’ mértéke; mert ha leeresztenők az ónos finórt a torony felső tsutsáról egyenesen a* talpnak közepére, a föld szinéig, a’ mérték tsak három szíz ötven két lábni hoszat, és magasságot mutatna. De ez is elég , mert ráutasson bár valaki, ha lehet, most körülbelől ily iszonyú magassággal bíró épületet. Csucsosnak tetszik meszéről ez a torony de azonban felyül tizenhat lábni hosszasága vagyon lapja széleinek. Bellóni Péter azt bizonyítja, hogy a’’ tetején ötven embernek elegendő állása lehetne. Ezekből észre vehetjük , a toronynak iszonyú magasságát, mert jóllehet Strabó, Diodórus, Plinius, Herodotus bizonytalan mértékkel élnek; ’s magok között meg nem egygyeznek; mindazáltal bátran megálhatnak Bellóni Péter szaván , ki erről