Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Első könyv a Paraditsomnak kertéről
3 6 Első Könyv. TIZEN HARMADIK RÉSZ. Ádám Atyánknak ’s Éva Anyánknak szám-ki-vetéséről, és a’ Paraditsom önzőiről. SZegény Szüleink, minekutánna az ártatlanságot elvesztvén , mennyei kegyes Atyáknak kegyelméből ki-estek ; félni ereszketni kezdettek ostorától , a szemek is megnyílt mezételenségeknek megesmérésére, bujkáltak rettegve a’ Paraditsom fái közötti füge-fa levelekhez kapdosának, hogy felébe harmadába Öltözetet aggatván magoknak , a’ szégyent, és szemérmet takargatnák... Azonban a’ rettegés között hallyik a’ Paraditsomban az Úr szavát, hallják dorgálását; mentegetik ugyan magokat szegények , de mi haszna ? már átok szállott a kígyóra , már az élő állatok is, mellyekkel elébb nyájason mulatoztak , nagy ordítással távoznak vala tólök, már készen állának a’ Paradicsom kapui , hogy az érdemetlen vendégeket kirekesszék, amazok könyhallatásban merülvén halavány orczájokat fel nem mervén az ég felé vetni, várak fejekre az utolsó végezést. Monda tehát az Úr az Asszony-Állatnak , és az mint Teremtés könyvének harmadik része élőnkben adja, imigyen szólja hozzá: » Meg-