Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Nyóltzadik könyv a görög épületekről
Nyólcadik Könyv. 575 régnél egyebet nem adván. Az épületnek forma*ján Dóri mód,és rend tartatott: hossza két száz harmint lábnyomnyi volt, magassága hatvan nyólc , szélessége pedig kilentvenöt. A’’ kik nevét a világ csudái közé tették, nem csudálták úgy annyira kincsét , a’ mennyire a* sok hires Meiler embereknek kezelt múnkájit. Ki tettek itt tudni illik magokért, valakik vagy oszlopit faragták, vagy bálványit öntötték, vagy falait himesgették. Külső részét minden felől merő oszlop kerítette bé. Azoknak koszorújin huszon egy aranyos pasz tündöklőit; a’ templom födelének kettős tsutsain pedig egy egy aranyos gomb. Nints a Görög mese között oly hires történet, mellynek képe ottan kivi il vagy belől le nem lett volna vagy írva, vagy faragva. De a’ mint illett , legjeleseb’ láttatya valt a’ belső munkának. Jupiter oltárához a’ sok szép oszloppal két felől megrakott tornátzok vezették a’ bejáró népet, holott Jupiternek aranyból ’s elefánt-csontból faragott képe Királyi székben élt vala méltóságos tekintettel , bal kezével Királyi pálczáját, jobjával pedig a’ koronás Viktóriának képét tartván. Mind papútsa , mind palástjaj, mind