Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 3. (Bécs, 1829)
Svétzia
Svétzia (Sverige) Királyság. I. Szakasz. §. 1. Történeti állapotja. A’ztA- Svétziai történetek tsak nem egy lábbal léptek előre az üdök folytában, a’ Dánokéival, mivel hogy rész szerént szomszéd tartományok, egyébbként pedig sokáig, és többször egy törvényes uralkodó által kormányoztattak. A’ honnét a’ mit Dánia Sorsáról említünk annak le írásában, azt jobbára Svétziáról, és Norvégiáról is lehet érteni. Svétziában a’ 8-ik század vége felé Björn maradéka uralkodott Upsulában, a’ kik közt Olaf Skot- Konung Király első volt a’ ki Svéd Király czímével élt, és a’ keresztény Hitet fel vette 1001-ben. Ennek fja Gamal Edmund halálával ki halt a’ familia is. Ezen időtöl fogva, három féle ház uralkodott változva: a’ Stenkil, a’ Biot - Svén vagy Svérker, és Erich-Bonde ház. Erich - Bonde halála után, a’kit Svétzia jámborsága miatt Pártfogó szenti tisztelettel illet, az ő, és Svérker maradéki közt per támada a’ Királyi jus iránt, és mind a’ két ház a’ vérengző hartzok közt tűnt el a’ világról, azért is nem tsuda, hogy a’ következő Királyoknak választása nagy áldozatokba került légyen, a’ kik alatt a’ pogány népek