Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 3. (Bécs, 1829)

Svétzia

Svétzia (Sverige) Királyság. I. Szakasz. §. 1. Történeti állapotja. A’­ztA- Svétziai történetek tsak nem egy lábbal léptek előre az üdök folytában, a’ Dánokéival, mivel hogy rész szerént szomszéd tartományok, egyébb­ként pedig sokáig, és többször egy törvényes uralkodó által kormányoztattak. A’ honnét a’ mit Dánia Sor­sáról említünk annak le írásában, azt jobbára Své­­tziáról, és Norvégiáról is lehet érteni. Svétziában a’ 8-ik század vége felé Björn ma­radéka uralkodott Upsulában, a’ kik közt Olaf Skot- Konung Király első volt a’ ki Svéd Király czímével élt, és a’ keresztény Hitet fel vette 1001-ben. Ennek fja Gamal Edmund halálával ki halt a’ familia is. Ezen időtöl fogva, három féle ház uralkodott vál­tozva: a’ Stenkil, a’ Biot - Svén vagy Svérker, és Erich-Bonde ház. Erich - Bonde halála után, a’kit Svétzia jámborsága miatt Pártfogó szenti tisztelettel illet, az ő, és Svérker maradéki közt per támada a’ Királyi jus iránt, és mind a’ két ház a’ vérengző hartzok közt tűnt el a’ világról, azért is nem tsuda, hogy a’ következő Királyoknak választása nagy áldo­zatokba került légyen, a’ kik alatt a’ pogány népek

Next