Margalits Ede: Szerb történelmi repertorium 1. (Budapest, 1918)
Tartalom. Szerb évkönyvek (Srpski Letopisi 1825-1914)
veres ember kész ideköltözni családjával és a törökök ellen harcolni, ha itt őket szívesen fogadják, megélhetésöket biztosítják és viszonyaikat privilegiális irattal rendezik. Herberstein gr. Eszterházy József horvát bánhoz utasította őket s egyben jelentést tett a dologról Bécsben az udvari haditanácsnak. A bánnal való tanácskozás után a két meghatalmazott Bécsbe ment, hol ajánlatukat írásban beadták a királyhoz. Választ 1738. márc. 10-én kaptak, alálkozásukat elfogadták, de egy nyilatkozatot kell beadniok az érdekelt néptől. Milicsevics hazautazott, hol népgyűlés utján 26 hercegovinai főember aláírásával és pecsétjével írást kapott, melyben kijelentik, hogy készek Magyarországba költözni és a török ellen harcolni, ha itt róluk gondoskodva lesz és jogviszonyaik privilegium útján rendeztetnek. Ezen iratot Bécsben átadták, a végleges döntés azonban sokáig elhúzódott, míg az 1739-ben kötött belgrádi béke a beköltözést végleg meghiúsította. Bogics Vucskovics-Sztratimirovics nem tért vissza Hercegovinába, hanem itt maradt és 1745-ben Mária Teréziától magyar nemességet és a kulpini birtokot kapta. 1745—1750 között midőn az erőszakolt vallási unió miatt sok ezer szerb Oroszországba költözött, Mária Terézia 200 szerb családnak nemességet és birtokot adott, hogy a szerbséget lecsendesítse. A Sztratimirovics család genealógiáját sajátkezűleg megírta Sztratimirovics István metropolita. 653. Risztics János: Szerbia és a magyarországi szerbek 1848 1849-iki felkelése. Ismertetés. (1885. 143 k. 123—129.) Risztics két történelmi munkát adott ki : „Szerbia és a Porta Belgrád bombázása után 1862—1867.“ 335 lap és „Szerbia és a magyarországi szerbek 1848—1849-iki felkelése“ 79. — az előbbi munka annál értékesebb, mert a benne előadottakban maga az író jelentékeny szerepet játszott ; az utóbbiban gondosan összegyűjtötte a történelmi adatokat, melyeket megtudhatott és nagy vonásokban vázolja, mi volt e felkelés kiinduló pontja, mire törekedtek és hogy hiúsult meg végezetül nemzeti törekvések célja és eszközeivé váltak az osztrák centralisztikus törekvéseknek. Az író főtörekvése volt, hogy Szerbiának befolyását és közreműködését e felkelésben vázolja, ez azonban a következő kiegészítéseket igényli: Midőn az 1848-iki francia forradalom hullámai Bécsbe értek, a fiatal szerbiai fejedelemség mérlegelve