Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 2. (Pest, 1837)

Nyitra vármegye

NYITRA VÁRMEGYE. 265 Nyelvükre: 50,515 magyar, 253,358 tót, 15,731 német, 50 görög, 19,759 zsidó. A’ megyének több mint 3/4 részét tótok lakják, mara­dékai a’ régi Marahanusoknak. Nyelvük csaknem ugyan az, mellyen a’szomszéd morvák, csehek beszélnek; csak hogy a’ nyitraiak’ dialektusa lágyabb, és a’ mellett a’ szom­széd magyaroktól és németektől több szóllásmódját és kiej­tést vettek fel. A’ magyarok főképen a’ Vágh vizének alsó mellékén ’s Ghymes körűl laknak; nyelvükre nézve a’szomszéd po­zsonyiakhoz és barsiakhoz hasonlók. A’ németek a’ bajmóczi járásban 7 faluban laknak. Ezek unokái azon németeknek, kik a’ bányászat végett a’ régi magyar királyoktól behivattak, de mikor? ez bizony­talan, minthogy írásaik a’ sok tűzi veszedelemben elvesz­tek; nyelvük egy valóságos plattdeutsch; kiejtésük durva ’s alig érthető, így p. o. a’ tányért nálok fressbretal — a’ kanalat fresshölzalnak nevezik. Ezeken kívül vannak még Mocsonokon egynéhány újabb de nagy részént elmagyaro­­sodott német colonisták, Szobotist­on pedig úgy nevezett habánok, kik nyelvük, szokások, életmódjok által a’ többi szomszédjaiktól felette különböznek. Vallásokra legtöbben vannak római katholikusok, ’s öszvesen 164 plébániát számlálnak, mellyek három egyházi megye közt oszlanak fel, nevezetesen: az esztergomi megyé­ben 10 esperestségben 115, a’ nyitrai megyében 4 esperest­­ségben 34, ’s a’ beszterczei megyében, melly a’ bajmóczi járásnak egy részére terjed, 12 parochia. — Ezen kívül Nyitrán lakik egy püspök 10 kanonokkal; Vágh-Ujhelyen és Bajmóczon jövedelmes prépostok, kik mindenkor az odavaló füldesúraságokról neveztetnek ki. Piaristák lak­nak Nyitrán és Privigyén , itt novitiatusok is van. Pran­­ciskánusok Nyitrán , Érsek-Újváron , Dalgóczon , Szakol­­czán; ugyan itt egy időtől fogva Misericordiánusok. Az evang. lutheránusok, kik a’ dunamelléki superin­­tendentiába esnek, 20 eklésiával bírnak; ’s többnyire a’ vágh-újhelyi ’s szakolczai járásban fogtak helyet, a’ megye’ több részeiben csak imitt amort találtatnak.

Next