Mihalovics Ede: A katholikus predikáczió története Magyarországon 1. (Budapest, 1900)

Előszó

ELŐSZÓ. Nem először adott a budapesti kir. tud. egyetem hittani kara alkalmat a hivatottaknak az egyházi szónoklat történetével való foglalkozásra. Már 1874-ben is kitűzött a Horváth-féle alapból pályadíjat a predikáczió történetének megírására s egy pályamunka be is érkezett, de úgy látszik, hogy meg nem felelt a kívánalmak­nak, mert a díj ki nem adatott. Újabban pedig a hitszónoklat jelen­legi állásának ismertetését tette lehetővé, szintén pályadíj kitűzése által, melyet Kudora János nyert meg. Gondolom, hogy a hittudo­mányi kart ezen pályakérdések kitűzésénél az a szándék vezette, hogy a magyar egyházi élet belső fejlődéséről adjon fölvilágosítást, miután a külsőnek fokozatai már eléggé ismeretesek. A természetes sorrend is úgy kívánja, hogy annak a tényező­nek, mely a kereszténységet a hazában megalapította s föntartotta, fejlődését kell ismernünk, mielőtt az egyház belső életének egyéb nyilvánulásairól képet alkothatnánk magunknak; minthogy azonban az első helyen említett pályázat meddő maradt, más, a beléletre vonatkozó kérdések megoldása megelőzte az alapkérdést. Babik megírta a magyar egyházi ének történetét (1891-ben), Mihályfi a papnevelés történetét s csak most kerülne a magyar predikáczió történetére a sor, hogy azután a szertartások, magyar egyházi jog és erkölcsök története következzék, a mi által a magyar kath. egy­ház belélete kimerítő megvilágítást nyerne. Midőn szerény tehetségemet az 1898-ban kitűzött pályakér­désnek megoldására fordítottam, hogy a magyar prédikáczió tör­ténetét megírjam, tudatában voltam azon nehézségeknek, melyek vállalkozásom sikerét kétessé teszik, de mégis hozzáfogtam, mert gondoltam, hogy magamnak is csak hasznára lehet, ha tanulmá­nyaimat papíron megrögzítem, hiszen az eredményt ilyen módon elmémben megerősítem. Dr. Mihalovics : Predikáczió története.1

Next