Tolnai Vilmos: A nyelvújítás (Budapest, 1929)
II. A nyelvújítás története - A reformkor költői és írói
TOLNAI VILMOS II 12 hírhedt (rosszhírű jelentésben): játszma, jelleg, keret, kezdetleges, lakályos, lelkűlét, sivár, szédületes, szentély, szenvtelen, támla, üde, üzelem, válság. A szivar-t is, melyet Vörösmarty szavának ismerünk, a magáénak mondja; nem lehetetlen, hogy mind a ketten, egymástól függetlenül találtak rá. Irodalom: Salamon Ferenc, Legújabb regényeink: Pesti Napló Albuma 1858, 97. Bartha József, Jósika nyelvújítása: Nyr. XXVII, 114. — Szinnyei Ferenc, Jósika Miklós. Akad. Értek. 1915, 77—81, 95. 184. Czuczor, Tompa, Petőfi. Érdekes változást figyelhetni meg a negyvenes évek ama költőiben, kik a VöRösMARTY-féle irányba beleolvasztják a népiességet. Míg az almanach-költők tovább alkotják a KisFALUDY-BAJzA-féle csaló-, báj-, tűz- összetételeket, amazok fokozatosan levetik ezeket a mesterkélt díszeket és egyszerűbb, természetesebb nyelven írnak. Ez már Czuczor nyelvében is észlelhető, de még inkább ToMPÁéban és PETőFiében. Egyike sem nyelvújító többé az előbbi évtizedek értelmében. Legtöbb újításuk legföljebb az, hogy egy-egy új népies szót honosítanak meg az irodalmi nyelvben. Ebben is Petőfi a legtakarékosabb. A nyelvújítással szemben nem foglalnak állást (Czuczor itt-ott kikel a szófaragás ellen); szókészletéből mindent felhasználnak, ami az ő idejükben az irodalmi, hírlapi és társalgási nyelvben meghonosodott. Tudatosan új szó alkotására alig adják fejüket, Petőfi meg éppen nem. Célzatosan egy szót szokás tulajdonítani PETőFinek, a világszabadságot, de ez is megvan előtte a franciában: liberté du monde. Újításaik, kivált Petőfiék, nem a szókészletben és a mondattani kapcsolatokban, hanem a stílusban keresendők. Irodalom: Tolnai V. Petőfi és a nyelvújítás PETőFi-Almanach 1909, 215; Petőfi és a nyelvtudomány: MNy. XVIII, 198; Bebesi J. Nyelvművész-e Petőfi ? Nyr. LII, 39, 68. — Prohászka János, Petőfi költői nyelvének sajátságai: Ny. Füz. LVIII; bírálta Szűcsi J. , Nyr. XXXIX, 12. Jókai, Végszó a Magyar nábob 2. kiadásához 1858. — Horváth J. Petőfi, 1922, 84, 540. 185. Kossuth Lajos: A hírlapok nyelvében Helmeczi után Kossuth nevéhez fűződik a nagy haladás érdeme. Amint a Pesti Hírlappal megalapítja az első modern újságot, úgy nyelvében is a modern újságnyelv megalapítója. Minthogy erősen purista hajlandóságú, sok új szót használ, sokat maga is alkot, ezt Feleletében (1841) maga is megvallja. A nyelvújításnak, mint a nemzeti lélek gazdagítójának jogosultságát felismeri. A Pesti Hírlap, 1841. jan. 9-i szám vezércikke : Nyelvünk ügye; ebben ezt mondja: „A’ nyelv mindig csak