Jászi Viktor: Válasz a Pragmatica Sanctio és a házi törvények tárgyában (Budapest, 1903)
Az én felfogásom az volt, hogy a successor szó nem jelent leszármazót, gyermeket, s különösen a legitimus successor semmi esetre sem törvényes leszármazót, hanem jogutódot, sokszor szűkebb értelemben örököst s így itt is annak fordítandó annál is inkább, mert a szöveg egyéb értelmével így hozható helyes összhangba. Ezzel szemben Polner és Schiller különösen azt hozzák föl, hogy a successor gyermeket is jelent, leszármazót, és így ép oly jogosult, a szó jelentését véve alapul, itt azt, mint idáig tették, leszármazó értelemben venni. Polner ez értelemben való használat bizonyítására utal magára az 1723-iki örökösödési törvényekre, s az általam közölt Gemina Informatióra, hol e szó ez értelemben használtatik; a pactum successorium egy helyére s arra, hogy Frank szerint elvétve adományleveleink záradékában is ily kitétel használtatik: suis haeredibus, haeredumque successoribus. Schiller hasonlókép magára az 1723-iki törvényre s egy-két adománylevélre hivatkozik, hol a sucessor szót hasonló értelemben használva találja. Én úgy képzelem, hogy mikor egy idegen nyelvben s távoli korban való szóhasználat értelmét kell megállapítani, legbiztosabb eljárás azon szónak más alkalmakkor mily értelemben való előfordulását kutatni, megjegyezvén, hogy itt a helyes eredmény megállapítására nem elég az egyik vagy másik használat egyszer vagy kétszer előfordultát kimutatni; itt a használat gyakorisága, a szónak bizonyos értelemben éles, határozott terminus technikussá válása és közhasználatúsága is döntő lesz jelentése mérlegelésénél. Én már most elsősorban az egész Hármaskönyvet vizsgáltam át ebből a szempontból, különösen figyelmet fordítva, úgy itt, mint később is, a legitimus successor együttes kifejezésre, mint amely összetétel értelme a vizsgálat tulajdonképeni tárgya. Egyúttal figyelembe vettem azt is, hogy a törvényes leszármazás mily módon fejeztetik ki. Mindjárt az egymás után következő korlátlan számú nemzedékek törvényes leszármazása fejeztetik ki az I. 6.-ban : qui quidem nobiles utroque modo creati, et eorundem cuncti haeredes, per lineam virilis sexus legitime descendentes . . . veritamen semper nobiles censentur. 68