Wenzel Gusztáv: Magyarország jogtörténetének rövid vázlata (Pest, 1897)

Bevezetés

BEVEZETÉS. 1. §. Feladatunk: I. Magyarországnak jogtörténete meg­ismertet Magyarország és a magyar nemzet joglétének múltjával, megvizsgálja annak eredetét és fejlődését, meg­fejti a magyar jogélet koronkénti alakulását és átalaku­lási phasisait, s feltünteti azon változásokat, melyek a hazánkban fennálló jogintézetekben időről időre tör­téntek. II. Megjegyzendő: 1) Magyarország jogtörténe­tének fogalma összetett fogalom, melynek három al­kateleme van­­. i. „ Magyarország,“ a mai „magyar jog“ és a „jogtörténet“ fogalmai. 2) „Magyarország“ fogalmát legtágabb értelemben vesszük, mint azon tör­téneti tényezők összhatásának eredményét, melyek ha­zánknak közlétét a múltban eredményezték és jelenben meghatározzák, s melyek koronként Magyarország köz­jogában és az európai nemzetközi jogban, mint a ma­gyar szent korona területe, szorosabb külső nyilatkoz­­tatást nyertek. Ehhez képest tehát itt nemcsak a szo­ros értelemben vett anyaországról van szó, hanem s mindazon országok és tartományokról is, melyek a magyar korona tartozékát képezték vagy képezik je­lenleg is. 3) Úgy­szintén a „jog“ fogalmát is legtágabb értelemben vesszük, mely tehát a köz- és a magán­jogra, s a specialis, particularis, és tartományi munici-Wenzel Magyaromig jogtörténete. I

Next