Wenzel Gusztáv: Magyarország jogtörténetének rövid vázlata (Pest, 1897)
Bevezetés
BEVEZETÉS. 1. §. Feladatunk: I. Magyarországnak jogtörténete megismertet Magyarország és a magyar nemzet joglétének múltjával, megvizsgálja annak eredetét és fejlődését, megfejti a magyar jogélet koronkénti alakulását és átalakulási phasisait, s feltünteti azon változásokat, melyek a hazánkban fennálló jogintézetekben időről időre történtek. II. Megjegyzendő: 1) Magyarország jogtörténetének fogalma összetett fogalom, melynek három alkateleme van. i. „ Magyarország,“ a mai „magyar jog“ és a „jogtörténet“ fogalmai. 2) „Magyarország“ fogalmát legtágabb értelemben vesszük, mint azon történeti tényezők összhatásának eredményét, melyek hazánknak közlétét a múltban eredményezték és jelenben meghatározzák, s melyek koronként Magyarország közjogában és az európai nemzetközi jogban, mint a magyar szent korona területe, szorosabb külső nyilatkoztatást nyertek. Ehhez képest tehát itt nemcsak a szoros értelemben vett anyaországról van szó, hanem s mindazon országok és tartományokról is, melyek a magyar korona tartozékát képezték vagy képezik jelenleg is. 3) Úgyszintén a „jog“ fogalmát is legtágabb értelemben vesszük, mely tehát a köz- és a magánjogra, s a specialis, particularis, és tartományi munici-Wenzel Magyaromig jogtörténete. I