Kriesch János: A természetrajz vezérfonala 2. Növénytan (Buda, 1865)
ELŐSZÓ. A természetrajz vezérfonalának e második részét, a növénytant ugyanazon elvek vezérlete mellett dolgoztam ki, melyeket állattanomnak előszavában kimondottam, én tehát, erre hivatkozván, csak azt óhajtom, hogy ezen könyvecske is szintazon kegyes elismerésre találjon tisztelt tanártársaim részéről, a minőben az állattan részesült. Hogy a növénytan tanításánál a szervismére fektetendő a fősúly, elismert igazság, én tehát jónak véltem a szervismének begyakorlása végett a tárgyalt növényrendek vagy családok jelesebb nemeit átnézetben adni, a fajok részletes leírását pedig a tanulóra bíztam. *) Ezek után bizalommal felszólítom tagtársaimat a sz. írás szavaival „mindeneket megvizsgáljatok és azt a mi jó megtartsátok!“ Sz. Pál: Tankönyvecském kidolgozásánál Bill jeles tankönyvét vettem alapul, s a mellett Unger, Seubert, Leunis, Ettingshausen, Diószegi és Fazekas, Gönczy műveit használtam. Haslinszky jeles füvészünk legújabb nagybecsű művét „az északi magyarhon viránya“ későn kapván kezembe, nem használhattam. A netán becsúszott hibákra való figyelmeztetéseket szíves köszönettel fogom venni. Lásd a figyelmeztetést 154-ik lapon.