Borászati Lapok – 34. évfolyam – 1902. 1-26. sz.
1902-05-11 / 19. sz
19. SZÁM. 34-IK ÉVFOLYAM. kultúrát alkalmazzuk. Ha azok a fürtök, melyeket e czélra kiválasztottunk — természetesen csak kiváló nagy fürtöket szolgáltató fajról lehet szó — bizonyos nagyságot elértek, akkor ahhoz a hajtáshoz, melyen a fürt lóg, egy másik hajtást illesztünk és kötünk. Mindkét hajtás oldalán kimetszünk egy sekély sávot, egyforma nagyot, hogy egymásra paszoljanak ; jól egymáshoz kötjük és favaszkkal bekenjük. Minden fürtöt egyformán két hajtás fogja táplálni és természetesen nagyobbra és szebbre fognak fejlődni. (L. 88. ábrát.) Északibb vidékeken — pl. Belgiumban — üvegharangok alá helyezik a szőlőt, egyrészt, hogy a rovaroktól óvják, másrészt, hogy az beérést meggyorsítsák. (L. 89. ábrát). Ezt csak kuriozitásképpen említjük meg, mert nálunk nagyban nem volna keresztülvihető. — II. — Káptojásszagu borok. Irta: Vadász Emil. Az elmúlt évben a bornak ez a betegsége úgy látszik gyakrabban fordult elő. Okát az oenológusok abban keresik, hogyha a bor soká áll seprőjén, a seprő fehérnye alkatrészei vegybomlást szenvedvén kénköneget fejlesztenek, amit a bor magába vesz. Továbbá ha a mustba vagy a hordóba, melyben a bor erjed nagyobb mennyiségű kén kerül, vagy ha a bor a szüretelő eszközöktől vastartalmúvá lesz és az ilyen bort megkénezzük. Más magyarázat szerint oka volna a magas hőmérsék melletti erjesztés, ha ahhoz a mustnak tökéletlen vagy félbeszakított szellőztetése járul. Mely utóbbi esetben a hőmérsék optimuma az élesztősejteket oly gyors szaporodásra sarkalja, hogy az élesztősejtek fejlődésük közben elegendő oxigént nem kapnak és e miatt abnormális redukciókat végeznek, melynek eredménye az, hogy a mustban levő kénsavas sók és albumin vegyületekből kénhydrogén fejlődik, ami a bornak igen erősen érezhető záptojás vagy romlott káposztára emlékeztető szagot ad. Idei termésemből egy hordó mustos fehér szőlőből szűrt boron volt alkalmam tapasztalni ezt a kellemetlen jelenséget. Miután az oidium ellen nem kellett kénporozni, arra nem gyanakodtam, hogy nagyobb mennyiségű kén került volna a borba. A szüret október végén történt. Szép napos idők voltak, de túlságos meleg nem volt. A kérdéses bort már november végén lefejtettem seprűjéről, ennélfogva sokáig nem állott azon és mégis már akkor teljes mértékben záptojásszagú volt. Teljesen hasznavehetetlennek gondoltam és e miatt a többitől külön egy megkénezett hordóba húztam le, sőt söprejét is külön töltettem egy kis hordóba. Karácsony után kíváncsiságból megkóstoltam ezt az elveszettnek hit boromat és nagy meglepetésemre és örömömre a záptojásszagnak nyoma sem volt rajta felfedezhető. Ugyanennek seprőjéről leszállványozott szinbor azonban teljesen élvezhetetlen volt az átható egér szagtól. A seprőt kiöntettem mint hasznavehetetlent. Ennek szine eltér a rendestől; felülete világosabb sárga volt, a hordó alja felé pedig sötétebb, a normálishoz hasonló szinű. Egyszóval az egész állománya nem volt már ekkor egynemű. A seprőről lekerült erős egérszagú és izobort akkor egy kis hordóban félretettem és most, márczius végén újra megízlelve, csodálkozva tapasztaltam, hogy kellemetlen izét ez is csaknem egészen elvesztette, sőt némi ázamatot kezel felvenni. Hogy egyszerű vegyi átalakulások okozták-e ezen feltűnő elváltozásokat a borban vagy valamely belekerült ismeretlen mikroorganizmus, arra nézve a kezem ügyében levő szakkönyvekben kielégítő magyarázatot nem találtam. Magam részéről az utóbbit tartom valószínűnek. Rendkívül sajnálom, hogy annak idején a beteg borból elmulasztottam a m. kir. vegykísérleti állomáshoz mintát küldeni, ma pedig talán már késő, mert a seprőt kiöntöttem. Hajlandó volnék azt hinni, hogy ez ismeretlen errgombák a múlt évben előfordult nagyobb mennyiségű rothadt szőlővel kerültek a borba. De akkor miért kapta meg épen csak egyedül ez az egy hordó bor a betegséget ? Most korában egyéb rendellenességet nem vettem észre rajta, minthogy igen sokára indult erjedésnek és ez az erjedés a többi borokéhoz képest lassúbb folyamata volt. Következtetésképen csak azt vonhatom le kétség nélkül, hogy a baj oka kiforrás után a seprőben volt, mert annak elkülönítésével a betegség a borban megszűnt, de a seprőben tovább fejlődött. A „Borászati Lapok" márczius 16-iki számában valaki a „Progrés Agricole" után a záptojásszagú borok gyógyítására azt ajánlja, hogy vörösrézüstben kell a bort megkavarni, úgy hogy annak minden része érintkezzék a vörös rézüst falával. A kénhydrogén a borból az üst falára fekete színű rézsulfiddá alakulva kiválik. Magam részéről ezt a tanácsot nem követném. Egyrészt azért nem, mert a bor könnyen rézrozsdát oldhat fel magába, ami méreg; másrészről pedig ha csupán a kénhydrogén eltávolítása volna a feladat, az sokkal egyszerűbben, egy kis homeopathikus kúrával is könnyen megoldható. Legelső teendő a seprőről minél előbb lefejteni a beteg bort, ami más tekintetben is czélszerű eljárás. Miután a bor a kénhydrogént mint vagy vegyi átalakulásnak vagy apró szervezetek életműködésének légnemű termékét absorbeálta, a bornak egyszerű erős szellőztetésével is kiűzhetjük nagy részét belőle, de még biztosabban czélhoz vezető eljárás ha a bort kénezett hordóba húzzuk le. Ez esetben a kénhydrogén és a kénessav egymásra redukálólag hatnak és vízképződés valamint kénkiválás mellett a bor a kénhydrogén tartalmától — szükség esetén ismételt eljárás mellett — teljesen megszabadul. Legalább én ezzel az egyszerű eljárással is ezért értem. 390 Kérdések és feleletek. Kérdések. 60. kérdés. A vesszők ki nem hajtásának mi lehet az oka ? Becses felvilágosítását kérem az alábbira: A tavalyi beojtott vesszőket, melyeknek összenövésük kifogástalan volt s teljesen beértek, az elmúlt őszszel a rendes módon lehujtásoltuk (jó sok trágyát tettünk hozzá). Most azonban látjuk, hogy a vesszőknek csöd része nem hajt — elszáradt. De ezen baj nemcsak saját szőlőmben észlelhető, mert a szomszédaim szintén emiatt panaszkodnak. Mi lehet az oka, talán az erős trágyázás ? Máskülönben szőlőnk állása kifogástalan, a nagy hideg daczára semmi fagy sem látható. Termés igen szépen mutatkozik. Szíves válaszáért őszinte köszönetet mondva, maradok kitűnő tisztelettel: Magyar Szék, G. F. 1902. május hó 11. 61. kérdés. Hogyan kezelendők a beteg őszi baraczkfák ? Kérem szíveskedjék felvilágosítást adni, hogy az őszi baraczkoknál a levéltetvek ellen mivel lehet védekezni és a megfodrosodást mivel lehet orvosolni ? Kelebi a. I. A. 62. kérdés. A fagyott szőlő mily kezelésben részesítendő ? A tavaszi fagy a hajtásokban is kárt okozott. Mi most a teendő, permetezzek-e vagy porozzam-e a szőlőt? melyiket tetszik inkább ajánlani, a rézkénporozást-e vagy az Aschenbrandt féle bordós porral való permetezést? Kelebi a. I. A. 63. kérdés, hogyan számítandó a szőlő kora ? Kérek szíves felvilágosítást a következő ügyben. Én 1899 május havában szőlőt ültettem, most lesz májusban három éve. Nem vagyok azonban vele egészen tisztában, hogy hogyan szokták számítani az igen idős szőlő termését az ültetésétől-e vagy a második évtől, mert a szőlő most a negyedik évbe fordul. Hányadik termést fogja ez adni, a 3. vagy 4-et-e, azzal nem vagyok tisztában. Veresegyház. F. N. K. 64. kérdés. Hogyan metszendő a kétéves szőlő ? Szomszéd községünk egy földbirtokosa 13 m. h. szőlője megmetszésére egy szakértőt hozatott. A szőlő 2 éves ültetés volt e tavaszon. A metszést a következőkép végezte. Olasz rizlingnél 12—14 szemes szálvessző, vele szembe, két szemes csap, Kadarka, Mézesfehér, Kövidinka és Chasselas fajoknál, két oldalt 4—5 szemes csap, közte 2—3 szemes. Képes lesz e műveletnél a fiatal ültetvény termését kifejleszteni ? Én szintén kétéves ültetetésnél, bakmetszésre indulva, tavaly meghagyott két szálvesszőt két-két szemre vágattam. Kérem kegyeskedjék teljes felvilágosítást adni, melyikünk követett el tulajdonkép hibát ? Thuzsér. A. K. Feleletek. 45 ik felelet. Hogyan lehet satnya tőkék fejlődését előmozdítani? czimű kérdésre. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mi okozza a tőkék satnyaságát. Ha valami állati ellenség vagy növényi parazita van jelen, természetes hogy amennyiben lehetséges, ennek eltávolítása képezi első feladatunkat. Azután az ilyen tőkéket lehetőleg rövidre messük. Egyoldalú nitrogéntartalmú trágyák alkalmazása csak azon esetben vezet eredményre, ha a többi tápanyagok elegendő mennyiségben megvannak a talajban, a chilisalétrom kellő hatása tehát ettől függ. Feltéve, hogy a talajnak a többi tápanyagokra, nevezetesen a kálira és a foszforra szüksége nincs s a nitrogént chilisalétrom alakjában akarjuk pótolni, akkor katasztrális holdankint 50—100 kg.-ot adhatunk abból és pedig kötött talajoknál, tavaszszal a tenyészet megindulása előtt, lazább talajoknál pedig a fakadás és virágzás ideje között. A megfelelő adagot a tőke körül készített tányérba helyezzük el s azután földdel eltakarjuk. Hogy lesz-e megfelelő eredménye ezen egyoldalú műtrágyázásnak, azt előre határozottan meg nem mondhatjuk, mert egyrészről az adandó mennyiségre nézve határozott számot adni alig lehet, másrészről az alkalmazandó műtrágyaféle megválasztásánál, a talaj között vagy laza volta, egyéb tápanyagtartalma stb. mellett még annak mésztartalmára is figyelemmel kell lennünk, mert pl. mészben gazdag talajoknál a