Borászati Lapok – 34. évfolyam – 1902. 1-26. sz.
1902-05-11 / 19. sz
17. SZÁM. 34-IK ÉVFOLYAM. 358 Egyúttal felkérjük a kiállításon résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseiket mielőbb tegyék meg, mert a csarnok építése miatt legközelebb intézkedés történik és akkor már csak korlátolt számban fogadtatnak el bejelentések. KÜLÖNFÉLÉK. 1 válogatásról. Irta : Rapcsák Miklós. Beregszász, május 6. A válogatás a szőlő azon munkálata, mely a metszéssel szorosan összefügg, vagyis a metszéssel czélzott eredményt a válogatással szabályozzuk. A metszéssel megadjuk az alapirányt, amelyet a szőlő fajta tulajdonságai szerint — csapos, szálvesszős mivelést stb. — igényel. Azonban munkánk ebben az irányban a metszéssel még nincs befejezve. Ha a metszés után a tenyészet megindulásának külső jelét, vagyis a csapokon (szálvesszőn) meghagyott szemek duzzadását látjuk, egyidejűleg észrevehetjük a tőke idősebb részein: a csercsapokon, a szarvakon (tőkefejen), valamint a tőkenyakon az úgynevezett rejtett szemek előtörését, rügyezését. Ha ezeket a rügyeket — tekintet nélkül arra, hogy a mivelési mód szerint egyikre, vagy másikra szükségünk lehet — mind meghagyjuk, akkor a szőlőtőkénk élet- és termőerejét czél nélkül pazaroljuk, azok a rügyek a termő hajtások rovására növekedve, azoktól a gyökér által felvett tápanyagot elvonják és a káros tápanyagmegoszlásnak következménye lesz az, hogy a tőkénken felesleges mennyiségben, szükségtelen, csenevész, be nem érett hajtásokat kapunk, melyeken természetesen a termés is silány lesz, ahelyett, hogy a czélunknak megfelelő számú, erőteljes hajtásokat és jó termést kapnánk. Hogy eme czélunkat elérjük, nem szabad elmulasztanunk a szőlő azon munkálatát, melyet válogatásnak, gyomlálásnak, fattyazásnak stb. neveznek. A válogatást mindjárt a metszés után minél előbb eszközöljük annál jobb, minden esetre az első mély kapálás előtt, midőn látjuk a szemek duzzadását, közülök azokat, melyekre mint leendő hajtásokra szükségünk lesz — a metszés mivelési módszer szerint — meghagyjuk, a többieket körmünkkel kicsípjük. Ez a munka ügyes, ahhoz értő, tehát jól betanított munkásokat igényel, kik maguk is értik, hogy ezen munkálatnak mi a czélja, mert az olyan szemek kicsípése, melyekből a szükséges ugarhajtásokat nyerjük, természetesen káros lenne. Ha a válogatást a fent leírt módon az előtörő szemeken végezzük, úgy annak az a jelentékeny haszna lesz, hogy a felesleges hajtások növekedéséhez nem lesz igénybe véve a tőke ereje. Fontos ez különösen ott, hol a talaj tápanyagokban szegény és a tőkék gyöngék, ezen kívül könnyűvé teszi a tulajdonképeni válogatás munkáját, a felesleg hajtások kitörését, vagyis ha a szemek kicsípését jól végezzük, akkor az első kötözéskor az esetleg előtörő felesleges fattyúhajtásokat könnyű szerrel kitörhetjük. Úgy az őszi, mint most a tavaszi metszések alkalmával sok szőlőt találtam, melyben a válogatást felületesen, vagy sehogy sem végzik. Az ilyen szőlőtőkék úgy néznek ki mint a nyírfaseprő, sok-sok silány vékony hajtás van rajta, melyekből a visszametszéskor nyert termőcsapok oly silányak, hogy azokból termést — különösen, ha a válogatást ismét elmulasztják — nem igen remélhetünk, és az egy alkalommal elkövetett mulasztást hosszabb időn át is nehéz helyrehozni. Néhány szó a karónélküli szőlőkezeléshez. Beregszász, május 9-én. A „Borászati Lapok" I. évi 17-ik számában Szentpétery Sándor a nagyon költséges szőlőkarók mellőzhetése érdekében meglepően eredeti és furcsa találmányát ismerteti. Nem igen hiszem, hogy az nála már kipróbált dolog volna, talán csak úgy gondolomra vetette azt fel? Annyi bizonyos, hogy a találmánya elmés, érthető, könnyen kivihető, és mindenekfelett nagy haszonnal járna, és nem hogy dísztelenné tenné a szőlőtáblákat, de sőt nem igen hiszek szőlőtulajdonost, aki Szentpétery szerint találmányánál csak abban keresné a hibát, hogy azzal szőlőtáblára elcsúfíttatnék, ellenkezőleg jóval tetszetősebbnek találná az eddigi, erre-arra görbülő szőlőkarókkal való beállításnál. Hanem abban én ugyancsak tamáskodom, hogy az a szőlőtőke feje közepéből felnevelendő szőlőkaró állandó lesz-e? Mert hiszen én abban nem kételkedem, hogy míg ennek a karóvá nevelendő szőlővesszőnek az életét a csupáncsak a tetején hagyandó hajtásokkal fentarthatjuk s az ennek folytán annyira mennyire meg is vastagodik három év alatt, de már azt nem vagyok hajlandó elhinni, hogy három év után, a mikor a tetején való hajtásokat is évről-évre lecsipkedjük, nem öljük-e meg abban az életnek működését, mely után az múlhatlanul kihalna, elkorhadna; amikor aztán abba sem bizhatnánk, hogy egy ilyen elszáradt elkorhadt venyigeszál, magával a tőke termésével, annyival inkább pedig csak egy gyengébb viharával is az időnek megbirkózhatna-e? Az pedig, hogy ez a karót helyettesítő venyigeszál Szentpétery szerint soha sem is pusztulna el, már éppen hihetetlennek látszik előttem, mert ha minden hajtásainak eltávolítása dacára is fenmaradna benne az élet, de az is előttünk áll, hogy egy nagyon kegyetlen hideg tél ezeket az élő venyigekarókat egy lábig elfogyasztaná s végkép kiirtaná az élők sorából, amikor aztán csakugyan vissza kellene térnünk az eddigi karózás módjához, ha ugyan lehetséges volna a már akkor divatból kiment mostani szőlőkarót kapnunk, ha pedig ez a baj nem esnék meg ezekkel az élő venyigekarókkal, akkor meg az történnék, hogy azok, a tenyészet természeti rendénél fogva, évről-évre vastagodnának s már csak 20 év múlva is különösen tőben már akkora vastagokká formálódnának, hogy a tőke fejét majdnem egészen elborítanák, ugy hogy a termést hozó vesszők tárháza egészen megsemmisülne. S igy karó ugyan lenne, de szőlőtermés semmi. E szerint akár élne, akár halna az a természetes szőlőkaró, mindenképpen számolhatna végveszedelmére; tehát a találmány szerintem életképességre nem tarthat számot. Persze, ha mindezek a feltevéseim nem állanának, mondhatom hogy Szentpétery Sándor nevét hasznos és korszakot alkotó találmányáért örök hála környezné, és saját magamat is imádói közé soroznám, de hát igy — „experto crede Ruperto". Guthy Ferencz: VEGYES HÍREK. SJSfiT Figyelmeztetés. Ezúton is felhívom, mindazokat, akik a pozsonyi országos kiállításon borral, ürmössel, pezsgővel vagy borpárlattal résztvenni óhajtanak, hogy bejelentéseiket legkésőbb június 1-ig tegyék meg, mert azontúl bejelentések a borkiállításra nem fogadtatnak el Minden borfajtából 5 palaczk küldendő be. Bejelentési ivet kívánatra azonnal küldök. Drucker J. csoportbiztos. ""ISSöl Állami alkalmazottak italmérése. A pénzügyminiszter egy a pénzügyigazgatósághoz intézett leiratában kimondja, hogy sem 1902. április hó 27. korlátolt, sem korlátlan italmérési engedély az állami, megyei, vagy községi alkalmazottaknak, vagy azok nejeinek, vagy kiskorú gyermekeinek nemadható. A nemzetközi kertészeti kiállítás. A budapesti nemzetközi, kertészeti kiállítást e hó 3-án nyitotta meg József királyi herczeg, a kiállítás fővédője. A megnyitó ünnepély rendkívül fényes volt, jelen voltak Klotild királyi herczegnő, meg a fia, József Ágost királyi herczeg, Széll Kálmán miniszterelnök, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter és számos más notabilitás. Az üdvözlő beszédet Emich Gusztáv udvari tanácsos és a magyar kertészeknek és kiállításnak elnöke intézte József királyi herczeghez, aki válaszában örömét fejezte ki a kiállítás sikerülte fölött. A szép és érdekes kertészeti kiállítás bezárását május 12-ére tervezték, de a terminust, arra való tekintetből, hogy rossz időjárás volt, s ezalatt az embereknek nem igen volt kedvük kimenni, meg aztán főképp azért, mert a király azt a kívánságát fejezte ki, hogy budapesti tartózkodása alatt még egyszer meg szeretné nézni a kiállítást, néhány nappal meghosszabbították. Az óbudai szőlőbirtokosok akcziója. Nevezetes mozgalmat indítottak meg a főváros III. kerületének bizottsági tagjai, amelybe most bevonták a földmivelési minisztériumot is. 1600 hold új szőlőültetvény van már a kerületben, amely állandóan veszedelemben forog s igy évről-évre sok száz ember megélhetése van koczkára vetve. A hegyivizek gyakori pusztításai okozzák a veszedelmet. Nagyobb esőzés alkalmával a magasabban fekvő ültetvényeket tövestől, karóstól elsodorja a rohanó vizát, mig az alacsonyabb szőlők napokig viz alatt vannak s egészen eliszaposodnak. A szőlőművelés ősfoglalkozását képezi a kerület lakossága zömének, amely a filloxérától elölt szőlőket óriási áldozatokkal regenerálva, ma is tisztán a szőlőkből él s ha azok újból elpusztulnak, szegény kapásnak is el kell pusztulnia. A főváros tett már ugyan intézkedéseket a hegyi vizek levezetését illetőleg. A már kész tervek szerint levezető csatornákat óhajt készíteni, amelyek a vizeket összegyűjtve, az aranyhegyi árok közvetítésével egyenesen a Dunába vezetnek. Ámde amint sok másnál, úgy e kérdés megoldásánál is a szomorú fedezethiány képezi a legnagyobb akadályt. 500.000 koronára rúg e munkálatok költsége, mire nézve a tanács nem képes fedezetet teremteni. Igy aztán az óbudaiak árvízvédekezésének kérdése évről-évre húzódik s végre is megtörténik majd, hogy valami nagyobb katasztrófa koldusbotra juttatja a kapások százait. E fenyegető helyzet folytán a III. ker. bizottsági tagok értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a földmivelési minisztertől kérnek segítséget. Terjedelmes memorandumban föltárták a miniszternek a veszedelmes állapotokat s hivatkozván arra a nagymértékű buzgóságra, melyet a miniszter a magyar szőlőkultúra föllendítése körül már eddig is kifejtett, arra kérték, hogy ha a főváros a közeljövőben nem bírná előterjeszteni az 500.000 korona fedezetet, úgy a miniszter intézkedjék, hogy e pénzt az állampénztár előlegezze. •Jégverés Abaúj-Szántón. Mint lapunk tudósítója értesít, f. hó 6-án d. u. 2 órakor Abaúj-Szántón és vidékén 20 percig tartó kukoricaszemnagyságú jégeső esett. A jégesőt viharos szelek kisérték és oly sűrűn hullott alá, hogy a föld helyenkint 15 cm. magasságban jéggel volt borítva. Igen természetes, hogy a szőlőkben ez a borzasztó idő . 30—50°/c-ig terjedő kárt okozott, mert a 5—8 cm. hosszú hajtások nagy részét tőben leverte. Sajnos — jegyzi meg a tudósító — védekezni nem bírtunk, mert viharágyaink még a gyárakban pihennek !Szolgáljon ez a szomorú hír figyelmeztetőül mindazoknak, akiknél csakis a nemtörődömségen, „Pató Pál" uralkodáson múlik a viharágyúzás szervezése. A tél elmúlt, a tavasz derekán járunk, jó lesz a jégesők elleni szer-