Borászati Lapok – 35. évfolyam – 1903. 1-26. sz.

1903-01-25 / 4. sz

E helyen megemlítjük, hogy Olaszország szőlőmivelése az utóbbi két évtizedben ugy mennyiség, mint minőség tekintetében lénye­gesen emelkedett, ugy a szőlőtermelése, mint borkezelése nagyot haladt és ennek folytán az olasz borok minősége is jóval emelkedett. A kirándulásokon résztvevő kongresszusi tagoknak alkalmuk fog nyílni erről meggyőződni. Tapasztalni azt is, hogy Olaszország mindenképen azon van, hogy szőlősgazdái szün­telenül előre haladjanak és ha a gyakorlat terén nem is érnek el oly sikert, mint a­minőt felté­telezni lehetne, annak magyarázatát egyrészt az ország gazdasági viszonyaiban, másrészt pedig pénzügyi helyzetében találjuk Azonban épen e két utóbbi körülményre való tekin­tettel elismerésre méltó, hogy Olaszország a szőlőmivelés terén mégis oly szép eredményeket volt képes eddig felmutatni. Néhány szó a szőlő trágyázásáról. A bortermelő közönség körében mindinkább utat tör magának az a meggyőződés, hogy mesterséges trágya használata esetére min­denekelőtt a geológiai viszonyokat s a talajnak k­émiai és fizikai tulajdonságát is figyelembe kell venni, ha jó eredményt akar valaki elérni. A nagy munkáshiány mellett, amely ma a szőlőtermelésben érezhető és a nagy kiadások után, amelyeket az élősdiek és más szőlőellen­ségek ellen való végnélküli küzdelem okoz, meg kell nagyon is nézni a garast, mielőtt ki­adnák s ki nem próbált kísérletezésekre for­dítanék. Ma már a kisgazda sem tud meglenni mesterséges trágyaszerek nélkül; a tisztára bortermelő községekben, ahol a marhatartás nem áll arányban a nagyobb szőlőbirtokéval, a műtrágya szükséges volta különösen érezhető. Hogy jó istállótrágyát vagyonszámra hozassunk, s azt azután további nagy költséggel felhur­czoltassuk a gyakran meredekebb fekvésű sző­lőbe, ehhez mindnyájunknak nagyon nagy bir­tokosoknak kellene lennünk, akiknek nem na­gyon árt, ha kiadásaik ilyeténképen bármilyen nagyon megszaporodnak is. A szőlőtőkének ugyanis sok foszforsavra van szüksége a bő gyümölcsképződéshez, amelyet a foszfátliszt képében adhatunk meg neki a legjobban és legtartósabb módon. A szőlőszemekben annyi foszfát van, hogy ebből az anyagból sohasem adhatunk eleget a tőkének. Épen innen ered­nek a tiszta istállótrágya használatánál tapasz­talt kedvezőtlen eredmények ; jó istállótrágya tartalmaz pl. 10 méter mázsában körülbelül 4 kg. légenysavat, 5 kg. kálit, 5 kg. szénsavas meszet és csak 175 kg. foszforsavat. Nagyon erős légenysavtrágya inkább árthat a szőlőnek, mint bármilyen erős foszfortrágya. E tekintet­ben a chilisalétromnak terv nélkül való és na­gyon erős alkalmazása, bár gyors és buta nö­vekedést okoz, szintén veszélyes. A szőlőtőké­nek, mint előbb mondottuk, a trágyázással tartós hatásra van szüksége, a chilisalétrom pedig erős hajtást okoz ugyan, de inkább kapásnövényeknek és gyenge vetéseknek való, ahol gyors hatásra van szükség. Ujabb időben az úgynevezett algirfoszfátnak s orosz salak­lisztnek stb. csapnak nagy reklámot. De ujabb időben ezeknek olyan sok hamisítása fordult elő s ezzel gazdasági egyesületek és szövetke­zetek is annyira megkárosodtak, hogy alkalma­zásuknál nagy vigyázatra van szükség. Külön­ben ezen nyers foszfátok használata még csak a kezdet stádiumában van és értékük biztos megítéléséhez még szükség van egy megbízható vizsgálatra. A szőlősgazda tehát jól teszi, ha az ismert Thomas-foszfátliszt mellett marad. A Thomaslisztet leghelyesebb a tőkék fedése al­kalmával használni, olyan vidéken, ahol a fe­dés nem szokásos, az adagolás egy mégegyszer alkalmazott kapálás kapcsán történhetik. A szőlő földje a szüret, nyitás, karózás és más munkálatok által erősen lesz taposva, úgy, hogy az ilyen őszi munkálat csak jó hatással lehet és a a talaj fizikai tulajdonságait javíthatja. A foszfátliszt így a helyes mélységre kerülve, ta­vaszszal megkezdheti jótékony működését. A jégverés ellen­i küzdelem Franczia­országban kevesebb reklámmal és lelkesedéssel mint eredetileg de annál komolyabb megfontolás­sal folyik tovább. A nagyszámú szövetkezetek, melyek e czélból az ország­ legjobban veszé­lyeztetett (keleti) borvidékein létesülnek, az eddigi tapasztalatokat igen kedvezőeknek tartják és a megfigyeléseket és kísérleteket tovább is foly­tatják. Most számolnak be sorjában ezen szö­vetkezetek a múlt évi tapasztalatokkal. A forezi szövetkezet dec­ember 21-én tartotta köz­gyűlését, melyen a nagyszámú jelen voltak egy­hangúlag megállapították, hogy a múlt évi tapasztalatok kétségtelenül megerősítették a már 1901-ben hirdetett véleményüket a viharágyúzás hasznáról. Ennek folyományaképen a következő határozatokat hozzák közhírre: „A szövetkezet elhatározza, hogy hivatalos kiküldötteket kér verinei kísérleti telepek felügyeletére a köz­igazgatási hatóságtól, hogy az meggyőződést szerezzen a küzdelem hasznáról. A helyi jellegű zivataroknál kétségtelenül be van bizo­nyítva, hogy azokat az ágyúzás megzavarja és részben vagy egészben megszünteti a villámlást és mennydörgést, gyöngíti a vihar erejét, sőt gyakran szélcsendes esőt idéz elő. Egész hibás az a felfogás, hogy az ágyuk hatása csak a vihar más vidékre való űzésében nyilvánul, ahol azután annál vehemensebben tombolja ki magát. Kétségtelen, hogy a derűre-borura való lövöl­dözés nem használ, hanem csak oly ágyúzás­nak van eredménye, mely fegyelmezett lövé­szekkel, értelmes vezetés mellett folyik le, amint ezt a francziaországi tapasztalatok más vidéken is megerősítik.0­ 4. SZÁM. 35. ÉVFOLYAM. • 1903. január hó 25. Kérdések és feleletek. Kérdések. 11. kérdés. Mi oka lehet a borok különféle viselkedésének? A mohácsi szőlőhegyek a várostól távol lévén, én mult évi november 27-től deczember 23-ig a nagy hideg miatt pirczémbe nem mentem ki és abban ezalatt a 26 nap alatt boraimban különös vál­tozás történt, ugyanis midőn egyik 56 literes hordóm akonáját koczolom, egyszerre azt magától egész erővel kilöki, tehát másodszor forrt, míg a mellette levő ugyancsak filler bort tartalmazó 119 literes hordóm száját kinyitva, abból erős büdös kénszag csapott meg: mindkét hordóm teljesen új, múlt évben csináltattam, bor tehát még nem volt bennök, mi lehet hát annak oka, hogy az egyik hordóban a bor forrt, a másik­ban pedig megbüdösödött ? A megbüdösödött 119 litert bort azonnal két 56 literes hordóba lefejtettem és azokba 6—6 deka bükkfaszenet tettem és 14 öles pinczémben vagy hatszor i­s-oda hengergettem. E hó 13-án megvizsgál­ván a bort, azt vettem észre, hogy a büdös szag jelentékenyen alábbhagyott ugyan, de a kénszag még mindig érezhető, de a bor tiszta­ságából ezideig nem vesztett semmit. Kérdéseim a következők : 1. helyesen jár­tam-e el a megbüdösödött borral, vagy miként és mivel gyógyíthatom meg azt s voltaképen mi lehetett megbüdösödésének oka ? 2. A siller­borok lefejtésénél szükséges-e a szárazhordó­kat újra megkénezni vagy elégséges a már korábban megkénezetteket újra kiforrázni, vagy csak hideg vízzel kimosni ? 3. Mi különbség van a közönséges asztali, pecsenye- és csemege­borok közt és melyik ezek közül a siller? 4. Múlt szüretkor mintegy 34­­. törkölybort is készítettem, de lesz ebben kevés a szesz, sze­retném tehát megszeszezni, mily minőségű és mennyi szeszt használjak­­.­literenként ennek megszeszezéséhez ? Két szellőzőlikkal ellátott 14 öles pinczém a présházból minden lejtés nél­kül egyenesen vonul az elég magas hegy alá, s azt tapasztaltam, hogy a nagyobb hidegek­ben benne a hőség 16—18 R. fokra emelkedik, mig az enyhe időben 10—12 R. fokra száll le, van-e és mily hatása a légváltozásnak a borokra. Mohács. E. Oy. Feleletek. 1. felelet. Fagyott törkölyből lehet-e pálinkát főzni ? Azáltal, hogy a törköly megfagy, nem veszti szesztartalmából, miért is megfagyott törkölyből szintén lehet pálinkát főzni. Hogy mennyi szesz van a törkölyben, az attól függ, hogy milyen édes volt a szőlő és hogy mennyire lett a törköly kisajtolva. Egy méter­mázsa törkölyből körülbelül 5—9 liter 50 szá­zalékos pálinkát várhatunk. — kg. 2. felelet. Mennyi adó fizetendő lakodalmi bor után ? A kérdést tevő saját bevallása szerint a lakodalomra szánt bor úgy lesz vagy lett idegenektől vásárolva. Már­pedig vásárolt bor után (bármi czélra szolgáljon is az) a kedvezményes boritaladó semmi szín alatt sem igényelhető. Gyakran merül fel azon­ban e kérdés oly formában, vájjon ha valaki a saját termésű borát itatja meg a lakodalmas néppel, igényelheti-e, hogy (a házi fogyasztás czímen bejelentett mennyiségen felül) ezen bor után is kedvezményes italadó számíttassék. Erre nézve sem tartalmaz a boritaladóról szóló törvény és a rendeletek különös kedvezményt, hanem a házifogyasztásra szolgáló bormennyi­ség utólag felemelhető s igy lakodalmas bor is ebbe beleszámitható. 4. felelet. Mi az eljárás kismérték­ben való borelárusítási jog elnyeré­­ sére? Ezen jog elnyeréséért a pénzügyigaz­gatósághoz kell fordulni, ennek ennél rövidebb útja nincs, ha ott oly lassan intézik el az ügyet, akkor tessék a pénzügyminiszternél panaszt emelni a pénzügyigazgatóság ellen. A kismér­tékben való elárusítások számát korlátozni nem lehet, s így minden termelő, aki saját borának palaczkozásáért folyamodik, az engedélyt okvet­lenül meg is­ kapja, ha mindjárt abba leg­többször néhány hónap beletelik. 7. felelet. Más községben termelt vagy vett bort lehet-e saját termésű gyanánt kimérni? A kérdés tulajdonképen két részből áll, az egyik az, hogy mily elbírálás alá esik az a bor, mely más községben termett, kismértékben és saját termésű bor czimén való elárusításnál; a másik, hogy mily elbírálás alá esik a vásárolt bor ? A saját borát minden ter­melő bármely (nem zárt) városba vagy községbe vitetheti és termelői czimén külön engedélylyel árusíthatja. Vásárolt bort azonban sem helyben,­ sem más községben sajáttermésű gyanánt butellirozni nem szabad. A folyamodványban azért ne is tessék felhozni, hogy idegen bort is akar palaczkozni, mert erre úgy sem kapja meg az engedélyt. 8. felelet. Mi az eljárás kedvezmé­nyes boritaladó igénybevételénél ? A kérdésre a feleletet pontonként adjuk meg. 1. A sajáttermésű és házifogyasztásra szánt bort a termelők szeptember 15-ig, de legkésőbb a szüret kezdetéig kötelesek bejelenteni. 2. A bejelentést a községi elöljáróságnál kell élő­szóval vagy írásban megtenni. 3. Mily mennyi­séget lehet összesen vagy családtagonként be­jelenteni, ezt a törvény nem írja elő, sőt azt utólag felemelni vagy leszállítani is lehet. 4. Ha italadóra vonatkozó ügyben, a boritaladó bérlője és a felek közt differencziák merülnek fel, az ügyet az illetékes pénzügyigazgatóság és felebbezés útján a közigazgatási bíróság elé lehet vinni. 5. Az állami boritaladóról a „Köz­igazgatási könyvtár" kiadásában Mocsáry Bélá­tól egy oly munka jelent meg, mely minden kér­désre kimerítő választ ad. Ara 2 kor. 40 fill.,

Next