Borászati Lapok – 39. évfolyam – 1907. 27-52. sz.
1907-07-07 / 27. sz.
an. SZÁM 30. ÉVFOLYAM: annyira nélkülözi, hogy vagy egyáltalában nem vagy csak nagyon nagy fáradsággal juthat valaki ily helyeken termőszőlőhöz, a nélkül azonban, hogy annak tartósságára egyáltalában számíthatna. Sok homoki szőlő fölött Damokles kardja gyanánt csüng a mai tarthatatlan napszámviszony is, különösen az úgynevezett „úriszőlők" vannak ennek leginkább kitéve. Az a sok vékonypénzű telepítő, aki aránylag erejéhez mérten nagyon is belemerült a telepítésbe, úgyszólván az elnyelő hullámokkal küzd. Természetes következménye ennek azután az, hogy az ilyen szőlők, a hiányos kezelés révén egy-kettőre vagy gazdát cserélnek, vagy teljesen elpusztulnak. Kellő forgó tőke nélkül rendszeres és jövedelmező homoki szőlő a mai viszonyok között el sem képzelhető. • Sietteti a bajt azon mind jobban és jobban általánossá váló rendszer is, mely újabban a zsaroló és igen késői metszési eljárásban nyer kifejezést. Általános jelszóvá kezd kijegeczesedni a homoki szőlősgazdák között a „szálvesszőre magyar", vagyis a tőke erejét meghaladó termés-eredmény elérése utáni vágy. Kommentárt nem fűzök a jelszóhoz, mert azt hiszem — mint a szőlő ezen természetével ellenes eljárásáról, a mi éghajlati viszonyaink s a homok gyenge vagy mostoha fizikai stb. összetétele mellett — anélkül is sokan vannak a homoki szőlősgazdák között, akik már láttak ennek következtében tönkrement, kipusztult szőlőket. A legnagyobb veszedelmet rejtegeti magában azonban a trágyahiány. Én az eddigi tapasztalataimra hivatkozva, merem egész határozottsággal állítani, hogy enélkül a homokon jövedelmezőleg szőlőt fenntartani nem lehet. Sőt a homok csekély tápanyagfogó, illetve megtartó képességére való tekintettel a trágyázásnak meglehetős sűrű turnusokban kell ismétlődni. Lehetőleg minden 4-ik évben és egyszerre csak keveset. E helyen bátorkodom megemlíteni a szőlősgazdák között mind jobban elterjedő s nézetem szerint nem teljesen helyes felfogást is, amidőn a homokra a műtrágyaféleségek üdvözítőként lesznek felkarolva és alkalmazva. Nézetem, tapasztalatom és az eddigi kísérletek azt vallják, hogy a műtrágyákkal számbavehető eredmény csak ott mutatható fel, ahol a homok még teljesen kizsarolva nincsen. A trágyahiánynyal minden tekintetben egyenrangú ellensége és veszedelme a homoki szőlőknek a pincze és borkezelési ismeretek hiánya is. Általánosan ismeretes és elfogadott alapelv: jó pincze fél borkezelés. Sajnosan és szomorúan kell tapasztalnia mindazoknak, akik a homoki szőlők között megforogtak, hogy a legtöbb szőlősgazdának a pinczéje mindennek nevezhető inkább csak pinczének nem. Azokban a csodával határos, a legtöbb esetben, hogy a borok iható állapotban eltarthatók. Hátha még ehhez hozzáveszszük azt, hogy a homoki szőlősgazdák között elterjedt szokás a vizzel való felöntés, úgy igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy sok szőlősgazdának már három évi összes termése hever eladatlanul. Hogy: pinczéink hiányosak és hogy borkezelési ismereteink hézagosak, azt mi sem bizonyítja élénkebben, mint azon tény, hogy a legtöbb homoki szőlősgazda úgyszólván kétségbe van esve, ha bortermésén a kierjedés után azonnal túladni nem tud. Azonkívül minden gúny nélkül legyen mondva, annyi megfordult, nyúlós stb. betegségben szenvedő bor nagyon csekély II _ I 1 _ I 1 _ legjobb beszerzési forrása honnan ugyanabban az árban szállító B B Hfe Mfc I ff^ M ^^k JMk áfflk a Raphiát, mint Budapestről, a t. vevi V "J • I I I | BJ I 1 *M Ilii 19 || A I HP 1/ ——— tehát a fuvardíjat megtakarítják : il ffu I I I 8 I mm 1111 8 1 ffm III X Hull ír IC magnagykereskedése Aradon, Baján, Debrecenben, Gyöngyösi) II • linLULiIX • Nagyváradon, Nyíregyházán, Miskolczc I1U|JIIIU IIUNIUV Budapest, VII., Károly-körút 9. ^^vS^Sr * vagy egyáltalában sehol sem található, mint a homokvidéken. A legnyomósabb ok, mely a homoki szőlőmivelés veszedelmét rejti magában, nézetem szerint az a megdöbbentő közöny, mely a homoki szőlősgazdák között uralkodik. Azt mondhatnám, hogy az örökös jajgatás és panaszkodás színvonalán felül emelkedni vagy nem akarnak vagy nem tudnak. Meghallgatnak minden okos tervet vagy tanácsot, sőt beszédesekké is válnak mindaddig a határig, amíg tettre nem kerül a dolog, vagy amíg pénzről, kiadásról nincs szó. Így pl. hogy többet ne említsek, itt volna a szövetkezés kérdése, mint olyan, amely jelenlegi szorult helyzetünkön egyedül segíteni volna képes. A homoki szőlők félelmetesen terjeszkednek, az értékesítési és napszámviszonyok napról-napra rosszabbodnak, de azért a kellő piaci és a piacképes anyag előállítására vajmi kevesen godolnak vagy törekednek. Őszintén és határozottan állíthatom, hogy sehol az ország egy bortermő vidéke sincs annyira reászorulva a szövetkezésre, mint mi; különösen akkor, amidőn tudjuk, hogy körülményeink erre bennünket kényszerítenek is. Összegezve röviden az elmondottakat, ismételten és határozottan ki kell jelentenem, ne azzal kérkedjék , ne az legyen a homoki szőlősgazda szeme előtt, hogy minél több hold vagy láncz szőlővel rendelkezzék, hanem a meglevő a viszonyok figyelembevételével úgy kezeltessék, hogy az tartós, állandó és biztos jövedelmet biztosítson. Támogassa és serkentse ki-ki ennek elérése érdekében úgy szomszédját, mint ismerősét, hogy így ama közelgő vihar, mely máris erősen előretolja árnyékát, el ne söpörjön bennünket! 436 A szőlő trágyázása. Irta: Stemmler német (Köln) borászati felügyelő. (Folyt, és vége.) A mesterséges trágyaszerek közül a szőlőmivelésnél a következők jönnek tekintetbe: 1. A nitrogéntrágyák. A kénsavas ammóniák. Ez minden talajnemben alkalmazható és mindenütt jó siker érhető el vele. A kénsavas ammóniák legjobban hat, ha télen vagy kora tavasszal szélesen elszórjuk a sorokban és alákapáljuk. Hatása lassú és meglehetős egyenletesen oszlik el a tenyészeti időszakra. Morgenenként vagy 1—2 g.-t alkalmazunk. A másik nitrogéntrágya a chilisalétrom. A chilisalétromot inkább könnyű agyagtalajokban mint nehéz agyagtalajokban alkalmazzuk. Különösen abból az okból, mert a chilisalétrom könnyen a talaj elkérgesedését idézi elő, ami kötött talajnál fölötte hátrányos. A chilisalétrom alkalmazásánál ügyeljünk arra, hogy azt ne egyszerre, hanem legalább két, jobb három adagban elszórjuk. A chilisalétromból ugyanoly mennyiség kell, mint a kénsavas ammóniákból. A chilisalétrommal való részleges trágyázást körülbelül úgy osztjuk be, hogy az első adagot, tehát az alkalmazandó mennyiség egyharmadát márcziusban, a második adagot a fiatal hajtások fejlődésének kezdetén és a harmadik adagot mindjárt a befejezett virágzás után a bogyók növekedése elején adjuk. Ha azonban a chilisalétromot két adagolásban akarjuk alkalmazni, akkor az első adagot a tavaszi munkák alatt, a másodikat pedig virágzás után viszszük a talajba. Mindenesetre óvakodjunk attól, hogy a chilisalétromot későbben szórjuk el, mint amely időpontot a harmadik, illetőleg második adagolás számára megjelöltünk. A chilisalétrommal történő nitrogénadagolás későbbi alkalmazásának az a következménye, hogy a tőke tevékenysége túl sokáig tart és a vesszőnek a kellő időben való beérése késleltetik, minek folytán a korai fagyok a tőkékben könnyen kárt tehetnek. Azonban a nyerendő bor minősége is szenved a chilisalétromnak későbbi alkalmazása folytán, amennyiben a bogyók növekedési időszaka túl sokáig tart, az érési idő tehát megrövidül és szintén túlságosan kitolatik. Az utóbbi a minőleges termelésnél különösen figyelembe jó, mert ennél nemcsak a tömegre vagyunk tekintettel, hanem főként a bor minőségére. A chilisalétromot szintén szélesen szórjuk ki a sorokban és könnyen alákapáljuk. A kiszórásnál ügyeljünk arra, hogy chilisalétrom ne kerüljön a levelekre, mert ezek megsérülnének ennek folytán. 2. A foszfortrágyák. Mint foszforsavtrágyák tekintetbe jönnek a szuperfoszfát és a Thomassalak. A szőlőtőke különösen hálás a foszforsavtrágyázásért, mert a legtöbb talaj nem szűkölködik ebben a tápanyagban és a foszforsavtrágyázás a bor minőségére igen kedvező hatással van. A foszforsavtrágyák általában lassabban hatnak, mint a nitrogéntrágyák, mert a foszforsav a talaj által lekötve, erősebben benntartatik. A foszforsavtrágyaszerek között is megkülönböztetünk ismét lassan és gyorsan ható trágyaszereket. Ismeretes és kedvelt foszforsavtrágyaszer elsősorban a Thomassalak. Mindazok, akik a Thomassalakot alkalmazták, jó sikerről számolnak be. A Thomassalak olcsó és foszfortrágyázáson kívül még egyéb hatást is fejt ki, amelyet a talaj igen meghálál és ez a mész kiegészítő hatása, amelyet a Thomassalak mellékalkatrészként tartalmaz. A Thomassalaknál persze a fődolog a foszforsav marad, amelyet talaj- vagy czitratoldható alakban tartalmaz. A Thomassalakot a talaj megmunkálása előtt késő ősszel, télen vagy tavasszal szórjuk ki és kapáljuk alá. Morgenenként mintegy 3—6 mázsa szükséges. A forgalomba kétféle Thomassalak kerül, még pedig nagy és kis százalékos. A nagy százalékos Thomassalak 14—22 százalék foszforsavat tartalmaz, míg a kis százalékos csak 6—12 százalék foszforsavat foglal magában. Ez természetesen az árban is kifejezésre jut, mert amit ható alkatrészként megfizetünk, az épen a foszforsav. Azonban a kis százalékú Thomassalakban a foszforsav drágább, mint a nagy százalékában és azért határozottanaz tanácsolható, hogy ne vegyünk kis százalékban Thomassalakot. Aki Thommassalakot vesz, vegyen nagy százalékú Thomassalakot. Amint a nitrogéntrágyaszereknél a chilisalétrom a gyorsan ható trágyaszer, úgy gyorsan ható foszforsavtrágyának a szuperfoszfátot bírjuk 16—18 százalék foszforsavtartalommal. Ebben a trágyaszerben a foszforsav könnyen felvehető állapotban foglatatik, mégpedig vízben oldódó formában. A szuperfoszfátot a Thomassalakhoz hasonlóan minden talajban alkalmazhatunk, csak arra kell ügyelnünk, hogy a szuperfoszfát gyorsan ható trágyaszer, miért is nem ősszel vagy télen, hanem tavasszal szórandó el. A szuperfoszfátot tavasszal a talaj megmunkálása előtt szórjuk el és kapáljuk alá. A szuperfoszfátokban is ingadozik a foszforsavtartalom, mégpedig 10—18 százalék között. Mint a többi műtrágyánál, itt is a kívánt tápanyagban való tartalom lép előtérbe, mert hiszen csak a láp 1907. július hó 7.